Magyarországi egyházi irodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyarországi egyházi irodalom az európai egyházi irodalom nagy múltra visszatekintő jelentős ága.

Meghatározása[szerkesztés]

Egyházi irodalom alatt elsősorban a keresztény egyházak papjai, lelkészei, szerzetesei által művelt irodalmat értik. Ez lehet:

  • a szorosabb értelemben vett egyházirodalmi műfajok (bibliamagyarázatok, elmélkedések, imádságok, prédikációk, egyháztörténeti és egyházjogi kézikönyvek, rendszeres teológiák stb.) irodalma
  • és lehet tágabb értelemben más, tudományos (általános történeti, nyelvészeti, művészettörténeti, filozófiai, pedagógiai, természettudományi stb. monográfiák, szintézisek) és szépirodalmi műfajok (regények, verseskönyvek stb.) egyházi személyek által írt alkotásainak összessége.

A művek nyelve a magyar mellett a korai időszakban nemritkán latin volt, így akár lehetne beszélni magyarországi latin egyházi irodalomról. (Emellett egyes magyarországi tudósok németül és szlovákul is kiadtak egyházi műveket, gyakran egy személy többféle nyelven.)

Magyar katolikus egyházi irodalom[szerkesztés]

Magyar református egyházi irodalom[szerkesztés]

Magyar evangélikus egyházi irodalom[szerkesztés]

Magyar unitárius egyházi irodalom[szerkesztés]

Bibliográfia[szerkesztés]

A magyar nyelvű egyházi irodalom jelentős alkotásait a 19. század második feléig a következő kiadvány sorolja fel:

  • Márki József: Szak- és betürendes kalauz az összes magyar irodalom története- s könyvészetében, Budapest, 1878 → elektronikus elérhetőség: Archive.org
  • A 19. század vége óta megjelent egyházi irodalmi alkotások nincsenek összegyűjtve.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]