Marcello Caetano

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Marcello Caetano
(Marcelo Caetano)
Marcello caetano.jpg
Született 1906. augusztus 17.[1][2][3][4][5][6]
Lisszabon[7]
Elhunyt 1980. október 26. (74 évesen)[1][2][3][4][5]
Rio de Janeiro[8]
Állampolgársága portugál
Foglalkozása
  • politikus
  • egyetemi oktató
  • ügyvéd
  • történész
Tisztség
  • minister of the Colonies
  • Prime Minister of Portugal (1968. szeptember 27. – 1974. április 25.)
  • Minister of Foreign Affairs (1969. október 6. – 1970. január 15.)
Iskolái Lisszaboni Egyetem
Kitüntetései
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje
  • Grand Cross of the Military Order of Saint James of the Sword[9]
  • Grand Cross of the Military Order of the Tower and Sword[9]
  • Grand Cross of the Military Order of Christ[9]
  • Grand Cross of the Order of Public Instruction[9]
  • Grand Cross of the Order of the Colonial Empire[9]
  • honorary doctorate of the University of Santiago de Compostela
  • a Madridi Complutense Egyetem díszdoktora (1960)
Halál okaszívinfarktus
Sírhely Cemitério São João Batista
A Wikimédia Commons tartalmaz Marcello Caetano témájú médiaállományokat.

Marcello José das Neves Caetano (Lisszabon, Portugália, 1906. augusztus 17.Rio de Janeiro, Brazília, 1980. október 26.) portugál ügyvéd, politikus.

Előmenetel[szerkesztés]

Lisszabonban született, és ugyanitt végezte tanulmányait. 1931-ben szerzett jogi doktorátust, és már 1932-től a lisszaboni egyetemen tanított. 1940-ben professzorrá avatták (egészen 1968-ig, miniszterelnöki kinevezéséig ilyen minőségben tanított), illetve az egyetem rektorának tisztségét is betöltötte 19591962 között. Nagy szerepet játszott Salazar korporativista Új Állam-tervezetének kidolgozásában. A harmincas évektől fogva a kormányban töltött be különféle pozíciókat: eleinte a Portugál Ifjúság nevű szervezet vezetője lett, majd 19441947 között gyarmatügyi miniszter, 19551958 között pedig Salazar miniszterelnökhelyettese volt.

A Szociális Állam élén[szerkesztés]

1968. szeptember 28-án, Salazar balesete nyomán nevezték ki miniszterelnökké. Salazar hagyatéka egy tekintélyelvű állam volt, amit ugyan átneveztek Szociális Állammá (Estado Social), de súlyos társadalmi és gazdasági problémákkal küszködött, és megörökölte a gyarmati háborút. Caetano alapvetően megőrizte a salazari rendszer jellegzetességeit, ám egyúttal szerény léptékű, gesztusértékű reformokat is kezdeményezett (például a politikai rendőrség átnevezése, ellenzék korlátozott működésének engedélyezése). A gyarmatok megőrzését továbbra is elsőrendű célnak tekintette a portugál vezetés, és továbbra is hatalmas összegeket öltek az afrikai területek megtartásáért vívott harcba.

A helyzetet rontotta Caetano – Salazarhoz mért – tehetségtelensége és rivalizálása Tomás elnökkel, aki igyekezett bővíteni saját mozgásterét. 1973-tól kezdve a hadsereg berkeiben ellenállási mozgalom kezdődött: a Fegyveres Erők Mozgalma (Movimento das Forças Armadas), ami a következő év márciusában sikertelenül próbálta meg átvenni a hatalmat. Végül 1974. április 25-én a „szegfűk forradalma” döntötte meg Caetano hatalmát, és António de Spínola tábornok vezetésével ismét egy junta került hatalomra. A Szociális Állam vezetőjének Madeirára, aztán Brazíliába kellett menekülnie. 1980-ban halt meg Rio de Janeiróban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Store norske leksikon (norvég (bokmål) nyelven), 1978
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. a b c d e http://www.ordens.presidencia.pt/?idc=153
Elődje:
António de Salazar Oliveira
Portugália miniszterelnöke
1968–1974
Utódja:
António de Spínola