Miꞌkmaw hieroglif írás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miꞌkmaw hieroglif írás (Gomgwejui'gasit)
Az üdvözlégy Mária Miꞌkmaw hieroglif írással
Az üdvözlégy Mária Miꞌkmaw hieroglif írással
Típuslogografikus
Nyelvek Miꞌkmak nyelv
Irány jobbról balra
A Wikimédia Commons tartalmaz Miꞌkmaw hieroglif írás (Gomgwejui'gasit) témájú médiaállományokat.

A miꞌkmaw hieroglif írás vagy algaevő hal írás (Mi'kmawi': Gomgwejui'gasit) a miꞌkmaw nyelv írásrendszere volt, amelyet később különböző, jelenleg is használatos latin írások váltottak fel. A mi'kmaw egy kanadai őslakos nép, amelynek Mi'kma'ki nevű szülőföldje a tengeri tartományok nagy részét, nevezetesen Új-Skócia egészét, az Edward herceg-szigetet, valamint Új-Brunswick, Új-Fundland és Labrador egyes részeit foglalja magában.

Ezek a jelek ("gomgwejui'gaqan"), egyszerű jelképek és sziklarajzok készítésének hagyományából alakultak ki, [1] logogramok, amelyek fonetikai elemeket is tartalmaznak, beleértve a logográfiai, alfabetikus és ideográfiai információkat.[2] A gomgwejui'gasultijig az óriás algavő halről ( egyes szám: gomgwej, többes szám: gomgwejg) kapta a nevét, amelynek nyomai jól láthatóan ottmaradtak az iszapos folyófenéken. Az írásrendszer más elnevezései: "komqwejwi'kasikl" vagy "gomgwejui'gas'gl".

Besorolás[szerkesztés]

A tudósok vitatják, hogy a legkorábbi ismert Miꞌkmaw "hieroglifák", amelyek a 17. századból származnak, teljes mértékben írásrendszernek minősülnek-e, vagy piktografikus emlékeztető eszközként szolgáltak. A 17. században Chrétien Le Clercq francia jezsuita misszionárius a Miꞌkmaw írásjeleket logográfiai rendszerként használta fel oktatási célokra, hogy a miꞌkmaqoknak katolikus imákat, a liturgiát és a tanításokat oktassa.

1978-ban Ives Goddard és William Fitzhugh, a Smithsonian Intézet antropológiai tanszékének munkatársai azt állították, hogy a misszió előtti rendszer pusztán emlékeztető jellegű volt, nem használhatták új szövegek írására.

Ezzel szemben David L. Schmidt és Murdena Marshall egy 1995-ös könyvben közzétett néhány imát, elbeszélést és liturgiát, amelyeket hieroglifák - képírásos szimbólumok - ábrázoltak, és amelyeket a francia misszionáriusok a tizenhetedik század utolsó negyedében imák és himnuszok tanítására használtak.[2]Schmidt, David L.. Mi'kmaq hieroglyphic prayers: readings in North America's first indigenous script. Halifax, Nova Scotia: Nimbus Pub (1995. február 24.). ISBN 978-1-55109-069-6 Schmidt, David L.; Marshall, Murdena (1995). Mi'kmaq hieroglyphic prayers: readings in North America's first indigenous script. Halifax, Nova Scotia: Nimbus Pub. ISBN 978-1-55109-069-6. Schmidt és Marshall kimutatták, hogy ezek a hieroglifák teljesen jól használható írásrendszerként szolgáltak.[2] Szerintük ez volt a legrégebbi őslakos nyelvre kifejlesztett írásrendszer Észak-Amerikában, Mexikótól északra.[2]

Michelle Sylliboy [3] Mikm'aw származású nagymamáját idézve állítja, hogy nem Le Clercq találta fel az írást, és azt már jóval előtte is használták az emberek.

Történelem[szerkesztés]

Le Clercq atya, aki 1675-től római katolikus misszionárius volt az új-franciaországi Gaspé-félszigeten, látta, hogy miꞌkmaw gyerekek hieroglifákat írnak nyírfakéregre.[4] Le Clercq ezeket a szimbólumokat imák és liturgia írásához igazította, és szükség szerint új jeleket fejlesztett ki.[4] A mi'kmak - ok fakéregbe nyomott süntüskéket is használták jelek kialakítására.[4]

Ez az átalakított írásrendszer népszerűnek bizonyult a miꞌkmaq - ok körében. Még a 19. században is használták. Mivel e szimbólumokról nincs történelmi vagy régészeti bizonyíték a keresztény hittérítők érkezése előtti időkből, nem világos, hogy a jeleket milyen régóta használják. E szimbólumok kapcsolata a miꞌkmaq sziklarajzokkal, amelyek készítése megelőzte az európaiakkal való találkozás, nem világos.

A Kejimkujik Nemzeti Park és Nemzeti Történelmi Emlékhely (KNPNHS), a "Mi'kmaw-ok életútjának" sziklarajzai között szerepelnek a sziklába vésett írásos hieroglifák, emberi alakok, Mi'kmaq házak és kunyhók, díszítések, köztük keresztek, vitorlás hajók és állatok. Ezeket a Mi'kmaqoknak tulajdonítják, akik a történelem előtti idők óta folyamatosan lakják a területet.[5] A sziklarajzok a késő őskortól a tizenkilencedik századig terjedő időszakból származnak.[5] Egy mi'kmaq gyógyító, Jerry Lonecloud 1912-ben leírt néhányat ezekből a sziklarajzokból, és másolatait a tartományi múzeumnak adományozta.[6] [5]

Pierre Maillard római katolikus pap 1737–38 telén hieroglifákból álló rendszert hozott létre a miꞌkmaq szavak átírására. Ezeket a szimbólumokat arra használta, hogy a katekizmusban leírja a fő imák és a hívek válaszait tartalmazó formulákat, hogy követői könnyebben megtanulhassák azokat. Nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy Maillard ismerte volna Le Clercq ugyanezen a területen végzett munkáját. Maillard számos nyelvi művet hagyott hátra, amelyeket a miꞌkmaqok még a 20. században is használtak.

Példák[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Edwards, Brendan Frederick R.. Paper Talk: A History of Libraries, Print Culture, and Aboriginal Peoples in Canada Before 1960 (angol nyelven). Scarecrow Press, 11. o. (2005. február 24.). ISBN 978-0-8108-5113-9 
  2. a b c d Schmidt, David L.. Mi'kmaq hieroglyphic prayers: readings in North America's first indigenous script. Halifax, Nova Scotia: Nimbus Pub (1995. február 24.). ISBN 978-1-55109-069-6 
  3. Artist's Notes: Nm'ultes is an Active Dialogue I: Reclaiming Komqwejwi'kasikl – by Michelle Sylliboy – Journal18: a journal of eighteenth-century art and culture
  4. a b c Dubé, Alexandre. Tradition, Change and Survival: Mi'kmaq Tourist Art [archivált változat] (2003. február 24.). Hozzáférés ideje: 2020. október 19. [archiválás ideje: 2020. október 21.] 
  5. a b c The Petroglyphs of Kejimkujik National Park, Nova Scotia: A Fresh Perspective on their Physical and Cultural Contexts, <https://research.library.mun.ca/11696/1/Cave_Beverley.pdf>. Hozzáférés ideje: October 19, 2020
  6. Whitehead, Ruth H. 2002 Tracking Doctor Lonecloud: Showman to Legend Keeper. Goose Lane Editions, Fredericton

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Miꞌkmaw hieroglyphic writing című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalmi források[szerkesztés]

  • Goddard, Ives és William W. Fitzhugh. 1978. „Barry Fell Reexamined”, The Biblical Archaeologist, Vol. 41, 3. sz. (szeptember), pp. 85–88.
  • Hewson, John. 1982. Micmac hieroglifák Új-Fundlandon. Languages in Newfoundland and Labrador, szerk. szerző: Harold Paddock, 2. kiadás, 188–199. St John's, Newfoundland: Memorial University .
  • Hewson, John. 1988. A Micmac hieroglifák bemutatása. Cape Breton Magazin 47:55–61. (1982-es szöveg, valamint a hímzés illusztrációi és néhány fotó)
  • Kauder, Christian. 1921. Sapeoig Oigatigen tan teli Gômgoetjoigasigel Alasotmaganel, Ginamatineoel ag Getapefiemgeoel; Manuel de Prières, utasítások et changs sacrés en Hieroglyphes micmacs; Imák, utasítások, zsoltárok és himnuszok kézikönyve Micmac ideogrammokban . Kauder atya könyvének új kiadása 1866-ban jelent meg. Ristigouche, Quebec: A Micmac hírnöke.
  • Lenhart, John. Az imák, utasítások, zsoltárok és himnuszok kézikönyvének története a kelet-kanadai és új-fundlandi micmac indiánok által használt micmac ideogrammokban. Sydney, Nova Scotia: The Nova Scotia Native Communications Society.
  • Schmidt, David L. és BA Balcom. 1995. "The Règlements of 1739: A Note on Micmac Law and Literacy", Acadiensis . XXIII, 1 (1993. ősz) 110–127. ISSN 0044-5851
  • Schmidt, David L. és Murdena Marshall. 1995. Míkmaq Hieroglif imák: Olvasmányok Észak-Amerika első bennszülött forgatókönyvében . Nimbus Kiadó.ISBN 1-55109-069-4ISBN 1-55109-069-4

Internetes források[szerkesztés]