Michael Wolgemut

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Michael Wolgemut
Albrecht Dürer portréján
Albrecht Dürer portréján
Született 1434[1]
Nürnberg
Elhunyt 1519. november 30. (84-85 évesen)[1]
Nürnberg
Állampolgársága német
SzüleiValentin Wolgemut
Foglalkozása
  • festőművész
  • nyomdász
  • printmaker
Sírhely Nürnberg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Wolgemut témájú médiaállományokat.

Michael Wolgemut (néhol Wohlgemuth) (Nürnberg, 1434 – Nürnberg, 1519. november 30.) német festő és fametszőmester, Hans Pleydenwurff tanítványa, a régebbi frank iskola legfontosabb képviselője és Albrecht Dürer tanára.

A szász választófejedelem, Bölcs Frigyes wittenbergi várában is dolgozott. A háború következtében elvesztette Wittenbergben a munkáját, így már Bölcs Frigyes portréját sem tudta megfesteni.

Élete és munkája[szerkesztés]

Mellszobra a müncheni Ruhmeshallében

1434-ben született Nürnbergben, és úgy tűnik, Flandriában vagy csak a flamand festmények tanulmányozásával alakult művészete. A müncheni Gabriel Angler festőművész tanítványa volt, és 1471 körül dolgozott Gabriel Maleßkircher műhelyében is. Megalapította az először 1473-ban említett, befolyásos, foglalkoztatott nürnbergi festőműhelyt, ahová 1486 végén Albrecht Dürert is felvette. Feltételezhető, hogy amikor feleségül vette Hans Pleydenwurff korábbi munkáltatója özvegyét, átvette annak műhelyét is. A Nürnbergi Krónika-illusztráció Wilhelm Pleydenwurff-fal, a mostohafiával közös munkája.

Táblaképfestészete[szerkesztés]

Wolgemut stúdiójából nagyszámú faragott festett szárnyas oltár került ki, amelyek többnyire kézzel készültek, s utazó munkatársaik segítségével terjesztették őket. A legfontosabb négyszárnyú oltárképe, az 1465-ből származó festménye jeleneteket ábrázol Krisztus életéből (Alte Pinakothek, München), vagy a zwickaui Szűz Mária-székesegyház oltárképe, a jelenetek Jézus gyermekkorából és szenvedéstörténetéből a Peringsdörfer-oltáron, a mai Friedenskirchében (Nürnberg) nyolc férfi és női szent és Szent Vitus legendájának jelenetei, amely valószínűleg egy ismeretlen mesterrel közös munkája. Wolgemut műhelyéből egy másik nagy oltár található a Keresztelő János és Szent Márton templomban, Schwabachban. Az erdélyi Almakerék evangélikus temploma alant bemutatott táblaképe is az ő műhelyéből került ki, talán Dürer keze nyomát is magán viseli.

Fő művei a goslari tanácsterem festményei, a Krisztus gyermekkorából származó jelenetek a mennyezeten és a falak császár- és szibilla-alakjai. Utóbbiak ismeretlen mester műhelyéből is származhatnak. Wolgemut portrékat is festett. Jobb képein a flamand festők egyikeként jelenik meg, mind kivitelezésük finomsága, mind érzékenységük erre utal; ám formái szögletesek, a típusok elég monotonak, és néha eltúlzott a csúnyaságuk is.

Sokszorosított grafika[szerkesztés]

Wolgemut fametszeteket is készített, például Stephan Fridolin Schatzbehalteréhez (Nürnberg, 1491) és 1809 darabot Hartmann Schedel Weltchronik (Nürnbergi Krónika) című műve számára (Nürnberg, 1493), Albrecht Dürer ottléte alatt. A Nürnbergi Krónikában ő és mások készítették a nürnbergi kétoldalas látképet, amely az első ilyen jellegű, európai nyomatnak tekinthető.

Ezzel szemben nem készített rézmetszeteket.

Családja[szerkesztés]

Michael Wolgemut Valentin Wolgemut (†1469) és felesége, Anna (†1495) fiaként látta meg a napvilágot. Apja festőként valószínűleg a tanára is volt. 1473-ban feleségül vette Barbarát, Hans Pleydenwurff festő özvegyét. Úgy tartják, hogy addig is a cég munkatársa volt. Első felesége halála után Christinét (†1550) vette el.

Művei[szerkesztés]

  • Hartmann Schedel félalakos portréja, fatáblára ragasztva
  • Martin Pfinzing félalakos portréja, fatáblára ragasztva
  • Szent Kozma és Damján félalakos olajportréja, Germanisches Nationalmuseum, Nürnberg
  • A Megváltó keresztre feszítése, aranyozott, festett fatábla
  • A Megváltó megfeszítése a két lator között … amely 1484-ben az eberbachi apátság oltárképe lett
  • Georg Keyper – a nürnbergi, Szent Lőrinc-templom szentélye, 1484
  • Peringsdörfer-oltár (Nürnberg, Béke-templom), 1486; Eredetileg az 1486 augusztusában felszentelt templomnak adományozták, a Szent Kereszt-templomé 1564-ben lett
  • Mária-oltár (Szűz Mária-dóm, Zwickau, 1479), hármas szárnyas oltár (szentély mártírokkal és Madonnával, karácsonyi ciklus, szenvedésciklus)
  • két mellékoltár a Rieterkirche Szűz Mária és Szent Kristófban
  • oltár a Stadtkirche Keresztelő János és Tours-i Szent Mártonban, Schwabach
  • Tucherschloss
  • András-oltár (Szent András-templom, Weissenburg) 1500 körül

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Michael Wolgemut, In: Matthias Mende (szerk.): Albrecht Dürer: Ein Künstler in seiner Stadt, Tümmels kiadó, Nürnberg, 2000, ISBN 3-921590-84-1
  • Erwin Panofsky: Das Leben und die Kunst Albrecht Dürers (Albrecht Dürer élete és művészete), Rogner & Bernhard kiadó, München, 1977, ISBN 3-8077-0073-0
  • Berthold Riehl, Sigmund Soldan: Die Gemälde von Dürer und Wolgemut in Reproduktionen nach den Originalen (Dürer és Wolgemut festményeinek reprodukciói az eredeti példányok után), Soldan kiadó, Nürnberg, 1885
  • Wolgemut, Michael, In: Meyers Konversations-Lexikon, 4. kiadás, 16. kötet, 731. o., Bibliographisches Institut (a Bibliográfiai Intézet kiadója), Lipcse és Bécs, 1885–1892
  • Steffi Bodechtel (szerk.): Der Zwickauer Wolgemut-Altar. Beiträge zu Geschichte Ikonographie, Autorschaft und Restaurierung (A zwickaui Wolgemut-oltár, Az ikonográfia történetének kiegészítése, szerzőség megállapítása és helyreállítás), Oettel kiadó, Görlitz, 2008, ISBN 978-3938583-18-0
  • Maximilian Benker: Ulm in Nürnberg. Simon Lainberger und die Bildschnitzer für Michael Wolgemut (Ulm Nürnbergben. Simon Lainberger és a fametszet Michael Wolgemut munkáiban. Eredetileg a szerző 1999-es disszertációja, Freie Universität Berlin), VDG (Verlag und Datenbank für Geisteswissenschaften), Weimar, 2004, ISBN 3-89739-365-4
  • Woldemar von Seidlitz: Wolgemut, Michel. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  55. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1910,  118–122. oldal (németül)
  • Harriet Brinkmöller-Gandlau: Michael Wolgemut, In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL, Életrajzi Bibliográfiai Egyházi Lexikon), 14. kötet, 41–43. o., Traugott Bautz kiadó, Herzberg am Harz, 1998, ISBN 3-88309-073-5,

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Michael Wolgemut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)