Ugrás a tartalomhoz

MH Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MH Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred
Az alakulat címere
Az alakulat címere

Dátum1949.
OrszágMagyarország
Személyzethivatásos, szerződéses és közalkalmazotti állomány
TípusFelderítő alakulat
FeladatMagyarország szuverenitásának és területi épségének védelme.
Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez.
MéretEzred
DiszlokációDebrecen
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnokHajnal István ezredes
Jelenlegi parancsnokhelyettesHadi Attila alezredes
Kultúra és történelem
Háborús részvételAfganisztáni háború, Iraki háború

A Magyar Honvédség Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred a Magyar Honvédség egyetlen olyan felderítő alakulata, amely a MH Szárazföldi Parancsnokság közvetlen irányítása alá tartozik.

Története

[szerkesztés]

Kezdetek

[szerkesztés]

Az ezred jogelődje 1949. április 1-én alakult meg a 2. önálló lövészzászlóalj átszervezésével felállított 1. páncélos felderítő zászlóalj néven. Ugyanazon év őszén újabb szervezeti változtatásokat hajtottak végre és a zászlóalj a 83. felderítő zászlóalj elnevezést kapta. Az 1. páncélos hadosztály alárendeltségéből a 7. gépkocsizó lövészhadosztály alárendeltségébe került.

Békehelyőrségei az említett időszakban: megalakulásakor Esztergomtábor, illetve Piliscsaba, majd Pétervásár, 1950-51-ben a miskolci Bocskai István Laktanya, 1951-55-ben az esztergomi laktanya (ezen belül a kanonoki épület, az esztergomtábori öreg laktanya, majd a Damjanich János Laktanya), 1956-60 között a gyöngyösi Táncsics Mihály Laktanya, majd 1961. szeptembertől a Hatvan-Nagygombosi laktanya.

A 83. felderítő zászlóalj 1950-ben és 1952-ben tiszti és tiszthelyettesi állományának részleges átadásával vett részt a 12. valamint a 2. felderítő zászlóaljak felállításában.

1956. októberében a felderítő zászlóalj Gyöngyös helyőrségben tartózkodott.

Az első felderítő képzés 1950. november 1–én kezdődött. A kiképzési év nyári (május 1.- október 15.) és téli kiképzési időszakokból állt. 1955-ig a nyári kiképzés tábori körülmények között történt, majd ezt követően felállították a 2-4 hetes kihelyezéseket.

Az 1960-as évek elején megkezdődött a zászlóalj technikai eszközeinek felváltása korszerűbb eszközökkel, melynek eredményeként a felderítő századok fő technikai eszköze a BRDM lett. Megjelentek az R-20 és R-30-as vezetékes híradó eszközök, megkezdődött a szovjet gyártmányú kézifegyverek lecserélésének előkészítése. 1962-ben került felállításra a mélységi felderítő szakasz, melyet a következő évben századdá fejlesztettek; ekkor kezdődött meg a mélységi képességek kialakítása.

Eger (1963-2007)

[szerkesztés]

A nagy változást 1962 ősze jelentette, amikor a felderítő századot felderítő zászlóaljjá szervezték át 1962. november 1-től. A többi hadosztály felderítő zászlajai is ekkor álltak fel. S ez után kapta a Magyar Néphadsereg 24. Felderítő Zászlóalj elnevezést. Szintén abban az évben helyőrségváltást hajtott végre. A békeállomáshelye az egri Dobó István Laktanya lett.

Az új helyőrségben megkezdődött a MN 24. Felderítő Zászlóalj újjászervezése, amely nem csak állománytáblája alapján, hanem anyagi–technikai téren is minőségi fejlődést jelentett az alakulat számára.

Rendszeresítésre kerültek az AK-63 és AMD-65 gépkarabélyok, RPG-7-es kézi páncéltörő fegyverek, PA–63 pisztolyok valamint különböző éjszakai irányzékok (NSZP-2, PPN-2). Az egyik felderítő század PT-76-os úszó harckocsikra lett átfegyverezve (korábban BRDM-ek voltak rendszerben); a logisztikai támogatás hatékonyabbá tétele érdekében pedig rendszeresítésre kerültek a Csepel-344, Csepel-346 és GAZ-69-es teherautók.

Az 1960-as években a sorállomány kiképzésének folytatása mellett megkezdődött a 2 éves tartalékos felderítő tisztképzés, majd annak 1971-es megszűnése után létrehozták a felderítő rajparancsnoki képzést, amely az MN szintjén biztosította a hivatásos felderítő tiszthelyettesek képzését. Ezen kívül Egerben folyt a felderítő katonák át- és továbbképzése is. 1968-ban, a csehszlovákiai bevonulás idején a felderítő zászlóalj és a MN 4. Gépkocsizó Lövészhadosztály közvetlen géppisztolyos zászlóalj állományából felállításra került a „ZÚGÓMADÁR” nevű harccsoport, melynek feladata a bevonulásban részt vevő magyar erők Budapestről induló logisztikai oszlopainak harcbiztosítása volt.

1974 tavaszán a zászlóalj katonái részt vettek a Sajó és a Tarna menti, majd 1979-ben a Szolnok környéki árvízvédelmi munkákban.

1983-ban rendszeresítésre került 3 darab BMP-1-es valamint 1 darab BRM-1K harcjármű. A technikai eszközök jelentős része azonban egyre rosszabb állapotban került, mivel a fedett tároló helyek és a technikai kiszolgáló állomások egyre rosszabb állapota kerültek.

1987-ben a RUBIN-feladat keretében megszüntetésre került a hadsereg/hadosztály/ezred szervezet. Helyébe a hadsereg/hadtest/zászlóalj szervezet lépett. Ennek megfelelően a gyöngyösi MN 4. Gépesített Lövészhadosztály felszámolásra került és a 24. Felderítő Zászlóalj a 3. Gépesített Hadtest közvetlen alárendeltségébe került. A MN 15. Gépesített Lövészhadosztály alá tartozó MN 67. Felderítő Zászlóalj beolvasztásra került a 24. Felderítő Zászlóaljba. Problémaként jelentkezett, hogy a nyíregyházáról átvezényelt hivatásos állomány lakáshelyzete nem oldódott meg. Az átszervezések során a 24. Felderítő Zászlóalj anyagi technikai eszközök terén is fejlődésen ment keresztül. Más alakulatoktól átvett 40 db PSZH-t, 17 db Rádiófelderítő (RÁF) különleges gépkocsit, valamint nagy mennyiségű különböző típusú kézifegyvereket. A fejlesztések során a korábbi 6 ÖFJ számát 12-re, a 6 FCS számát 9-re növelték, valamint felállításra került a Rádiófelderítő (RÁF) század.

Az 1990-es évek elejétől kezdve jelentős változások következtek be. A Varsói Szerződés megszűnt, és ezáltal a Magyar Néphadsereg Magyar Honvédséggé alakult. Ez nem csak a korábbi szövetségi rendszer megszűnését jelentette, hanem a felkészülést is az önálló ország védelemre, majd később a csatlakozási folyamatok megkezdését; belépést a NATO-ba.

1991 augusztusában a tartalékos tiszti hallgatók felavatásával, a másodéves tiszthelyettes hallgatók kibocsátásával megszűnt a MH érdekű felderítő képzés. Ezzel párhuzamosan ünnepélyes keretek között új csapatzászlót kapott az alakulat. A csapatzászló átvételét követően a zászlóalj megnevezése a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj-ra változott.

Szintén az 1991-es évben megkezdődött az 1. és 2. csapatfelderítő századok feltöltése. 1991. szeptemberben a MH 35. Dobó István Harckocsi Dandár Kalocsa helyőrségbe települt át, ezért a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj parancsnoka átvette a laktanya parancsnoki és helyőrség parancsnoki beosztást is. Az elöljáró erre vonatkozó parancsa alapján megalakításra került a MH 210. Területvédelmi Ezred valamint a MH 133. Mélységi Felderítő Tartalékképző Zászlóalj „M” előkészítő részlegei.

A következő évben a délszláv válság idején 119 fővel, 18 gép- illetve harcjárművel a zászlóalj részt vett a déli határszakasz megerősítésében. A kijelölt állomány a feladatát sikeresen végrehajtotta, majd visszatért az egri Dobó István Laktanyába.

Az 1990-es évek főleg a folyamatos tanulás és gyakorlatozás időszaka volt. A Magyar Honvédség csatlakozott a Partnerség a békéért programhoz, illetve a NATO-hoz való csatlakozás egyre fontosabb lett. Az alakulat állományából meglehetősen magas volt azoknak az aránya, akik különböző külföldi tanfolyamokon vettek részt. Számunkra különösen hasznos, hogy ezeken a felkészítéseken nemcsak a tiszti és tiszthelyettesi, hanem a tisztesi állomány is részt vett.

1999. márciustól júliusig, a kosovoi háború kapcsán a zászlóalj jelentős erőkkel részt vett az ország déli határszakaszainak megerősítésében.

2003-tól évente Romániában, hegyi- és szakharcászati kiképzést hajtott végre a zászlóalj állományából 25 fő. Szintén ekkortól, éves rendszerességgel szeptember-október hónapban 14 kiképzési napban felderítő és ejtőernyős közös szakharcászati kiképzést hajtottak végre a Romániából érkezett erőkkel.

2004-től minden januárban és februárban, 10 napos felderítő kiképzést hajtottak végre Franciaországban; a viszontlátogatásokra az említett évek novemberében került sor Egerben.

NATO tagságból adódóan elsősorban a németországi és az Egyesült Államokban végrehajtott különböző felderítő, Ranger stb. tanfolyamok minden szempontból nagyon hasznosak voltak a teljes személyi állomány részére.

1997-től katonáink megkezdték a részvételt a különböző nemzetközi missziókban, amely a Sínai-félszigeten és ciprusi ENSZ csapatok kötelékében került végrehajtásra, majd ezt követték a balkáni, iraki, afganisztáni stb. szerepvállalások.

A 70-es és 80-as évek árvízvédelmi tevékenységéhez hasonlóan a zászlóalj részt vett a 90-es évek, valamint a 2006-os árvíz elleni védekezésben is.

Az ezredfordulót követően, a szerződéses haderőre történő áttérésre történő felkészülés során felújításra került a gyengélkedő, az étkezde, három legénységi épület, valamint a harcjármű tárolók. Négy gyakorló téren, több mint 600 hektáros területen kialakításra került az ejtőernyős földi gyakorlópálya, valamint a felderítő akadálypálya.

A különböző szervezeti változások következtében a térségben található különböző helyőrségek folyamatosan felszámolásra vagy a 24. BGFZ-ba beolvasztásra kerültek. Elsőként a MH 35. Dobó István Harckocsi Dandár, majd a MH 80. Török Ignác Gépesített Lövészdandár, valamint más kisebb szervezeti elemek és bázisok felszámolásával valamint átcsoportosításával a gyöngyösi, abasári, verpeléti, mezőkövesdi helyőrségek gyakorlóterei és üdülői. A zászlóalj nagyságát, fontosságát és speciális feladatrendszerét jelzi, hogy a 3. Gépesített Hadosztály alárendeltségében, majd a hadosztály szervezet megszűnése után a Szárazföldi Vezérkar, majd annak jogutód szerveinek a közvetlen alárendeltségébe tartozó saját állománytáblával rendelkező önálló ezred szintű szervezetként szerepelt a hadrendben.


2007-ben a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalja felszámolásra került, jogutódja a MH 5. Bocskai István Lövészdandár MH 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj lett Debrecenben. Feladatköre jelentősen megváltozott. Tervbe van véve az ún. "ISTAR" vagy "ISR" képesség létrehozása a 24. BGFZ bázisán. Több szerepet kap a hírszerző és elektronikai harcszázati tevékenység, a jelenlegi hagyományos felderítő képességek mellett.

Sajnálatos módon viszont a Magyar Honvédség az alakulat önállóságának megszüntetésével egy újabb képességét veszítette el. A magasabb egységek harcászati-hadászati felderítő képességét teljes mértékben felszámolták. A tragikus átdiszlokálás során pedig nagytudású és nagy tapasztalattal bíró személyek váltak ki a Magyar Honvédség kötelékéből, mert nem vállalták az új helyőrségbe való áttelepülést.

MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj új címere
MH 5-24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj jelenlegi felépítése

2018. január 1-vel a Magyar Honvédség Katonai Egységes Felderítő Rendszer kialakításának részeként a zászlóalj kivált a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár állományából és vissza nyerte önállóságát. Új megnevezése MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred[1]

A felderítő ezred 2023. január 1-jétől új megnevezéssel Magyar Honvédség Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred néven folytatja tevékenységét.[2]

Parancsnokok

[szerkesztés]
Név Rendfokozat Parancsnoki beosztás
Varsányi Sándor
százados
1948-49
Tímár János
százados
1949-1951
Gál János
százados
1951-1952
Juhász József
alezredes
1952-1953
Dr. Bognár Károly
ezredes
1954-1957
Lapsányi Ferenc
őrnagy
1957-1958
Zavati Lajos
alezredes
1959-1961
Terhes Lajos
főhadnagy
1962
Lipniczky László
alezredes
1963-1972
Czeglédy Lajos
alezredes
1972-1989
Nagy István
alezredes
1989-1992
Szabó Béla
alezredes
1992-1996
Sillei Géza
alezredes
1996-2000
Vízi Sándor
alezredes
2000-2007
Tamás László
alezredes
2007-2009
Rédei Róbert
alezredes
2009-2014
Enyedi Attila[3][4]
alezredes
2014-2016
Hajnal István[5][6]
alezredes
2016-2018
Hadi Attila (megbízott parancsnok)
alezredes
2018-2019
Hajnal István ezredes
ezredes
2019-

Szervezeti felépítése Egerben

[szerkesztés]
Parancsnokság
Végrehajtó alegységek Harcbiztosító alegységek Logisztikai alegységek
  • Csapatfelderítő Század
  • 1. Mélységi Felderítő Század
  • 2. Mélységi Felderítő Század
  • Technikai Felderítő Század
  • Rádióelektronikai Felderítő Század
  • Törzstámogató Század
  • Informatikai Központ
  • Logisztikai Század
  • Logisztikai Műveleti Központ
  • Egészségügyi központ

Szervezeti felépítése Debrecenben

[szerkesztés]
Parancsnokság
Végrehajtó alegységek Harcbiztosító alegységek Logisztikai alegységek
  • Csapatfelderítő Század (Debrecen)
  • Felderítő Század (Debrecen)
  • Harcászati Hírszerző Század (Debrecen)
  • EHV Század (Debrecen)
  • Rádióelektronikai Felderítő Század (Debrecen)
  • Törzstámogató Század (Debrecen)
  • Felderítő Értékelő Csoport (Debrecen)
  • Informatikai Központ (Debrecen)
  • Támogató Szakasz (Debrecen)
  • Egészségügyi központ (Debrecen)

Szervezeti felépítése Debrecenben ezredként

[szerkesztés]
Parancsnokság
Végrehajtó alegységek Harcbiztosító alegységek Logisztikai alegységek
  • Csapatfelderítő Század
  • Mélységi Felderítő Század
  • Harcászati Hírszerző Század (HUMINT)
  • Elektronikai Hadviselés Század
  • Pilótanélküli Felderítő Repülő Század (UAV)
  • Törzstámogató-és Híradó Század
  • Logisztikai Század
  • Egészségügyi központ

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2018. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 20.)
  2. https://honvedelem.hu/alakulat/magyar-honvedseg-bornemissza-gergely-2-felderitoezred.html
  3. http://www.bocskaidandar.hu/new/index.php/hirek/dandar-hirek/358-felderitok-mennek
  4. http://www.bocskaidandar.hu/new/index.php/hirek/dandar-hirek/428-bornemissza-gergely-emlekezete
  5. Archivált másolat. [2018. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 20.)
  6. Archivált másolat. [2018. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 20.)

Források

[szerkesztés]