Macrobius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Macrobius
Macrobius ábrázolása egy középkori kéziratban
Macrobius ábrázolása egy középkori kéziratban
Életrajzi adatok
Született5. század
Kef
Elhunyt5. század
Ismeretes mint
Nemzetiség római
Pályafutása
Jelentős munkái Commentariorum
Saturnalium
De differentiis et societatibus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Macrobius témájú médiaállományokat.

Macrobius, teljes nevén Macrobius Ambrosius Theodosius (működött az 5. században) ókori római nyelvész.

Élete és művei[szerkesztés]

Kevés ismeret maradt fenn róla. Annyi bizonyos, hogy a Krisztus születése utáni 5. század első felében,[1][2] II. Theodosius bizánci császár alatt működött. Valószínűleg Észak-Afrikából származott, és Aulus Gellius Attikai éjszakáinak mintájára kivonatolta a görög filozófusokat.[1] Mára két műve maradt fenn:

  • Commentariorum in Somnium Scipionis libri duoMarcus Tullius Cicero Somnium Scipionisa a De re publica című Cicero mű VI. könyvéből[1][2]
  • Saturnalium conviviorum libri septem – párbeszéd alakban történelmi, régészeti és mitológiai jegyzeteket tartalmaz. Macrobius nem nevezi meg a kompilált írókat, de erősen felhasználta Gelliust, több Vergilius kommentárt (de nem a Serviusét), Senecát és Plutarkhoszt.[1][2]
  • Harmadik művét De differentiis et societatibus graeci latinique verbi csak Johannes Scotus Erigena 9. századi kivonatában ismerjük.[1][2]

Részlet műveiből[szerkesztés]

Az evocatio szertartásának leírása

Az a varázsige, amellyel ostrom idején valamely város isteneit ki lehet szólítani:

„Akár isten vagy, akár istennő, aki Karthágó népét és városát oltalmad alatt tartod, Téged kérlek, te nagy isten, ki véded ezt a várost és népét! Könyörgök hozzád és isteni társaidhoz, hagyjátok el Karthágó népét és városát, hagyjátok magukra szent helyeit, templomait és városukat, és távozzatok el belőle! Népébe és államába oltsatok félelmet, rettegést, feledést! Hozzánk hivatván jöjjetek Rómába énhozzám és az én népemhez! A mi szent helyeink, templomaink és egész városunk legyen kedvesebb és szeretettebb számotokra. Úgy álljatok az én római népemnek és az én katonáimnak élére, hogy azt lássuk és észrevegyük. Ha így tesztek, fogadom, hogy templomokat és ünnepi játékokat alapítok (számotokra)” ...

Tudomásom szerint a régi időkben az alábbi városokat átkozták el ilyen módon: Italia területén. Fregellaet, Gabiit, Veiit, Fidenaet, Italián kívül Karthágót és Korinthost, továbbá a gall, hispán, afrikai, mór és egyéb ellenséges népek seregeit és városait – ezeket a régi évkönyvek meg is nevezik.

– Macrobius: Saturnalia. III 9.. Idézi: Görög-római történeti szöveggyűjtemény. Szerk.: Németh György, Budapest, Osiris Kiadó, 2011, 122. fejezet. Online elérés

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Ókori lexikon, Macrobius
  2. ^ a b c d Pallas, i. h.

Forrás[szerkesztés]

  • Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.  
  • Bokor József (szerk.). Macrobius, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. november 12. 
  • Tóth Orsolya: Macrobius és a sarkalatos erények. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó 2012.
  • Tóth, O.: Tradíció és tanítás: Macrobius Theodosius és a Saturnalia. Könyv és könyvtár XXVII (2005), 201-218.
  • Tóth, O.: A prudentia mint uralkodói erény Macrobiusnál. In: Takács, L. (szerk.): Speculum. Studia in honorem Ladislai Havas septuagenarii. Debrecen: Debreceni Egyetem, Klasszika-filológiai és Művészettörténeti Tanszék 2009, 169-182.
  • Tóth, O.: Macrobius iustitia-koncepciója. In: M. Nagy, I., Szekeres, Cs., Takács, L.,Varga, T. (szerk.): Xenia. Tanulmányok a nyolcvanéves Tegyey Imre tiszteletére. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó 2010, 203-213.

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • Leffler Sámuelː Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 209. o.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]