Marton József (premontrei szerzetes)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Dr. Marton József (Kiskomárom, Zala vármegye, 1873. augusztus 1.Budapest, 1917. január 5.)[1] premontrei szerzetes, irodalomtörténész, költő, római katolikus áldozópap és főgimnáziumi tanár.

Élete[szerkesztés]

Marton József és Horváth Zsófia fia. A gimnázium négy alsó osztályát (1886-1900.) a kegyesrendiek vezetése alatt álló nagykanizsai községi főgimnáziumban, a négy felső osztályt (1890-1894.) a pécsi zirc-ciszterci főgimnáziumban végezte. 1894-ben a csorna-prémontrei rendbe lépett és a próbaévet Csornán töltötte. Ez alatt a szombathelyi püspöki papnevelő intézetben a teológiából I. évi magánvizsgálatot tett; a II. és III. évi teológiát a szombathelyi szemináriumban végezte. Az 1897-1898. iskolai évet a prémontreiek szombathelyi főgimnáziumánál tanári minőségben töltötte és a csornai teológiai vizsgáló bizottság előtt a teológia IV. évi tanfolyamából vizsgálatot tett. 1898 augusztusában átlépett az esztergomi főegyházmegyébe és a nagyszombati érseki főgimnáziumnál nyert tanári alkalmazást. 1899. június 27-én áldozópappá szenteltetett Esztergomban. A budapesti egyetemen két évig bölcseletet hallgatott. 1903-ban a magyar-latin szakos tanári oklevelet nyert budapesti tudományegyetemen. 1912-től a budapesti érseki főgimnázium tanára, 1915-17-ben pedig a Rákócziánum konviktus igazgatóhelyettese volt.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a Szombathelyi Ujságban (1896. Hajdan és most, felolvasás; több költemény és társadalmi cikk); a Magyar Szemlében (1896. Tanulmány Petőfi «Apostol»-áról); a Nagyszombati Hetilapban (1898-99. majd minden számában alkalmi s vallásos költ. és vallásos alkalmi vezérczikkek, Vallásos szinjátékok, A nagyszombati egyetemi templom vázlatos története, Karácsonyi népszokások, Petőfi halála); legújabban a Kiss János és Székely János szerkesztésében megindult Katholikus Magyarország c. nagy munkában a Katholikus irodalmunk az ujabb időktől napjainkig c. cikket is ő írta.

Munkái[szerkesztés]

  • Miau és Vauvau. Nagyszombat, 1898. (Képes gyermek-verses könyv).
  • Magyar Voltaire, magyar encyclopaedisták. Nagy-Szombat, 1900. (Irodalomtörténeti korrajz, előbb a nagyszombati érseki főgymnasium Értesítőjében 1899. és 1900. Ennek kibővítése).
  • A katolikus papság a magyar irodalomban. Nagyszombat, 1902.
  • Emlékbeszéd 1848. III. 15-éről. Nagyszombat, 1903.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.