Michael Wolgemut

Michael Wolgemut
Albrecht Dürer portréján
Született	1434 Nürnberg
Elhunyt	1519. november 30. (84-85 évesen) Nürnberg
Állampolgársága	német
Házastársa	Hans Pleydenwurff
Szülei	Valentin Wolgemut
Foglalkozása	festőművész tipográfus gravírozó vésnök grafikusművész fametsző
Sírhelye	Nürnberg
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Wolgemut témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Michael Wolgemut (Wohlgemuth) (Nürnberg, 1434 – Nürnberg, 1519. november 30.) német festő és fametszőmester, Hans Pleydenwurff tanítványa, a régebbi frank iskola legfontosabb képviselője és Albrecht Dürer tanára. A szász választófejedelem Frigyes Weisen a wittenbergi várában is dolgozott. A háború miatt elvesztek ottani munkái, így Bölcs Frigyes választófejedelem portréja is.

Élete és munkássága

Wolgemut mellszobra a müncheni Ruhmeshallében

Krisztus levétele a keresztről

Haláltánc, Nürnbergi Krónika, 261. o. A világ hetedik korszaka

Péter apostol vízenjárása

Wolgemut 1434-ben született Nürnbergben, és úgy tűnik, Flandriában vagy a flamand festmények tanulmányozásával alakult művészete. A müncheni Gabriel Angler festőművész tanítványa volt, és 1471 körül dolgozott Gabriel Maleßkircher műhelyében is. Aztán először az 1473-ban említett, igen foglalkoztatott nürnbergi festőműhelyt alapította, ahová 1486 végén Albrecht Dürer is belépett. Feltételezhető, hogy Wolgemut, aki feleségül vette Hans Pleydenwurff, korábbi munkáltatója özvegyét, átvette annak műhelyét is. A Weltchronik-illusztráció Wolgemut és Wilhelm Pleydenwurff, a mostohafia közös munkája.

Táblaképfestészete

Wolgemut stúdiójából nagyszámú faragott festett szárnyasoltár került ki, amelyek többnyire kézzel készültek, s utazók segítségével terjesztették őket. A legfontosabb négy szárnyúja, 1465-ből jeleneteket ábrázol Krisztus életéből (Alte Pinakothek, München), az oltár a Szent Mária-dóm Zwickauban (jelenetek Jézus fiatalkorából és szenvedésének történetéből, Peringsdörfer-oltár ma a Friedensdomban, Nürnbergben látható) nyolc férfi és női szent és Szent Vitus legendájának jelenetei. A Peringsdörfer-oltár valószínűleg egy ismeretlen mester munkája is. A Wolgemut műhelyéből egy másik nagy oltár a Keresztelő Szent János és Szent Márton varosi templomban , Schwabachban található.

Fő művei a goslari tanácsterembeli festményei, a Krisztus gyermekkorából származó jelenetek a mennyezeten és a falakon császárok és szibillák alakjain. Ez utóbbiak ismeretlen mester műhelyéből is származhatnak. Wolgemut portrékat is festett. Jobb képein, amelyeket saját maga készített, a flamand festők egyikeként jelenik meg, mind kivitelezésük finomsága, mind érzelmességuk, a formák szögletessége, a típusok monotonsága, és néha eltúlzott a csúfságuk alapján is.

Sokszorosított grafika

Wolgemut modelleket is készített fametszetekhez, beleértve a Stephan Fridolin Schatzbehalterben (Nürnberg, 1491) és Hartmann Schedel által készített, 1809-es fametszetet a Weltchronik számára (Nürnberg 1493), amelyek Albrecht Dürer ottléte alatt készültek. A Schedel világkrónikájában ő és mások által készített nürnbergi kétoldalas látkép, amely az első ilyen jellegű nyomtatott képnek tekinthető.

Ezzel szemben Wolgemut nem készített rézmetszeteket.

Családja

Michael Wolgemut Valentin Wolgemut († 1469) és felesége, Anna († 1495) fiaként látta meg a napvilágot. Apja festő, és valószínűleg az ő tanára is volt. 1473-ban feleségül vette Barbara Pleydenwurffot, Hans Pleydenwurff festő özvegyét. Úgy tartják, hogy ő volt a cég utazó kereskedője. Első felesége halála után elvette Christinét († 1550).

Wilhelm Pleydenwurff, valószínűleg Hans fia, a Schedel-világkrónikán dolgozott.

Művei

• Hartmann Schedel félalakos portréja, fatáblára ragasztva
• Martin Pfinzing félalakos portréja fatáblára ragasztva
• Kozma és Damian félalakos olajportréja, Germanisches Nationalmuseum, Nürnberg
• A Megváltó keresztre feszítése, fa és virágos aranyozott alapon
• A Megváltó keresztre feszítése a két lator közötti ... amely 1484-ben az Eberbach apátság oltárképe lett
• Georg Keyper szentélye (Nürnberg, St. Lawrence ), 1484
• Peringsdörfer-oltár (Nürnberg, Béke templom ), 1486; Eredetileg az 1486-ban felszentelt Ágoston-rendi templomnak adományozták, átadva a Szent Keresztnek 1564-ben.
• Mária-oltár ( Dom St. Marien zu Zwickau), 1479, háromas szárnyasoltár (szentély mártírokkal és Madonnával, karácsonyi ciklus, szenvedésciklus)
• két oldalsó oltár a Rieterkirche St. Marienben és Christophorusban
• Schwabacher oltár a Stadtkirche Schwabach St. John the Baptist és St. Martinban, Schwabach
• Tucherschloss
• András-oltár (Szent András-templom Weissenburgban) 1500 körül

Irodalom

• Matthias Mende (szerk.): Albrecht Dürer. Ein Künstler in seiner Stadt. Tümmels Verlag, Nürnberg, 2000 ISBN 3-921590-84-1
• Erwin Panofsky: Das Leben und die Kunst Albrecht Dürers (Albrecht Dürer élete és művészete, 1971). Rogner & Bernhard kiadó, München, 1977 ISBN 3-8077-0073-0 (passim is Michael Wolgemutnak)
• Berthold Riehl, Sigmunsd Soldan: Dürer és Wolgemuts festményei az eredeti példányok után, Soldan Kiadó, Nürnberg, 1885)
• Wolgemut, Michael. In: Meyers Sprachlexikon 4. kiad. 16. kötet, A Bibliográfiai Intézet kiadója, Lipcse / Bécs 1885–1892, 731. o.
• Steffi Bodechtel (szerk. ): A zwickaui Wolgemut-oltár. Hozzájárulás a történelem ikonográfiájához, a szerzői joghoz és a helyreállításhoz. Oettel-Verlag, Görlitz, 2008 ISBN 978-3938583-18-0
• Maximilian Benker: Ulm Nürnbergben. Simon Lainberger és a Bildschnitzer Michael Wolgemut számára, VDG, Weimar, 2004 ISBN 3-89739-365-4 (Zugl. Disszertáció, FU Berlin, 1999)
• Woldemar von Seidlitz: Wolgemut, Michel. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  55. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1910,  118–122. oldal (németül) In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB) 55, Duncker & Humblot, Leipzig, 1910, 118-122. o.
• Harriet Brinkmöller-Gandlau In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL) 14. kötet, Bautz, Herzberg, 1998 ISBN 3-88309-073-5 Sp. 41–43.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Michael Wolgemut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.