Mary Treat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mary Treat
SzületettMary Lua Adelia Davis
1830. szeptember 7.
Trumansburg
Elhunyt1923. április 11. (92 évesen)
Pembroke
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
  • botanikus
  • zoológus
  • entomológus
  • növénygyűjtő
  • író
SírhelyeNew Jersey
A Wikimédia Commons tartalmaz Mary Treat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mary Treat (teljes nevén: Mary Adelia Davis Treat) (Trumansburg, New York 1830. szeptember 7. − 1923. április 11. Pembroke, New York) természettudós, Charles Darwin levelezőpartnere.[1] Treat felfedezéseivel a botanikához és a rovartanhoz is hozzájárult – hat növény- és állatfajt neveztek el róla, köztük egy amarilliszfajt, a Zephyranthes treatae-t, egy tölgyfagiliszta darazsat Bellonocnema treatae-t és három hangyafajt, az Aphaenogaster mariae-t, az Aphaenogaster treatae-t és a Dolichoderus mariae-t.

Ifjúsága[szerkesztés]

Mary Davis a New York állambeli Trumansburgban, középosztálybeli családban született. Kilencéves korában családjával Ohioba költözött, ahol állami és magán leányiskolákba járt. 1863-ban feleségül ment Dr. Joseph Burrell Treathez, egy abolicionista professzorhoz; Iowában éltek, majd 1868-ban a New Jersey állambeli Vinelandbe költöztek.[2]

Pályafutása[szerkesztés]

Miután New Jerseybe költözött, komolyabban folytatta tudományos tanulmányait, és férjével együtt dolgozott entomológiai cikkeken és kutatásokon. 39 éves korában Treat első tudományos cikke egy jegyzet volt, amelyet a The American Entomologist című folyóiratban tett közzé. 28 év alatt 76 tudományos és népszerű cikket, valamint öt könyvet írt. Kutatásai a rovartanról gyorsan átterjedtek az ornitológiára és a botanikára, részletesen ismertetve a déli New Jersey régió, különösen Pine Barrens madár- és növényvilágát. 1874-ben, a férjétől való különválását követően Treat úgy tartotta fenn magát, hogy népszerű tudományos cikkeket publikált olyan folyóiratokban, mint a Harper's és a Queen. 1870-től kezdve népszerű természettudományos írásokat publikált a Garden and Forest, Hearth and Home, Harper's és Lippincott's című lapokban.[2][3]

Az eredetileg 1882-ben megjelent Injurious Insects of the Farm and Field (A gazdaságot és a mezőt károsító rovarok ) című könyvét ötször nyomtatták újra. Növényeket és rovarokat gyűjtött más kutatók számára is, akik közül az egyik a kiváló harvardi botanikus, Asa Gray volt. Gray révén ismerkedett meg Charles Darwinnal. Treat nemcsak Darwinnal és Grayvel levelezett botanikai és rovartani témában, hanem Auguste Forellel és Gustav Mayrral is. 1876 és 1878 között többször is Floridába utazott, hogy ott vizsgálja a rovarevő növényeket. Az egyik ilyen útja során fedezte fel a Zephyranthes treatae nevű liliomot (amelyet Sereno Watson róla nevezett el), és felfedezte, hogy egy másik liliom nem halt ki.[2]

A rovartan területén tett hozzájárulásáért Samuel Hubbard Scudder a Cambridge-i Entomológiai Társaság tagjává nevezte ki Treatet.[3]

Kapcsolata Charles Darwinnal[szerkesztés]

Az első feljegyzett levélváltás Treat és Darwin között 1871. december 20-án keletkezett, amelyben Treat leírja a Drosera tevékenységét.[4] Treat és Darwin levelezése öt éven át tartott, körülbelül abban az időszakban, amikor Darwin a húsevő növényekkel kapcsolatos kutatásait folytatta, majd publikálta. Levelezésükben túlnyomórészt ezeket a növényeket tárgyalják (bár nem ez az egyetlen téma, a lepkék nemének szabályozásáról is beszéltek), és Treat nyíltan kritizálta Darwin hipotéziseit. Az egyik figyelemre méltó levélváltás a hólyagfű növényről, az Utricularia clandestina-ról szólt.

Az Utricularia aurea csapdái[szerkesztés]

Darwin cambridge-i tanára és mentora, John Stevens Henslow tisztában volt az Utricularia (hólyagfű) növények morfológiájával, de nem értette csapdáik működési mechanizmusát.[5] Darwin tévesen arra a következtetésre jutott, hogy az állatok úgy jutottak be a csapdákba, hogy a fejüket a résszerű nyíláson átpréselték, a fejük pedig ékként szolgált. Egy Treatnek írt levelében közölte vele, hogy ez a téma szinte már „félőrületbe kergette”.[6] Treat mélyen belefeledkezett ebbe a problémába, és intenzíven kutatott a megoldás után.[7] A növény csapdaszervének hosszú órákon át tartó mikroszkóp alatti megfigyelése során rájött, hogy a csapda bejárata körüli szőrszálak érzékenyek, és részei annak a folyamatnak, amelynek során az Utricularia-csapdák kinyílnak, ezzel új ismeretekkel járult hozzá az e csapdákkal fogott mikroszkopikus állati zsákmányok köréhez és az emésztési folyamatokhoz, amelyeknek alávetik őket. [8] Treat úgy írta le, hogy "ezek a kis hólyagok... valójában olyanok, mint sok kis gyomor, megemésztik és asszimilálják az állati táplálékot." Darwint annyira lenyűgözte Treatnek a húsevő növényekkel kapcsolatos munkája, hogy mind a főszövegben, mind lábjegyzetekben hivatkozott rá az Insectivorous Plants (1875) című kiadványában.[9]

Azzal, hogy nyilvánosan idézte Treat tudományos munkásságát, Darwin legitimálta tudós szerepét, bár ez Treat életrajzírói körében nem teljesen nyilvánvaló.[10][11][10] Az internet megjelenésével Treat és Darwin levelezését részletesebben elemezték[12].

Hagyatéka[szerkesztés]

  • A legjobb archívum Treat életéről a Vineland Történelmi és Antikvárius Társaságnál található.[13] Emellett megjelent az első teljes hosszúságú, végleges életrajz Treatről, a Mary Treat: A Biography by Deborah Boerner Ein, 2022-ben.
  • A Harvard Egyetem herbáriumában Treat Asa Gray-nek küldött példányaiból és eredeti levelezésük példáiból van egy válogatás,[14] az eredeti levelek pedig nagyrészt a The Darwin Correspondence Projecten keresztül és a Cambridge-i Egyetemi Könyvtárban tekinthetők meg.
  • Az Aphaenogaster treatae hangyát Auguste Forel svájci entomológus nevezte el Treatről, a Floridában és New Jerseyben felfedezett hangyaminták tiszteletére,[3] Gustav Mayr osztrák entomológus pedig egy tölgyfagyökér-gyökérgubacsdarazsat (cynipidát) nevezett el Treat tiszteletére Belonocnema treatae-nek, miután felfedezte egy virginiai tölgyfán Floridában.[3]
  • Mary Treat fiktív módon lett az egyik főszereplője Barbara Kingsolver amerikai írónő 2018-ban megjelent Unsheltered című történelmi regényének, amely szabadabban ábrázolja Treatet és a 19. századi Vinelandet, New Jersey államban.[15]

Művei[szerkesztés]

Treat számos műve a rovarok és madarak megfigyeléseit részletezte a népszerű közönség számára is érthető stílusban.[16]

  • Chapters on Ants (Fejezetek a hangyákról) 1879
  • Injurious Insects of the Farm and Garden (Káros rovarok a gazdaságban és a kertben) 1882
  • Home Studies in Nature (Otthoni tanulmányok a természetről) 1885
  • Through a Microscope (Mikroszkópon keresztül) 1886
  • My Garden Pets (Kerti háziállataim) 1887

Asa Gray: His Life and Work (Élete és munkássága) 1890

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Lorrain Abbiate Carruso & Terry Kohn, Mary Lua Adelia Davis Treat 1830-1923, pp.199-201 of Past and promise: Lives of New Jersey women, First Cyracuse University Press, 1997.
  2. ↑ a b c Creese, Mary R. S.. Ladies in the Laboratory? American and British Women in Science, 1800-1900: A Survey of Their Contributions to Research (angol nyelven). Scarecrow Press (2000. január 1.). ISBN 9780585276847 
  3. ↑ a b c d Bonta, Marcia, 1940-. Women in the field : America's pioneering women naturalists, 1st, College Station: Texas A & M University Press, 42–48. o. (1991. április 25.). ISBN 0-89096-467-X. OCLC 22623848 
  4. ↑ Darwin Correspondence Project. Darwin Correspondence Project
  5. ↑ Walters, M. (2001) Darwin’s Mentor: John Stevens Henslow 1796-1861 Cambridge and New York: Cambridge University Press
  6. ↑ [Letter To Mary Treat 21 April [1876]] (angol nyelven). Darwin Correspondence Project . (Hozzáférés: 2020. december 17.)
  7. ↑ Treat, M. (1875) ‘Plants that eat animals’ ''Gardener’s Chronicle'', March, 6th pp. 303–304
  8. ↑ (2009. április 25.) „Behind the Curtain. Treat and Austin's Contributions to Darwin's Work on Insectivorous Plants and Subsequent Botanical Studies”. Jahrbuch für Europäische Wissenschaftskultur 5, 215–229. o. (Hozzáférés: 2018. szeptember 8.)  
  9. ↑ Darwin, C. (1875) Insectivorous Plants London: John Murray
  10. ↑ a b Gianquitto, T. (2003) Nobel Designs of Nature and Nation: God, science and sentiment in women’s representations of American landscape unpublished doctoral thesis Columbia University USA
  11. ↑ Norwood, V (1993). American Women and Nature: Made from this Earth. Chapel Hill and London: North Carolina University Press
  12. ↑ Canning, K. (2006) Gender History in Practice: Historical Perspectives on Bodies, Class and Citizenship. Ithaca and London: Cornell University Press
  13. ↑ Vineland Historical Society. [2009. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  14. ↑ Mary Treat Specimens held by Harvard University Herbaria & Libraries (angol nyelven). kiki.huh.harvard.edu . (Hozzáférés: 2020. december 17.)
  15. ↑ Kate Clanchy. „Unsheltered by Barbara Kingsolver: review – a tale of two Americas”, The Guardian , 2018. október 24. (Hozzáférés: 2018. december 25.) 
  16. ↑ Tina., Gianquitto. "Good observers of nature" : American women and the scientific study of the natural world, 1820-1885. Athens: University of Georgia Press (2007. április 25.). ISBN 9780820336558. OCLC 609681224 

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mary Treat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mary_Treat&oldid=26010488”