Michael Wolgemut
Michael Wolgemut | |
Albrecht Dürer portréján | |
Született | 1434[1] Nürnberg |
Elhunyt | 1519. november 30. (84-85 évesen)[1] Nürnberg |
Állampolgársága | német |
Szülei | Valentin Wolgemut |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Nürnberg |
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Wolgemut témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Michael Wolgemut (Wohlgemuth) (Nürnberg, 1434 – Nürnberg, 1519. november 30.) német festő és fametszőmester, Hans Pleydenwurff tanítványa, a régebbi frank iskola legfontosabb képviselője és Albrecht Dürer tanára. A szász választófejedelem Frigyes Weisen a wittenbergi várában is dolgozott. A háború miatt elvesztek ottani munkái, így Bölcs Frigyes választófejedelem portréja is.
Élete és munkássága
[szerkesztés]Wolgemut 1434-ben született Nürnbergben, és úgy tűnik, Flandriában vagy a flamand festmények tanulmányozásával alakult művészete. A müncheni Gabriel Angler festőművész tanítványa volt, és 1471 körül dolgozott Gabriel Maleßkircher műhelyében is. Aztán először az 1473-ban említett, igen foglalkoztatott nürnbergi festőműhelyt alapította, ahová 1486 végén Albrecht Dürer is belépett. Feltételezhető, hogy Wolgemut, aki feleségül vette Hans Pleydenwurff, korábbi munkáltatója özvegyét, átvette annak műhelyét is. A Weltchronik-illusztráció Wolgemut és Wilhelm Pleydenwurff, a mostohafia közös munkája.
Táblaképfestészete
[szerkesztés]Wolgemut stúdiójából nagyszámú faragott festett szárnyasoltár került ki, amelyek többnyire kézzel készültek, s utazók segítségével terjesztették őket. A legfontosabb négy szárnyúja, 1465-ből jeleneteket ábrázol Krisztus életéből (Alte Pinakothek, München), az oltár a Szent Mária-dóm Zwickauban (jelenetek Jézus fiatalkorából és szenvedésének történetéből, Peringsdörfer-oltár ma a Friedensdomban, Nürnbergben látható) nyolc férfi és női szent és Szent Vitus legendájának jelenetei. A Peringsdörfer-oltár valószínűleg egy ismeretlen mester munkája is. A Wolgemut műhelyéből egy másik nagy oltár a Keresztelő Szent János és Szent Márton varosi templomban , Schwabachban található.
Fő művei a goslari tanácsterembeli festményei, a Krisztus gyermekkorából származó jelenetek a mennyezeten és a falakon császárok és szibillák alakjain. Ez utóbbiak ismeretlen mester műhelyéből is származhatnak. Wolgemut portrékat is festett. Jobb képein, amelyeket saját maga készített, a flamand festők egyikeként jelenik meg, mind kivitelezésük finomsága, mind érzelmességuk, a formák szögletessége, a típusok monotonsága, és néha eltúlzott a csúfságuk alapján is.
Sokszorosított grafika
[szerkesztés]Wolgemut modelleket is készített fametszetekhez, beleértve a Stephan Fridolin Schatzbehalterben (Nürnberg, 1491) és Hartmann Schedel által készített, 1809-es fametszetet a Weltchronik számára (Nürnberg 1493), amelyek Albrecht Dürer ottléte alatt készültek. A Schedel világkrónikájában ő és mások által készített nürnbergi kétoldalas látkép, amely az első ilyen jellegű nyomtatott képnek tekinthető.
Ezzel szemben Wolgemut nem készített rézmetszeteket.
Családja
[szerkesztés]Michael Wolgemut Valentin Wolgemut († 1469) és felesége, Anna († 1495) fiaként látta meg a napvilágot. Apja festő, és valószínűleg az ő tanára is volt. 1473-ban feleségül vette Barbara Pleydenwurffot, Hans Pleydenwurff festő özvegyét. Úgy tartják, hogy ő volt a cég utazó kereskedője. Első felesége halála után elvette Christinét († 1550).
Wilhelm Pleydenwurff, valószínűleg Hans fia, a Schedel-világkrónikán dolgozott.
Művei
[szerkesztés]- Hartmann Schedel félalakos portréja, fatáblára ragasztva
- Martin Pfinzing félalakos portréja fatáblára ragasztva
- Kozma és Damian félalakos olajportréja, Germanisches Nationalmuseum, Nürnberg [2]
- A Megváltó keresztre feszítése, fa és virágos aranyozott alapon
- A Megváltó keresztre feszítése a két lator közötti ... amely 1484-ben az Eberbach apátság oltárképe lett [3]
- Georg Keyper szentélye (Nürnberg, St. Lawrence ), 1484
- Peringsdörfer-oltár (Nürnberg, Béke templom ), 1486; Eredetileg az 1486-ban felszentelt Ágoston-rendi templomnak adományozták, átadva a Szent Keresztnek 1564-ben.
- Mária-oltár ( Dom St. Marien zu Zwickau), 1479, háromas szárnyasoltár (szentély mártírokkal és Madonnával, karácsonyi ciklus, szenvedésciklus)
- két oldalsó oltár a Rieterkirche St. Marienben és Christophorusban
- Schwabacher oltár a Stadtkirche Schwabach St. John the Baptist és St. Martinban, Schwabach
- Tucherschloss
- András-oltár (Szent András-templom Weissenburgban) 1500 körül
Irodalom
[szerkesztés]- Matthias Mende (szerk.): Albrecht Dürer. Ein Künstler in seiner Stadt. Tümmels Verlag, Nürnberg, 2000 ISBN 3-921590-84-1
- Erwin Panofsky: Das Leben und die Kunst Albrecht Dürers (Albrecht Dürer élete és művészete, 1971). Rogner & Bernhard kiadó, München, 1977 ISBN 3-8077-0073-0 (passim is Michael Wolgemutnak)
- Berthold Riehl, Sigmunsd Soldan: Dürer és Wolgemuts festményei az eredeti példányok után, Soldan Kiadó, Nürnberg, 1885)
- Wolgemut, Michael. In: Meyers Sprachlexikon 4. kiad. 16. kötet, A Bibliográfiai Intézet kiadója, Lipcse / Bécs 1885–1892, 731. o.
- Steffi Bodechtel (szerk. ): A zwickaui Wolgemut-oltár. Hozzájárulás a történelem ikonográfiájához, a szerzői joghoz és a helyreállításhoz. Oettel-Verlag, Görlitz, 2008 ISBN 978-3938583-18-0
- Maximilian Benker: Ulm Nürnbergben. Simon Lainberger és a Bildschnitzer Michael Wolgemut számára, VDG, Weimar, 2004 ISBN 3-89739-365-4 (Zugl. Disszertáció, FU Berlin, 1999)
- Woldemar von Seidlitz: Wolgemut, Michel. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 55. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1910, 118–122. oldal (németül) In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB) 55, Duncker & Humblot, Leipzig, 1910, 118-122. o.
- Harriet Brinkmöller-Gandlau In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL) 14. kötet, Bautz, Herzberg, 1998 ISBN 3-88309-073-5 Sp. 41–43.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ Elfriede Würl: Kosmas und Damian.
- ↑ VERZEICHNISS ÜBER DAS v.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Michael Wolgemut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.