Medve-tó

Medve-tó
Ország(ok)	Románia
Hely	Szováta, Székelyföld
Típus	heliotermikus
Hosszúság	0,3 km
Szélesség	0,2 km
Felszíni terület	0,04 km²
Átlagos mélység	10 m
Legnagyobb mélység	18,9 m
Tszf. magasság	502 m
Elhelyezkedése
Medve-tó Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 36′ 10″, k. h. 25° 05′ 11″46.602777777778, 25.086388888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Medve-tó témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Medve-tó (románul: Lacul Ursu) egy sós vízű tó a romániai Maros megyében, Erdélyben. 1875-ben keletkezett Szováta város mellett egy sókarszton. A világ legnagyobb heliotermikus tava.

Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben 220-300 g/l. Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 méter mélységig; de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80 °C-ot is mértek. Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt csökkent. A tó vizét a múlt század óta használják a meddőség gyógyítására, de ajánlják különböző reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére is.

Keletkezése

A korábban Pálné gödre néven ismert területen 1875. május 27-én délelőtt 11 órakor kitört zápor hatására jött létre a tó. Mai formáját a meder változásai és a folyamatos feltöltődés hatására 1881-re érte el.

Nevének eredete

A tóban rejlő lehetőségekre először Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos figyelt fel, aki 1900-ban hivatalosan megalapította Felső-Szovátát. Ennek okán a Medve-tavat először Illyés-tónak nevezték. Az 1902-es fürdőkalauz már “Illyés-féle Medve-tavat” említ, csak később, 1910 után hívták Medve-tónak, kiterített medvebőrre hasonlító alakja miatt. A tónak van egy legendája is, miszerint egy tündérlány viszonzatlan szerelme miatt jött létre, amely szerelmet egy pásztorlegény iránt érzett.

A nem zavart vízrétegek jellemzői

Vízmélység (m)	Vízhőmérséklet (°C)	Sótartalom (%)	Sűrűség (g/cm³)
0	21	0	1
0,42	39	18	1,155
0,52	45	23	1,176
1,32	56	24	1,188
2,82	40	25	1,196
5,32	30	25	1,196

Nagyítás

A Medve-tó ősszel

További információk

• A Medve-tó nevének eredete