Michael Wolgemut
![]() |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Michael Wolgemut | |
![]() | |
Albrecht Dürer festménye | |
Született |
1434[1] Nürnberg |
Elhunyt |
1519. november 30. (84-85 évesen)[1] Nürnberg |
Állampolgársága | német |
Házastársa | Hans Pleydenwurff |
Szülei | Valentin Wolgemut |
Foglalkozása |
|
Sírhely | Nürnberg |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Wolgemut témájú médiaállományokat. |
Michael Wolgemut (néhol Wohlgemuth) (Nürnberg, 1434 – Nürnberg, 1519. november 30.) német festő és fametszőmester, Hans Pleydenwurff tanítványa, a régebbi frank iskola legfontosabb képviselője és Albrecht Dürer tanára.
A szász választófejedelem, Bölcs Frigyes wittenbergi várában is dolgozott. A háború következtében elvesztette munkáját, így már ura portréját sem tudta megfesteni.
Élete és munkája[szerkesztés]

1434-ben született Nürnbergben, és úgy tűnik, Flandriában vagy csak a flamand festmények tanulmányozásával alakult művészete. A müncheni Gabriel Angler festőművész tanítványa volt, és 1471 körül dolgozott Gabriel Maleßkircher műhelyében is. Megalapította az először 1473-ban említett, befolyásos, foglalkoztatott nürnbergi festőműhelyét, ahová 1486 végén Albrecht Dürert is csatlakozott. Feltételezhető, hogy amikor feleségül vette korábbi munkáltatója, Hans Pleydenwurff özvegyét, átvette annak műhelyét is. A Nürnbergi Krónika illusztrációja Wilhelm Pleydenwurff-fal, a mostohafiával közös munkája.
Táblaképfestészete[szerkesztés]
Wolgemut stúdiójából nagyszámú faragott festett szárnyas oltár került ki, amelyek többnyire kézzel készültek, s utazó munkatársaik segítségével terjesztették őket. A legfontosabb négyszárnyú oltárképe, az 1465-ből származó festménye jeleneteket ábrázol Krisztus életéből (Alte Pinakothek, München), vagy a zwickaui Szűz Mária-székesegyház oltárképe, a jelenetek Jézus gyermekkorából és szenvedéstörténetéből a Peringsdörfer-oltáron, a mai Friedenskirchében (Nürnberg) nyolc férfi és női szent és Szent Vitus legendájának jelenetei, amely valószínűleg egy ismeretlen mesterrel közös munkája. Wolgemut műhelyéből egy másik nagy oltár található a Keresztelő János és Szent Márton-templomban, Schwabachban. Az erdélyi Almakerék evangélikus temploma alant bemutatott táblaképe is az ő műhelyéből származik, talán Dürer keze nyomát is magán viseli.
Fő művei a goslari tanácsterem festményei, a Krisztus gyermekkorából származó jelenetek a mennyezeten és a falak császár- és szibilla-alakjai. Utóbbiak ismeretlen mester műhelyéből is származhatnak. Wolgemut portrékat is festett. Jobb képein a flamand festők egyikeként jelenik meg, mind kivitelezésük finomsága, mind érzékenységük erre utal; ám formái szögletesek, a típusok elég monotonak, és néha eltúlzott a csúnyaságuk is.
Sokszorosított grafika[szerkesztés]
Wolgemut fametszeteket is készített, például Stephan Fridolin Schatzbehalteréhez (Nürnberg, 1491) és 1809 darabot Hartmann Schedel Weltchronik (Nürnbergi Krónika) című műve számára (Nürnberg, 1493), Albrecht Dürer ottléte alatt. A Nürnbergi Krónikában ő és mások készítették Nürnberg kétoldalas látképet, amely az első ilyen jellegű, európai nyomatnak tekinthető.
Ezzel szemben nem készített rézmetszeteket.
Családja[szerkesztés]
Michael Wolgemut Valentin Wolgemut (†1469) és felesége, Anna (†1495) fiaként látta meg a napvilágot. Apja festőként valószínűleg a tanára is volt. 1473-ban feleségül vette Barbarát, Hans Pleydenwurff festő özvegyét. Úgy tartják, hogy addig is a cég munkatársa volt. Első felesége halála után Christinét (†1550) vette el.
Művei[szerkesztés]
- Hartmann Schedel félalakos portréja, fatáblára ragasztva
- Martin Pfinzing félalakos portréja, fatáblára ragasztva
- Szent Kozma és Damján félalakos olajportréja, Germanisches Nationalmuseum, Nürnberg
- A Megváltó keresztre feszítése, aranyozott, festett fatábla
- A Megváltó megfeszítése a két lator között … amely 1484-ben az eberbachi apátság oltárképe lett
- Georg Keyper – a nürnbergi Szent Lőrinc-templom szentélye, 1484
- Peringsdörfer-oltár (Nürnberg, Béke-templom), 1486; Eredetileg az Ágoston-rendi templomnak adományozták, a Szent Kereszt-templomé 1564-ben lett
- Mária-oltár (Szűz Mária-dóm, Zwickau, 1479), hármas szárnyas oltár (szentély mártírokkal és Madonnával, karácsonyi ciklus, szenvedésciklus)
- két mellékoltár a Rieterkirche Szűz Mária és Szent Kristófban
- oltár a Keresztelő János és Tours-i Szent Márton városi templomban, Schwabach
- Tucherschloss
- András-oltár (Szent András-templom, Weissenburg) 1500 körül
Galéria[szerkesztés]
Az almakeréki templom szárnyas oltára
Haláltánc, Nürnbergi Krónika 261. o. A világ hetedik korszaka
Péter apostol vízen járása
Források[szerkesztés]
- Michael Wolgemut, In: Matthias Mende (szerk.): Albrecht Dürer: Ein Künstler in seiner Stadt, Tümmels kiadó, Nürnberg, 2000, ISBN 3-921590-84-1
- Erwin Panofsky: Das Leben und die Kunst Albrecht Dürers (Albrecht Dürer élete és művészete), Rogner & Bernhard kiadó, München, 1977, ISBN 3-8077-0073-0
- Berthold Riehl, Sigmund Soldan: Die Gemälde von Dürer und Wolgemut in Reproduktionen nach den Originalen (Dürer és Wolgemut festményeinek reprodukciói az eredeti példányok után), Soldan kiadó, Nürnberg, 1885
- Wolgemut, Michael, In: Meyers Konversations-Lexikon, 4. kiadás, 16. kötet, 731. o., Bibliographisches Institut (a Bibliográfiai Intézet kiadója), Lipcse és Bécs, 1885–1892
- Steffi Bodechtel (szerk.): Der Zwickauer Wolgemut-Altar. Beiträge zu Geschichte Ikonographie, Autorschaft und Restaurierung (A zwickaui Wolgemut-oltár, Az ikonográfia történetének kiegészítése, szerzőség megállapítása és helyreállítás), Oettel kiadó, Görlitz, 2008, ISBN 978-3938583-18-0
- Maximilian Benker: Ulm in Nürnberg. Simon Lainberger und die Bildschnitzer für Michael Wolgemut (Ulm Nürnbergben. Simon Lainberger és a fametszet Michael Wolgemut munkáiban. Eredetileg a szerző 1999-es disszertációja, Freie Universität Berlin), VDG (Verlag und Datenbank für Geisteswissenschaften), Weimar, 2004, ISBN 3-89739-365-4
- Woldemar von Seidlitz: Wolgemut, Michel. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 55. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1910, 118–122. oldal (németül)
- Harriet Brinkmöller-Gandlau: Michael Wolgemut, In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL, Életrajzi Bibliográfiai Egyházi Lexikon), 14. kötet, 41–43. o., Traugott Bautz kiadó, Herzberg am Harz, 1998, ISBN 3-88309-073-5,
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Michael Wolgemut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
|