Malebo-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malebo-tó
A Malebo-tó műholdfelvételen; Brazzaville (Kongói Köztársaság) és Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) fővárosokkal.
A Malebo-tó műholdfelvételen; Brazzaville (Kongói Köztársaság) és Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) fővárosokkal.
Ország(ok)Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság
Elsődleges forrásokKongó
Elsődleges lefolyásokKongó
Hosszúság35 km
Szélesség23 km
Felszíni terület500 km2
Legnagyobb mélység25 m
Tszf. magasság272 m
SzigetekBamu-sziget
Elhelyezkedése
Malebo-tó (Kongói Demokratikus Köztársaság)
Malebo-tó
Malebo-tó
Pozíció a Kongói Demokratikus Köztársaság térképén
d. sz. 4° 16′ 55″, k. h. 15° 29′ 19″Koordináták: d. sz. 4° 16′ 55″, k. h. 15° 29′ 19″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Malebo-tó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Malebo-tó (korábbi nevén Stanley-tó, Malebo-medence, vagy a helyiek nyelvén, a gyarmati időkben Nkunda-tó) a Kongó alsó folyásának tószerű kiszélesedése. A tó szemközti partjain a két Kongó, a Kongói Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosai fekszenek.

Jellemzői[szerkesztés]

A Malebo-tó Kinshasa felett

A Malebo-tó nagyjából 35 km hosszúságú, 23 km széles, területe 500 km². Közepén a Bamu-sziget fekszik, mely a Kongói Köztársaság területére esik, területe 180 km². A tó sekély, mélysége 3-10 m, a víz szintkülönbsége az év folyamán akár 3 m-rel is változhat, a tó átlagos tengerszint feletti magassága 272 m.

A Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosa, Kinshasa és a Kongói Köztársaság fővárosa, Brazzaville a Malebo-tó szemközti oldalán fekszik, így ezek a világ két legközelebb fekvő fővárosai.

Henry Morton Stanley 1877. március 12-én érte el a Malebo-tavat, itt alapította meg 1882-ben a Leopoldville állomást, mely kereskedelmi központként és az expedíciók kiindulási pontjaként működött. Innen indult a később megépített, 366 km hosszúságú Matadi-Kinshasa vasút.

Hajózás[szerkesztés]

A Malebo-tó a Kongó hajózható szakaszának kezdete. A folyó innen felfelé hajózható Mbandakáig, Kisanganiig és Banguiig. A tó alatti szakaszon a folyó több száz métert esik a Livingstone-vízesés zúgóin, mielőtt 300 km-es útja végén Bománál eléri az Atlanti-óceánt.

Források[szerkesztés]