Maximum és minimum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A matematikában egy rendezett halmaz maximumán, illetve minimumán legnagyobb, illetve legkisebb elemét értjük. Előfordulhat, hogy nincs minimum vagy maximum. Ha egy halmaz minden nemüres részhalmazának van maximuma és minimuma, akkor a halmaz jólrendezett. A maximum és a minimum rövidítései rendre max és min. További jelölései 1 és 0, illetve és .

Általában[szerkesztés]

Ha lineárisan rendezett halmaz, akkor halmaz maximuma szerint, amennyiben elemre , és halmaz minimuma szerint, amennyiben elemre .

Unicitása[szerkesztés]

Bármely lineárisan rendezett halmaznak legfeljebb egy maximuma és egy minimuma van.

Legyen és két maximuma. Ekkor elemre , és , következésképp , és , ahonnan következik, hogy . Ugyanígy látható be a minimum unicitása.

Kvázirendezés esetén előfordulhat, hogy több minimum, illetve maximum van, melyek asszociáltak, mivel teljesül, hogy . Mivel itt a rendezési relációnak nem kell antiszimmetrikusnak lennie, azért nem lehet egyenlőségre következtetni.

A maximális, illetve minimális elem csak teljes rendezés esetén ekvivalens a maximummal és a minimummal. Erre példa az az oszthatósági reláció szerint rendezve. Itt 3 az egyetlen maximális elem, de nem maximum.

Egzisztenciája[szerkesztés]

Nem minden halmaznak létezik maximuma, és minimuma. Például a természetes számoknak nincs maximuma az arkhimédeszi axióma szerint, az egészeknek se maximuma, se minimuma, a nem pozitív egészeknek pedig minimuma nincs. Korlátos halmazok is léteznek, amiknek nincs maximuma, például a .

Minden véges nemüres láncnak van minimuma és maximuma.

Ha egy kvázirendezett halmazban van két nem asszociált maximális elem, akkor a halmaznak nincs maximuma. Ha egy kvázirendezett halmazban van két nem asszociált minimális elem, akkor a halmaznak nincs minimuma.

Véges halmazokban[szerkesztés]

Tetszőleges nem üres, véges halmaznak van maximuma és minimuma. Tegyük fel, hogy egy nem üres, véges halmaz, aminek nincs maximuma. Legyen egy eleme; maximuma nyilván . Tegyük fel, hogy adott -nek egy elemű részhalmaza, aminek a maximuma. Ekkor, mivel nem maximuma, létezik , hogy . nyilván nem eleme -nek, így elemű halmaz, aminek maximuma . A teljes indukció tételét alkalmazva így tetszőleges nagy véges részhalmazát konstruáltuk meg -nek, ami lehetetlen. Így léteznie kell maximumának. Minimumra ugyanígy.

Korlátos és zárt valós halmazokban[szerkesztés]

A valós számok tetszőleges korlátos és zárt részhalmazának van maximuma és minimuma.

Legyen korlátos és zárt halmaz, és legyen legkisebb felső korlátja, ami létezik teljes rendezettsége és . Tegyük fel, . Ekkor , ami zártsága miatt nyílt halmaz, így létezik olyan , hogy , így nem legkisebb felső korlát. Ezzel ellentmondásra jutottunk, tehát legkisebb felső korlátja eleme -nek, amiből adódik a maximum létezése. A minimum létezését hasonlóan láthatjuk be.

Kapcsolat a szuprémummal és az infimummal[szerkesztés]

Ha a halmaz legnagyobb eleme, akkor szuprémuma a halmaznak.

Ha a halmaznak nincs szuprémuma, akkor nincs maximuma sem.
Ha a halmaz szuprémuma nem eleme a halmaznak, akkor nincs maximuma.
Ha a halmaz szuprémuma eleme a halmaznak, akkor maximuma egyenlő a szuprémumával.

Hasonló a kapcsolat a minimum és az infimum között: Ha a halmaz legkisebb eleme, akkor infimuma a halmaznak.

Ha a halmaznak nincs infimuma, akkor nincs minimuma sem.
Ha a halmaz infimuma nem eleme a halmaznak, akkor nincs minimuma.
Ha a halmaz infimuma eleme a halmaznak, akkor minimuma egyenlő az infiumumával.

Teljesen rendezett halmazon[szerkesztés]

Teljes rendezés esetén minden véges nemüres részhalmaznak van maximuma és minimuma, így a

függvényértékek jóldefiniáltak. A definíció végezhető rekurzívan:

Tulajdonságai valós halmazokon[szerkesztés]

Komplexusműveletek[szerkesztés]

Két paraméter esetén teljesülnek a következők:

Ezzel könnyen belátható, hogy a maximum és aminimum folytonos függvények.

Három paraméter esetén, ahol :

Legyen és tetszőleges valós halmaz, melynek létezik maximuma és minimuma. Ekkor könnyen ellenőrizhetőek a következő azonosságok:

Továbbá, ha minden eleme nemnegatív, és tetszőleges valós, akkor

.

Mindezek a függvények folytonosak, hiszen folytonos függvények kompozíciója folytonos.

Nevezetes maximumok és minimumok[szerkesztés]

A következő két állítás ekvivalens a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenséggel: Legyenek és nem negatív valósok:

.

Tekintve a számtani és mértani közép közti egyenlőtlenséget:

, ami egyenlőséggel teljesül, amennyiben minden - re, ahonnan adódik.

A most belátott állítás ekvivalens következménye a következő:

Forrás[szerkesztés]

  • Deiser, Oliver: Einführung in die Mengenlehre, 2. Auflage, Springer, Berlin 2004, ISBN 3-540-20401-6

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Größtes und kleinstes Element című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.