Mam nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mam
Qyol mam
Beszélik Guatemala nyugati része,  Mexikó (Chiapas állam)
Terület Közép-Amerika
Beszélők számaGuatemalában 760 000,[1] Mexikóban 10 000[2]
NyelvcsaládAmerikai indián nyelvek
   Maja nyelvcsalád
    maja ág
     keleti csoport
      mam alcsoport
       mam nyelv
Írásrendszer latin ábécé
Rang nincs az első 100 között
Nyelvkódok
ISO 639-3mam

A mam nyelv egy főként Guatemala nyugati részén és Mexikó Chiapas államában közel 800 000 ember által beszélt, a maja nyelvcsaládba tartozó agglutináló nyelv. Maga a mam vagy man szó több maja nyelven is nagyapát, apát vagy őst jelent, de Guatemalában és Belizében így hívják a hegyi isteneket is, akik hitük szerint a veteményt öntözik.[3][4]

Története[szerkesztés]

Néhány nyelvészeti tanulmány szerint a mam nyelv eredetileg a mai Guatemala Huehuetenango megyéjéből terjedt el, amely területet időszámításunk előtt 2600 körül proto-maja törzsek lakták. Mivel a mam a jukaték-maja és a vaszték nyelvvel együtt a legnagyobb különbözőséget mutatja a többi maja nyelvtől, ezért feltételezhető, hogy ez a három nyelv a proto-maja nyelvből kialakult nyelvek között a legősibbek között található. A mam nyelvből származik két jóval kevésbé elterjedt nyelv: az isil és az agvakaték.[3]

A 21. század elejéig nem készült átfogó gyűjtemény a mam nyelv szavairól, és nem történtek eredményes kísérletek egy egységes nyelv létrehozására, a nyelvjárások közti különbségek kiküszöbölésére. Bár a Proyecto Lingüístico Francisco Marroquín, az Instituto Lingüístico de Verano és a La Academia de Lenguas Mayas de Guatemala is tett lépéseket hasonló célokért, csak részeredményeket értek el. 2003-ban a maja nyelveket kutató OKMA nevű intézet (Oxlajuuj Keej Maya’ Ajtz’iib’) kezdeményezésére újabb szótárkészítési munka kezdődött, amelynek eredményeként 4 év alatt elkészült az eddigi legteljesebb mam szótár, 6000 szó 15 000-nél is több jelentésével.[5]

A bibliai Újszövetség mam nyelvre történő lefordítása már 1924-ben elkezdődött, de csak 2010-ben mutatták be San Juan Ostuncalcóban ünnepélyes keretek között az első elkészült köteteket. Így a mam lett Guatemala kilencedik indián nyelve, amire ezt a könyvet lefordították.[6]

Elterjedése[szerkesztés]

Mexikóban[szerkesztés]

Chiapas községei, ahol a mam kisebbség jelen van

A mam nyelvet Mexikó három délnyugati államában, Campechében, Quintana Roóban és Chiapasban beszélik, de az első kettőben összesen csak néhány településen.[7] A beszélők száma Chiapasban a legmagasabb, ezen államban két északi (Juárez és Reforma) és egy Centro régiói (Ixtapa) község mellett főként a délkeleti (guatemalai) határ mentén levő vidékeken élnek mamok: Sierra régióban Amatenango de la Frontera, Bejucal de Ocampo, Bella Vista, La Grandeza, Mazapa de Madero, Motozintla, El Porvenir és Siltepec, Soconusco régióban pedig Acacoyagua, Cacahoatán, Escuintla, Frontera Hidalgo, Huehuetán, Tapachula, Tuxtla Chico, Tuzantán és Unión Juárez községekben.[3]

A 21. század elején 8000–10 000 körül változott a beszélők száma,[8] és bár 2010-ben közel 3000-rel több mam nyelvet beszélő embert számláltak össze, mint 2000-ben, a nyelv Mexikóban mégis szinte a kihalás szélére sodródott, főként mivel beszélői többnyire kis településeken élnek, gyakran elszigetelve egymástól. A mam soconuscói és a határmenti változatát ráadásul az 5–14 éves gyermekek jóval alacsonyabb arányban beszélik már, mint az idősebbek. Bár ezzel ellentétben a déli és az északi változatot a fiatalok kicsit nagyobb arányban beszélik, tehát van utánpótlás, ám ezeket a nyelvjárásokat mindössze négy illetve kilenc településen beszélik.[2]

Guatemalában[szerkesztés]

A mam nyelv beszélőinek aránya Guatemalában (2011)
  Kevesebb mint 1%
  1–5%
  5–10%
  10–20%
  Több mint 20%

A mam nyelv beszélőinek nagy többsége Guatemalában él, azon belül is az ország nyugati felén. Legnagyobb számban Huehuetenango megye (mam nyelven Chnab’jul) 20, Quetzaltenango megye (T-xoljub’ / T-xeljub’) 12 és San Marcos megye (T-xe Chman) 29 községében használják.[9]

A beszélők aránya és száma 2011-ben az egyes megyékben a következő volt:[1]

Megye Teljes lakosság (ezer fő) Beszélők aránya Beszélők száma (ezer fő)
Alta Verapaz 1119,8 0,0% 0,0
Baja Verapaz 268,6 0,1% 0,3
Chimaltenango 606,0 0,0% 0,0
Chiquimula 368,0 0,0% 0,0
El Progreso 157,5 0,1% 0,2
Escuintla 702,5 0,2% 1,4
Guatemala 3134,3 0,7% 21,9
Huehuetenango 1150,5 18,3% 210,5
Izabal 410,8 0,2% 0,8
Jalapa 314,1 0,0% 0,0
Jutiapa 434,2 0,0% 0,0
Petén 628,4 2,2% 13,8
Quetzaltenango 792,4 23,2% 183,8
Quiché 955,7 1,3% 12,4
Retalhuleu 303,0 9,4% 28,5
Sacatepéquez 316,7 0,2% 0,6
San Marcos 1022,0 27,5% 281,0
Santa Rosa 344,9 0,0% 0,0
Sololá 430,6 0,0% 0,0
Suchitepéquez 482,6 1,3% 6,3
Totonicapán 472,6 0,1% 0,5
Zacapa 221,4 0,1% 0,2
Összesen 14636,5 5,2% 762,3

Ábécé[szerkesztés]

A mam nyelv La Academia de las Lenguas Mayas de Guatemala (ALMG) által egységesített, majd a La Comunidad Lingüística Mam (COLIMAM) által módosított ábécéje az alábbi 32 betűt tartalmazza (betűnek számítva az önálló jelet is):

a, b’, ch, ch’, e, i, j, k, k’, ky, ky’, l, m, n, o, p, q, q’, r, s, t, t’, tx, tx’, tz, tz’, u, w, x, , y és

Közülük 19 egyszerű mássalhangzó (ch, j, k, ky, l, m, n, p, q, r, s, t, tx, tz, w, x, ẍ, y, ’), 8 glottalizált mássalhangzó (b’, t’, ky’, k’, q’, tz’, ch’, tx’) és 5 magánhangzó (a, e, i, o és u).[5]

Kiejtés[szerkesztés]

Mássalhangzók[szerkesztés]

Az egyszerű mássalhangzók kiejtése a következő táblázatban látható, a ’ aposztrófjeles glottalizált mássalhangzók ejtése után a hangszalagrés (glottisz) összezárásával torokból lökött pukkantás következik. Némelyik nyelvjárásban előfordul, hogy a j hangot [h]-nak ejtik, vagy hogy az n hangot [ŋ]-nek (mint az angol ng), vagy hogy a q’ hangot [ʛ]-nek (mint egy nyelés közben mondott, hátrébb képzett g).[5][10]

Betű Kiejtés (IPA) Közelítő magyar kiejtés
b’ ɓ̥ a b-hez hasonlít, de kevéssé zöngés, mintha „lenyelnék” a hangot
ch cs
j x erős h (mint a német Buch vagy az orosz хорошо)
k k k
ky kj
l l l
m m m
n n n
p p p
q q k (hátrébb képzett)
r ɾ „legyintett” r
s s sz
t t t
tx cs (hátrahajlított vagy hátratolt nyelvvel)
tz ts c
w w nincs hasonló magyar hang (mint az angol w)
x ʂ s (hátrahajlított vagy hátratolt nyelvvel)
ʃ s
y j j

A képzés helye és módja szerint a mássalhangzók az alábbi módon csoportosíthatók:

Bilabiális Alveoláris Alveopalatális Retroflex Palatális Veláris Uvuláris Glottális
Zárhang Egyszerű p t ky k q
Glottalizált b’ t’ ky’ k’ q’
Zár-rés hang Egyszerű tz ch tx
Glottalizált tz’ ch’ tx’
Réshang Egyszerű s x j
Orrhang Egyszerű m n
Folyékony hang Oldalréshang l
Pergőhang r
Félhangzó Egyszerű w y

Magánhangzók[szerkesztés]

Az ábécében szereplő 5 magánhangzónak van rövid és hosszú változata, azonban ezt írásban nem különböztetik meg. Kiejtésük a magyarhoz hasonló, csak az a hang elülső ajakréses, vagyis a rövid á-nak felel meg, az e pedig a közepesen zárt e-nek. A magánhangzók a képzés módja szerint a következőképpen csoportosíthatók:[5]

Elülső nyelvállású Középső nyelvállású Hátsó nyelvállású
Ajakkerekítés nélküli Ajakkerekítéses
Zárt i u
Közepes e o
Nyílt a

Nyelvtan[szerkesztés]

A mam nyelv alapvető szósorrendje ige–alany–tárgy, például az „A fiú ananászt eszik.” mondat fordítása Nlo’n k’wal witzti’. („Eszik fiú ananász”)

Gyakori, hogy a szavak a nyelvtani számtól és személytől, valamint attól függően, hogy az adott szó magán- vagy mássalhangzóval kezdődik illetve végződik, egy-egy előtagot és utótagot kapnak. Az előtagok két csoportja az A és a B csoport. A táblázatban ezek láthatók, ahol „/” jellel elválasztva több szerepel, ott a jel előtti(ek) a mássalhangzóhoz társuló(k), az azt követő(ek) a magánhangzóhoz társuló elő- vagy utótag(ok). Kerek zárójelben egyes nyelvjárások változatai szerepelnek (ezek részletezése a táblázat alatt olvasható), szögletes zárójelben pedig olyan előtagok, amelyek az igeidőtől is függenek (részletek az igékről szóló fejezetben).

A csoport előtag B csoport előtag Végződés
Én n- / w- chin -e / -ye (-a / -ya)
Te t- – [k, tz / k’, tz’] -a / -ya
Ő t- – [k, tz / k’, tz’]
Mi (a hallgató nem) q- qo -e / -ye (-a / -ya)
Mi (a hallgató is) q- qo
Ti ky- (k-, ch-) che’ (chi) -e / -ye (-a / -ya)
Ők ky- (k-, ch-) che’ (chi)

Vannak olyan helyek (Huehuetenango megye, San Marcos megye nagy része), ahol az e és ye végződés helyett is a-t és ya-t alkalmaznak, sőt, van olyan nyelvtankönyv is, ami csak ezt a változatot tartalmazza.[11]

Az A csoport ky előtagja helyett Quetzaltenango megye nagy részén csak k-t használnak, Huehuetenango néhány vidékén (főként Todos Santos Chucumatánban és San Pedro Nectában) pedig ch-t.[12]

A B csoport többes szám második és harmadik személye esetén bizonyos nyelvjárásokban che’ helyett chi-t használnak.

Főnevek[szerkesztés]

A nyelv a főnevek birtokosát az előbb ismertetett A csoport előtagjával és az utótaggal kiegészítve jelzi. A főnevek több csoportba sorolhatók az alapján, hogy ilyen esetben megváltozik-e a szótő, és ha igen, hogyan.

  • A szabályos főneveknél nincs változás, például a mam nyelven chej, a lovam ncheje, a juh rit, a juhom nrite.
  • Vannak olyan főnevek, ahol a szótő utolsó magánhangzója hosszúvá válik (bár ezt írásban nem jelölik), például jal (kukoricacső) → njale (kukoricacsövem), az első szóban rövid, a másodikban hosszú a-val ejtve.
  • Vannak olyanok, ahol egy plusz magánhangzó vagy -el, -il, -al toldalék kerül be a szóba, például xyub’ (háló) → nxuyub’e (hálóm), chib’j (hús) → nchib’jile (húsom)
  • Vannak (főként testrészek, ruhák nevei és rokonságot jelölő szavak), ahol a szótő végződése eltűnik, például q’ob’aj (kéz) → nq’ob’e (kezem), vagy mamb’aj (apa) → nmane (apám).
  • Vannak rendhagyó főnevek, ahol teljesen megváltozik a szótő, például xnoq’al (takaró (alváshoz)) → ntxo’we (takaróm).
  • Vannak olyanok, amelyek mindenképpen valaminek a „birtokai”, a birtokos nélkül szinte semmit sem jelentenek. Ezek is viselkedhetnek szabályosan (például lok’ (gyökér) → tlok’ (gyökere) → tlok’ tzaj (fenyő gyökere) → tlok’ ntzaje (fenyőm gyökere)) vagy rendhagyóan (például b’ech (virág) → tb’echil (virága) → tb’echil jatze (a matasano nevű fa virága) → tb’echil njatzeye (a matasanóm virága)).
  • Vannak főnevek, amik nem szoktak birtokos alakban szerepelni, hiszen a természet alkotta őket és „senkiéi”, például muj (felhő), kya’j (égbolt), xlok’loj kya’j (villám) vagy xjaw (Hold). Igaz, például játékok vagy szertartások során, költeményekben ezek is előfordulhatnak birtokolva.

Többes szám[szerkesztés]

Általában nem szükséges a többes szám használata akkor sem, ha több dologról beszélnek (sem akkor, ha számnevet tesznek a főnév elő, például laq (tányér) → oxlaj laq (tizenhárom tányér)), de ha mégis ki akarják fejezni, hogy valamiből több van, akkor azt egy elétett txqan vagy qe szóval jelzik, például jun xjal (egy személy) → txqan xjal (néhány/több személy), jun wiẍ (egy macska) → txqan wiẍ (néhány/több macska).

Összetett főnevek[szerkesztés]

Vannak olyan összetett főnevek, amelyek két tagját egybe kell írni (például xmil (darab) + q’ob’aj (kéz) → xmilq’ob’aj (gyűrű) vagy q’an (sárga) + tze’ (fa) → q’antze’ (éger)): ezek ragozása semmiben sem különbözik a nem összetettektől. Vannak azonban olyanok, ahol a két tagot külön írják, ilyenkor a birtokot kifejező ragok az összetétel második tagjához járulnak, például: cheb’il b’utx (malom) → cheb’il nb’utxe (malmom). Ugyanez a helyzet azokkal az összetett főnevekkel, amelyek önmagukban is birtokos szerkezetek (az első szó alapesetben is egyes szám harmadik személyű birtokos ragjait kapta): tal ja (kulcs) → tal njaye (kulcsom).

Személynevek[szerkesztés]

A személynevek elé mindig oda kell tenni egy kis szócskát, ami az említett személy koráról és neméről, esetleg arról tájékoztat, hogy tisztelettel viszonyulunk-e hozzá. Ezek a szócskák a következők lehetnek:

Szó Jelentése
tat felnőtt, idős férfi, akit tisztelünk
nan felnőtt, de nem nagyon öreg nő
ẍjo’q idős férfi
txin fiatal lány, nálunk idősebb családtag vagy barát
q’a fiatal férfi, fiú
ne’ kicsi gyermek, csecsemő
swe’j, qman idős férfi
qtxu idős nő

Névmások[szerkesztés]

A mam nyelvben mutató és személyes névmásokat használnak.

Mutató névmás Jelentése
ajlu / ... lu’ ez / ez a ...
ajchix, ajkin az
Személyes névmás Jelentése
aqine én
aya te
a ő
aqo mi (de a hallgató nem)
aqoye mi (a hallgató is)
aqeye ti
aqe ők

Van, ahol az aqine, az aqoye és aqeye helyett az aqina, aqoya és aqeya szavakat használják.

Számnevek[szerkesztés]

A maják számírásukban a húszas számrendszert használják, nem kivétel ez alól a mam nyelv sem. Mindössze háromféle számjegyet használnak: az 1, az 5 és a 0 jelét. Egytől tizenkilencig az 1 és az 5 jeleivel írják a számokat, így tulajdonképpen a nulla mellett még tizenkilenc „összetett számjegyük” van. Minden nagyobb egész számot a húsz hatványainak többszöröseiből állítanak elő, például 1982 = 4 × 202 + 19 × 201 + 2 × 200, így ezt a számot egy 4-es, egy 19-es és egy 2-es számjeggyel írják fel.[13]

A nulla neve mixti’x, a számok 1-től 20-ig:

Szám 1–10 Jele Neve Szám 11–20 Jele Neve
1 Maya-vertical-1.png jun 11 Maya-vertical-1.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.png junlaj
2 Maya-vertical-2.png kab’ 12 Maya-vertical-2.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.png kab’laj
3 Maya-vertical-3.png ox 13 Maya-vertical-3.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.png oxlaj
4 Maya-vertical-4.png kyaj 14 Maya-vertical-4.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.png kyajlaj
5 Maya-vertical-5.png jwe’ 15 Maya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.png o’laj
6 Maya-vertical-1.pngMaya-vertical-5.png qaq 16 Maya-vertical-1.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.png waqaqlaj
7 Maya-vertical-2.pngMaya-vertical-5.png wuq 17 Maya-vertical-2.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.png wuqlaj
8 Maya-vertical-3.pngMaya-vertical-5.png wajxaq 18 Maya-vertical-3.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.png wajxaqlaj
9 Maya-vertical-4.pngMaya-vertical-5.png b’elaj 19 Maya-vertical-4.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.png b’elajlaj
10 Maya-vertical-5.pngMaya-vertical-5.png laj 20 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.png junk’al (napok esetén (jun)winaq)

Az ennél nagyobb számok elnevezéséhez ahogy mi a tíz hatványainak adtunk nevet (száz, ezer, ...), úgy ők a 20 hatványait kellett, hogy elnevezzék:

Hányadik hatvány Értéke Maja jele Neve mam nyelven
0 1 Maya-vertical-1.png jun
1 20 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.png k’al
2 400 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.png q’o’
3 8000 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.png ch’uy
4 160 000 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.png k’laj
5 3 200 000 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.png q’inb’il
6 64 000 000 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.png law
7 1 280 000 000 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.png jb’al
8 25 600 000 000 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.png tzab’
9 512 000 000 000 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.png k’ul
10 10 240 000 000 000 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.png xmu’s
11 204 800 000 000 000 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.png nitx’
12 4 096 000 000 000 000 Maya-vertical-1.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.pngMaja nulla függőleges.png ku

Ha valamelyik hatványból 1 van, akkor ki kell tenni elé a jun szót, így tehát maga a 2012 szám (négybilliárd-kilencvenhatbillió) neve junku, és nem önmagában ku. Így például az előbb említett 1982 neve a következőképpen áll össze: négy + húsz második hatványa + tizenkilenc + húsz + kettő, azaz kyajq’o’ b’elajlajk’al kab’. Ezekkel a nevekkel a legnagyobb kifejezhető szám az, ha mindegyikből 19-et veszünk, azaz:

Ezen szám (nyolcvanegybilliárd-kilencszáztizenkilencbillió-kilencszázkilencvenkilencmilliárd-kilencszázkilencvenkilencmillió-kilencszázkilencvenkilencezer-kilencszázkilencvenkilenc) mam nyelven tehát b’elajlajku b’elajlajnit’x b’elajlajxmu’s b’elajlajk’ul b’elajlajtzab’ b’elajlajjb’al b’elajlajlaw b’elajlajq’inb’il b’elajlajk’laj b’elajlajch’uy b’elajlajq’o’ b’elajlajk’al b’elajlaj.

A sorszámneveket egy t- előtaggal és egy -in utótaggal képzik, például jwe’ (öt) → tjwe’in (ötödik), qaq (hat) → tqaqin (hatodik).[14] Kivétel az első szó, ami rendhagyó: tnejil.

Kivonó módszer[szerkesztés]

Létezik a 20-nál nagyobb számok elnevezésére egy másik, az úgynevezett kivonó módszer is. Ennek lényege, hogy például a 23-ra nem azt mondják, hogy junk’al ox („20 + 3”, azaz „3 a 20-on felül”), hanem „3 a második húszasban”, azaz ox tuj kab’k’al, és ugyanígy a négyszázasok, nyolcezresek és a többi esetén is az eggyel nagyobb csoportot nevezik meg, hogy az adott szám abban van benne. Példa egy nagyobb számra: a 2 × 202 + 8 × 201 + 12 × 200 = 972 kivonó alakja kab’laj b’elajk’al tuj oxq’o’, azaz tizenkettő a kilencedik húszasban a harmadik négyszázasban.[14]

Viszonyt jelölő szavak[szerkesztés]

Ezek a szavak helyi vagy nyelvtani viszonyt jelölnek a mondatban. A főnevekhez hasonlóan felveszik az A csoport előtagjait és végződéseit, de vannak köztük olyanok, amikhez csak az egyes vagy többes szám harmadik személyű előtag járulhat.

A nyelvtani viszonyt kifejező szavak a következők:

Szó Mit fejez ki Példa Példa jelentése Megjegyzés
‑e részes eset, hangsúly, a cselekvés elszenvedője, birtokos eset Xi woyine jun wexj te k’wal. Egy nadrágot ajándékoztam a gyereknek. Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑u’n cselekvő személye, műveltetés, cél- vagy eszközhatározó Wu’ne xb’aj b’ant ja. Én építettem a házat.
‑ib’ visszahatás Ma kub’ qb’uyi’n qib’e. Összegyűltünk. („összegyűjtöttük magunkat”)
‑uk’il, -uky’e társ- vagy eszközhatározó, összehasonlítás Ma saqchan tuk’il tk’wal. A gyerekével játszott.
‑i’j cselekvés elszenvedője Ma tz’ok tchan kyi’j. Őket hibáztatta.
‑ib’aj téma Nqo ximine tib’aj kychwinqlal k’wal. A gyerekek életére gondolunk.
‑witz összehasonlítás B’anxch’intl u’j lu twitz juntl. Jobb ez a könyv, mint az a másik. Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑tun’ntzan célhatározó Qb’uyin kub’ qib’ tu’ntzan qkanin ti’j qxim. Egyesüljünk, hogy elérjük céljainkat! Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑tu’nj okhatározó Tb’anil aq’unan xinaq jlu’ tu’nj ku’xinxix. A férfi nagyon jól dolgozik, mivel még fiatal. („Fiatalsága miatt ...”)

A helyzeti viszonyt kifejező szavak a következők:

Szó Mit fejez ki Példa Példa jelentése Megjegyzés
‑txlaj mellett At jun tqan chulul ttxlaj ja. A ház mellett van egy zapote-cserje.
‑i’jxi mögött Atz najlqiniye ti’jxi wizt. A hegy mögött lakom.
‑jaq’ alatt Ma tz’okx ewin ich’ tjaq’ si’. Az egér a (tűzi)fa alá rejtőzött.
‑xel helyett Ma che’ kub’ b’yo’n chmeky’ kyxel eky’. A tyúkok helyett a pulykákat ölték meg.
‑ib'aj fölött Tzaj tz’aq tze’ wib’aje. Rámdőlt a fa.
‑witz előtt, felszínén Kub’ we’ jun txkup nwitze. Egy állat állt meg előttem.
‑i’jile körül B’a’n nok b’uyit tz’is ti’jile tqan kjo’n. Jó összegyűjteni a szántóföld körül a szemetet.
‑ky’itz mellett Atz wa’l Xwo’l kyky’itz tuk’il. Xwo’l a társai mellett áll.
‑xe alján Ma kux tz’e’y chib’aj t-xe uk’il. A hús megégett a lábas alján. Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑xol között Ma tz’ok jun b’uyjtib’il kyxol k’wal. A gyerekek összegyűltek. („gyűlés volt a gyerekek között”) Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑tzi szélén, bejáratánál Wa’l Nim Che’w ttzi tja. Nim Che’w a háza bejáratánál áll. Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑txa’n szélén Ma tz’el t’aqj ttxa’n aqwil. Elszakadt a szalag vége. Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑wi’ rajta Ma wa’n Saqjumay twi’ meẍ. Saqjumay az asztalnál evett. Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.

Melléknevek[szerkesztés]

A jelzőként használt melléknevek közvetlenül előzik meg a főnevet, ragozni nem kell őket. Ha kettőnél több jelző tartozik egy főnévhez, akkor vesszővel elválasztva kell őket felsorolni, az utolsó vessző helyett pedig egy ex (és) szót kell beszúrni. Például: Ma txi’ nlo’ne jun nuch, tx’am ex q’aynaq lanch. (Megettem egy kicsi, savanyú, rohadt narancsot.)

Ha a melléknév állítmányként szerepel, akkor is megelőzi a főnevet, de közéjük a főnév számának és személyének megfelelő előtaggal ellátott e’ szócskát kell tenni, például: Txa’x te’ trasni. (Az őszibarack zöld.), Nuch qe’ ẍiky. (A nyulak kicsik.)

A mam nyelvben csak egyetlen melléknévnek van többes száma: a nagy jelentésű nim szónak: a nimaq.[15]

Igék[szerkesztés]

Az igék idejét egy előtaggal jelzik: a távoli múlt (mai napnál régebben történt eseményekre) előtagja az o (vagy oje), a közelmúlté (mai eseményekre) a ma, a jelené (folyamatban levő eseményekre) a n, a jövőé pedig az ok (ha nagyon valószínű, hogy meg fog történni) vagy a k, ha későbbi, nem biztos eseményről van szó.

Ha az ige nem tranzitív (a cselekvés nem egy tárgyra irányul) az időt jelölő előtag után az alany személyének megfelelő B csoport-beli előtag következik, majd az ige a megfelelő végződéssel. Egyes szám második és harmadik személyben azonban, bár a B csoport szerint nem kellene előtagot alkalmazni, némelyik idő esetén mégis kell: a jövőben k vagy k’ (attól függően, hogy mással- és magánhangzóval kezdődik a ige), a közelmúltban pedig tz vagy tz’ az előtag. (Itt is az ige kezdődésétől függ, de van két kivétel: az ul (jön) és a iky hiába kezdődik magánhangzóval, mégis tz-t kell eléjük tenni.) Például a yolil (beszél) ragozása:

Távoli múlt Közelmúlt Éppen történő Jövő
Én o chin yoline ma chin yoline nchin yoline ok chin yolile
Te o yolina ma tzyolina nyolina ok kyolila
Ő o yolin ma tzyolin nyolin ok kyolil
Mi (a hallgató nem) o qo yoline ma qo yoline nqo yoline ok qo yolile
Mi (a hallgató is) o qo yolin ma qo yolin nqo yolin ok qo yolil
Ti o che’ yoline ma che’ yoline nche’ yoline ok che’ yolile
Ők o che’ yolin ma che’ yolin nche’ yolin ok che’ yolil

Ha az ige tárgyas (tranzitív), azaz a cselekvés valamire, valakire irányul, akkor az időt jelölő kezdődés után a mondat tárgyának számának és személyének megfelelő B csoport-beli előtagot kell beilleszteni, az igét pedig az alany számának és személyének megfelelő A-csoport-beli előtaggal kell ellátni.

Gyakori, hogy a B és az A csoport előtagja közé egy hozzáadott, az irányra utaló külön szót tesznek. Tizenegy ilyen iránymutató alapszó létezik:

Szó Irány
xi innen oda
tzaj onnan messzebb
ul odaérve
pon odaérve (messzebb)
kub’ lefelé
jaw felfelé
el kifelé
ok befelé
kyaj maradva
aj visszatérve
ik’ elhaladva

Ezekből további összetett irányok is képezhetők, például kub’ + tzajku’tz (lefelé arrafelé (messze)), ik’ + ponik’pon (elhaladva és odaérve).

Példa a k’a’sil (süt) ige ragozására az összetett okx iránymutató szóval:

Távoli múlt Közelmúlt Éppen történő Jövő
Én o tz’okx nk’a’sine ma tz’okx nk’a’sine nokx nk’a’sine ok k’okx nk’a’sine
Te o tz’okx tk’a’sina ma tz’okx tk’a’sina nokx tk’a’sina ok k’okx tk’a’sina
Ő o tz’okx tk’a’sin ma tz’okx tk’a’sin nokx tk’a’sin ok k’okx tk’a’sin
Mi (a hallgató nem) o tz’okx qk’a’sine ma tz’okx qk’a’sine nokx qk’a’sine ok k’okx qk’a’sine
Mi (a hallgató is) o tz’okx qk’a’sin ma tz’okx qk’a’sin nokx qk’a’sin ok k’okx qk’a’sin
Ti o tz’okx kyk’a’sine ma tz’okx kyk’a’sine nokx kyk’a’sine ok k’okx kyk’a’sine
Ők o tz’okx kyk’a’sin ma tz’okx kyk’a’sin nokx kyk’a’sin ok k’okx kyk’a’sin


Példa olyan esetre, amikor a tárgy nem egyes szám harmadik személyű: a (te) megütsz (engem) így hangzik: nchin ok tb’yo’na, az (ő) megütötte (őket, a mai napon) megfelelője: ma chi ok tb’yo’n. (Ezekben a példákban az ok az irányra utaló szócska.)

Imperfektív szemlélet[szerkesztés]

Az imperfektív igeszemléletet a toq szócska időjelölőhöz való hozzáadásával fejezhetjük ki:

Példa Jelentése
Matoq jaw njaqo’ne Azon volt, hogy kinyissa.
Matoq txi nlamo’ne Azon volt, hogy meglökje.
Intoq nchin awan kjo’ne tej saq’pon jb’al. Éppen kukoricát vetett, amikor eleredt az eső.
Intoq naq’unan tej sok ttx’emin tib’. Éppen dolgozott, amikor megvágta magát.
Oktoq qo b’etile tu’n qqane. Úgy volt, hogy gyalog megyünk.
Oktoq qo xele ka’yil teya. Úgy volt, hogy meglátogatunk téged.

Szenvedő szerkezet[szerkesztés]

  • A szenvedő szerkezet múlt idejét az -et, -it végződéssel jelzik, például kyiẍil (halászik) → ma kyiẍit (ki lett halászva).
  • A jelen időt vagy a -njtz végződéssel képzik (például awal (vet) → Nawanjtz kjo’n. (A szántóföldet bevetik. („A szántóföld bevetődik.”), vagy egy rövidebb raggal, ami háromféle lehet. Ha az a ritka eset fordul elő, hogy a szótő magánhangzója megnyúlik, akkor ez a rag a -j, más esetben -l, vagy ha az ige l-lel kezdődik, akkor -ch. Például k’ayil (elad) → Nk’ayj wakx tu’n tajuw. (A tehenet eladja a gazdája. („A tehén eladódik a gazdája által.”)), jyol (keres) → Njoyl k’wal kyu’n tman. (A gyereket keresik a szülei. („A gyerek keresődik / keresve van a szülei által.”)), loq’il (vásárol) → Nloq’ch lob’aj. (A gyümölcsöt megvásárolják. („A gyümölcs megvásárlódik.”))

Nem igével kifejezett létezés, állapot[szerkesztés]

Ha a mondat valamilyen állapotot vagy létezést állít, akkor nem igét kell használni, hanem szintén különféle előtagokat:

Állapot Személy Létezés
Én qin qin / in in
Te
Ő
Mi (a hallgató nem) qo’ qo’ o’
Mi (a hallgató is) qo’ qo’ o’
Ti qe qe e’
Ők qe qe e’

Például az állok, áll, állnak („álló állapotban vagyok, van, vannak”) így fejezhető ki: wa’lqine, wa’l, wa’lqe, az én (vagyok), ő (van), ők (vannak) így: ayine (aqine), a, aqe (ezekben ráismerhetünk a korábban már leírt személyes névmásokra), a vagyok, vagy, vagytok pedig atine, ata, ate’ye.

Felszólító mód[szerkesztés]

A tárgyatlan igék felszólító módját nem fejezik ki nyelvtani eszközökkel, csak más hanghordozással, hangerővel ejtik ki a mondatot. A tárgyas igéknél azonban az m vagy az n betűt toldják az igéhez: előbbit akkor, ha az igéhez nem tartozik irányt jelölő szó, vagy tartozik, de magánhangzóval kezdődik, utóbbit akkor, ha mássalhangzóval kezdődő iránymutató szó van az ige mellett. Például: Tzyumitza ttxu eky’. (Ragadd ki a tyúkot!) vagy Jak’untza tze’. (Húzd (onnan oda) a fát!)

Határozószók[szerkesztés]

Mit fejez ki Szó Jelentése
Hely txix, chix, na’j ott
tzalu, tzalu’ itt
najchaq, leq’ch távol
nqaku, nqayin közel
Mód chab’a, cheb’a lassan
ojqel gyorsan
mixininj hirtelen
ikylu’ így
teq’x, b’a’n jól
o’kx csak
Megerősítés ikju’, kja’tun igen, így van
oki, ok igen, lehetséges
Tagadás na’m, na’nx még nem
miẍti’x, nti’ semmi
mya’, mi’n ne
Kétség qajlo, b’ala talán
Idő te qoniky’an éjjel
te prim, qlixje, te qlax, xle’ja reggel
aj, ok amikor (jövőben)
tej amikor (múltban)
ewe, ewi tegnap
ja’lin ma
najchi’j holnap
prim, qlax, xle’ja korán
majx mindig
‑j ... nap múlva
‑eje ... napja
‑ab’ ... év múlva
‑ab’i ... éve

Partikulák[szerkesztés]

Tagadó partikulák[szerkesztés]

Partikula Jelentése Példa Példa jelentése
mlay / mi’n nem (jövőben) Mlay chin amete qu’n ok k’elix jset ch’i’n t-xol nkojine. Nem lesz időm, mert a szántóföldemen fogok gyomot kapálni.
mixti’ / nti’ nem (múltban, jelenben) Mixti’ wojtzqi’n weye jun aj matz’ tzalu’. Nem ismerek itt gonosz varázslót.
mi’n ne! Mi’n che’ exe pe’n. Ne menjenek ki!

Kérdő partikulák[szerkesztés]

Partikula Jelentése Példa Példa jelentése
titi’ / ti’ mi, mit? Titi’ xb’ajteya? Mit csináltál?
ja hol? hova? Ja tx’anjiya si’wil? Hova mentél fát vágni?
jatu’mel hol? hova? Jatu’mel xkub’ tz’aqa tze’? Hol dőlt ki a fa?
se’n / tza’n hogyan?
jtoj mikor? (jövőben) Jtoj qo’qex aq’unal? Mikor megyünk dolgozni?
jtoje mikor? (múltban) Jtoje kyim twaxaka? Mikor döglött meg a tehened?
jte’ mennyi? Jte’ tk’wala at? Hány gyereked van?
jnik’ mekkora? Jnik’ tjaya? Mekkora a házad?
alkye ki? Alkye sok peq’ante txin? Ki ütötte meg a lányt?
ti qu’n / tu’n teqa miért? Tu’n teqa mi’n ẍe’ ul k’wal tuj jaxnaq’tzab'il? Miért nem jöttek a gyerekek iskolába?
al u’n / al qu’n / alqu’n mivel? Al u’n xkub’a ttx’eminiya tq’ob’ tze’? Mivel vágta le a fa ágait?

Megerősítő partikulák[szerkesztés]

Partikula Jelentése
jo’ igen, így van
tzun igen
ok igen (jövőben)
may igen (közelmúltban)
jaku’ lehet (pl. meg lehet csinálni)

Névelők[szerkesztés]

A mamban nincs határozott névelő, csak határozatlan, amelynek egyes számú alakja, mint magyarul is, megegyezik az egy számnévvel: jun, például: Ma tzaj tlaq’o’n Xwan jun xb’alin. (Juan vásárolt egy ruhát.) Van viszont egy többes számú határozatlan névelő is, aminek három, egymással felcserélhető alakja van: a junjun, a kab’e és a jte’, például: Ma tzaj o’yin kab’e qlo’ye. (Gyümölcsöket ajándékoztak nekünk.)

Alárendelő partikulák[szerkesztés]

Partikula Jelentése Példa Példa jelentése
tej amikor Ma’toq kyim tej qpone. Már meghalt, amikor odaértünk.
aj amikor (múltban, jövőben) Atoq kub’ b’aj kyaq’une aj tpon b’aj amb’il. Addigra már el kell készülniük a munkával, mire lejár az idő.
qa ha Qa mixti’te si’, nqoxe b’u’chil tuj chi k'ul. Ha nincs fa, gyűjtünk rőzsét.
qu’n mivel B’u’yan nqane qu’n nimtaq ẍin b’ete tujile ab’j. Fáj a lábam, mivel sokat mentem köveken.
ja / jatum ahol

Az alárendelt mondatrészben a mellékmondatban a B csoport előtagjai elé egy-egy betűt kell tenni a számtól és személytől függően, vagy ha az előtag ch-val kezdődik, akkor azt megváltoztatni. Egyes szám második és harmadik személy esetén a betű attól is függ, hogy az ige magán- vagy mássalhangzóval kezdődik.

Betű Főmondat példa Mellékmondat példa Főmondat jelentése Mellékmondat jelentése
én Ma jaw seky’puj tx’yan tej ẍin ule. A kutya megijedt, amikor jöttem.
te s vagy x tej sula. amikor jöttél.
ő s vagy x tej sul. amikor jött.
mi (a hallgató nem) x tej xqo ule. amikor jöttünk.
mi (a hallgató is) x tej xqo ul. amikor jöttünk.
ti tej ẍe ule. amikor jöttetek.
ők tej ẍe ul. amikor jöttek.

Kötőszók[szerkesztés]

Kötőszó Jelentése Példa Példa jelentése
b’ix és At mortx’i’x chi’ b’ix at k’a. Van édes mortx’i’x gyümölcs és van keserű.
mo, moqa vagy Najchaq ntzaja te ch’e’mo’l najb’en qu’ne te b’inchab’il chaq ti’xti’ nku’jo chi’l moqa pasb’il. Messziről hozzuk a vesszőket, amiből kosár vagy kalap készül.
ikx is
tu’ntzun, qu’mtzum ezért, azért Il ti’j tuj kyok k’wal tuj kawb’il, tu’ntzun kyanq’il tuj tb’anil. Szükséges az új nemzedékek oktatása, azért, hogy békében élhessenek.
i’chaqj, maske bár Maske mi’n saj tq’uma’na weye, matxi pon tuj nnab’ile. Bár nem mondta, én már kitaláltam, mi az.
noq aju’, noqtzan ajo de Ul jun q’anil a ab’q’ijo, noqtzan ajo naq kab’ exjaw ten. Abban az évben jött egy orvos, de csak két hétig volt.
b’ala, qajlo talán Qa m ache’ ul jwe’ qonile, b’ala ok kyb’antil qaq’une ja’lin. Ha jön az öt segítőnk, talán befejezzük ma a munkát.

Kicsinyítő partikula[szerkesztés]

A kicsinyítéshez a mam nyelvben a tal partikulát használják, amit a főnév elé tesznek, például: tx’yan (kutya) → tal tx’yan (kiskutya, kutyus), chej () → tal chej (kis ló, lovacska).

Képzők[szerkesztés]

Főnévképzők[szerkesztés]

  • Az igék tövéből -il végződéssel vagy aj- előtaggal kapjuk annak az embernek a nevét, aki az ige által jelölt tevékenységet végzi, például q’an(il) (gyógyít) → q’anil (gyógyító ember, orvos), tz’ib’il (ír) → ajtz’ib’il (írnok, titkár(nő)).
  • Főnév képezhető a -b’il képzővel is, a képzett szó olyan helyet vagy eszközt jelent, ahol vagy amivel az adott tevékenységet végzik, például yolil (beszél) → yolb’il (telefon), ewil (elrejtőzik) → ewb’il (rejtekhely).
  • Maga az ige -al, -il vagy -ol végződéssel magát a tevékenységet jelenti, például aq’unal (dolgozás).
  • Ha melléknévhez kötjük az -il végződést, akkor a magyar -ság, -ség megfelelőjét kapjuk, például q’eq (fekete) → tq’eqil (valaminek a feketesége).

Melléknévképzők[szerkesztés]

  • A magyar -i (valahonnan származó) formájú mellékneveket egy külön írt aj szóval lehet képezni, például I’tzal (San Ildefonso Ixtahuacán) → aj i’tzal (San Ildefonso Ixtahuacán-i).
  • Befejezett melléknévi igenevet tranzitív igék esetén egy -’n, intranzitív esetben -ni vagy -naq képzővel kapunk, például laq’ol (vásárol) → laq’o’n ((meg)vásárolt (dolog)), kyimil (meghal) → kyimni (halott), q’ayil (megrohad) → q’aynaq (rohadt). (Az első esetben még egy maj szót is utána lehet tenni.)
  • Állapotot, helyzetet jelző melléknév képzője a -l vagy a -ch, például wa’b’il ((lábra) állít) → wa’l (áll(ó helyzetben van)), ẍalch (meztelen).
  • A tulajdonságot (pl. alakot leíró) melléknevek -in-re végződnek, például tolin (kerek), jikin (egyenes).
  • Ha egy melléknévvel azt akarjuk kifejezni, hogy egy tulajdonság csak „kicsit”, „mérsékelten” igaz, akkor egy olyan képzőt kell használni, aminek első betűje a melléknév első mássalhangzójával azonos, utána pedig egy -oj végződés következik, például saq (fehér) → saqsoj (kicsit fehér, fehéres), q’an (sárga) → q’anq’oj (kicsit sárga, sárgás).
  • Ha pedig nyomatékosítani akarjuk, vagyis azt kifejezni, hogy a tulajdonság „nagyon” igaz, akkor egy -xix képzőt kell alkalmaznunk, például kyuw (kemény) → kyuwxix (nagyon kemény).

Igeképzők[szerkesztés]

  • Melléknévből az -ix végződéssel képezhető ige, például kyeq (piros) → Ma txi’ kyeqix. (Megpirosodott.)

Fontos szavak, kifejezések[szerkesztés]

Szó, kifejezés Jelentése Példa Példa jelentése
B’a’ntz q’ij. Jó napot!
Qa’lte. Jó napot! (délután)
Ta’lte. Jó éjszakát!
qina / chinej viszlát
chjonte / chjonta köszönöm Chjonta ch’in nk’a’ya matzaj tq’o’na. Köszönöm az italt, amit adtál.
b’ib’aj név Ti’ tb’iya? Iẍchel nb’iye. Mi a neved? A nevem Iẍchel.
tab’q’i születésnap Jte’ tab’q’iya? Hány éves vagy?
ma’ igen
mi’ nem Mi’, miti’ tkub’ tib’aj k’ub’u’j. Nem, a könyvespolcon nincs semmi.
ex és (felsorolásban) Atzun toj b’inchwab’il at k’wab’il, laq ex qe k’wil. A konyhában poharak, tányérok és fazekak vannak.
ja’lin ma Mixti’x x’e’ ul kye qaq’unale ja’lin. Ma nem jöttek a dolgozóink.
ewi tegnap Nwoyin tqan q’ij’ ja’lin, atzan te ewi muj te q’witz. Ma erősen süt a Nap, de tegnap felhős idő volt.
at van Junk’al laj q’uqb’il at toj jaxnaq’tzb’il. Az iskolában 30 pad van.

Szókincs[szerkesztés]

A mam nyelv „eredeti” szavai főként a régi mindennapi élettel kapcsolatosak, kiemelkedően sok szó van a nyelvben mezőgazdasági eszközökre, terményekre, eljárásokra. Azonban a mamoknak számos modern fogalomra is van saját szavuk, a számítógép például xk’utz’ib’, a mixer (konyhai robotgép) chukb’il, a hűtőszekrény chewsab’il, a fagyasztószekrény saqb’aqb’il, a labdarúgás pedig xpo’tzil.[4]

Jövevényszavak[szerkesztés]

A mam nyelvbe főként a spanyolból kerültek át jövevényszavak. Az ilyen főnevek aszerint, hogy betűik között milyen sorrendben helyezkednek el a magánhangzók (V) és mássalhangzók (C), hétféle csoportba sorolhatók. Az alábbi táblázat mindegyikre egy-egy példát mutat.

Típus Mam nyelvű szó Spanyol eredetije Jelentés
CVC bas vaso pohár
CCVC bsin vecino szomszéd
CVCCVC kantel candela gyertya
CVCVCVCC jorament juramento eskü
CVCC tiyr tigre tigris
CVCV pale padre atya (pap)
CVCVCVC polisiy policía rendőrség

Wikipédia mam nyelven[szerkesztés]

A Wikipédia egyelőre nem érhető el mam nyelven, de a Wikimedia „keltetőjében” már létezik egy tesztrendszer néhány mam nyelvű szócikkel. Amint lesz benne elegendő értékes tartalom, létrejöhet a Wikipédia mam változata.[16]

Hangminták[szerkesztés]

Néhány példa mam nyelvű beszédre, dalra:

Források[szerkesztés]

  1. a b Guatemala általános jellemzése (spanyol nyelven) (PDF). INE. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
  2. a b México. Lenguas indígenas nacionales en riesgo de desaparición (spanyol nyelven) (PDF). CDI. (Hozzáférés: 2014. szeptember 10.)
  3. a b c A mam népcsoport leírása (spanyol nyelven). CDI, 2009. október 22. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  4. a b Tu’yil Qyol Mam te Tkab'in Yol – Aprendiendo el Idioma Mam como L2 (spanyol nyelven) (PDF). ALMG. (Hozzáférés: 2014. szeptember 8.)
  5. a b c d Juventino de Jesús Pérez Alonzo: Diccionario Bilingüe Estándar Mam – Pujb’il Yol Mam (ISBN 978-99922-53-40-3) (spanyol nyelven). Oxlajuuj Keej Maya’ Ajtz’iib’, 2007
  6. Dedicación de la Biblia en idioma Mam de Quetzaltenango (spanyol nyelven). YouTube. (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.)
  7. Catálogo de las lenguas indígenas nacionales: Variantes lingüísticas de México con sus autodenominaciones y referencias geoestadísticas (spanyol nyelven). INALI. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  8. Agoniza la lengua Mam en Chiapas (spanyol nyelven). OEM, 2013. december 8. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  9. Guatemala, un País con Diversidad Étnica, Cultural y Lingüística (spanyol nyelven). MINEDUC. (Hozzáférés: 2014. szeptember 10.)
  10. Mam kiejtési útmutató (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  11. Tumel Qyol Mam – Gramática del Idioma Mam (spanyol és mam nyelven) (PDF), 2002 (második kiadás: 2010). (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  12. Nuk’b’il Ttxolilyol Mam – Gramática descriptiva Mam (PDF). ALMG, 2004. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  13. Edna Mariela Feliciano Cardona: Ajlab’il tuj qyol mam – Numeración Maya Mam (spanyol nyelven) (PDF). ALMG. (Hozzáférés: 2014. szeptember 12.)
  14. a b Ajlab’il Tuj Qyol Mam – Numeración Maya Mam Forma Sumativa y Sustracitva, második kiadás (spanyol nyelven) (PDF), 2009. (Hozzáférés: 2014. szeptember 12.)
  15. Enseñanza de la Gramática Mam, Curso II, Adjetivo, Pluralización (spanyol nyelven). ALMG. (Hozzáférés: 2014. szeptember 15.)
  16. A mam nyelvű Wikipédia-kezdemény a Wikimedia keltetőjében. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)