MH Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred
| MH Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred | |
 | |
| Az alakulat címere | |
| Dátum | 1949. |
| Ország | Magyarország |
| Személyzet | hivatásos, szerződéses és közalkalmazotti állomány |
| Típus | Felderítő alakulat |
| Feladat | Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez. |
| Méret | Ezred |
| Diszlokáció | Debrecen |
| Parancsnokok | |
| Jelenlegi parancsnok | Hajnal István ezredes |
| Jelenlegi parancsnokhelyettes | Hadi Attila alezredes |
| Kultúra és történelem | |
| Háborús részvétel | Afganisztáni háború, Iraki háború |
A Magyar Honvédség Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred a Magyar Honvédség egyetlen olyan felderítő alakulata, amely a MH Szárazföldi Parancsnokság közvetlen irányítása alá tartozik.
Története[szerkesztés]
Kezdetek[szerkesztés]
Az ezred jogelődje 1949. április 1-én alakult meg a 2. önálló lövészzászlóalj átszervezésével felállított 1. páncélos felderítő zászlóalj néven. Ugyanazon év őszén újabb szervezeti változtatásokat hajtottak végre és a zászlóalj a 83. felderítő zászlóalj elnevezést kapta. Az 1. páncélos hadosztály alárendeltségéből a 7. gépkocsizó lövészhadosztály alárendeltségébe került.
Békehelyőrségei az említett időszakban: megalakulásakor Esztergomtábor, illetve Piliscsaba, majd Pétervásár, 1950-51-ben a miskolci Bocskai István Laktanya, 1951-55-ben az esztergomi laktanya (ezen belül a kanonoki épület, az esztergomtábori öreg laktanya, majd a Damjanich János Laktanya), 1956-60 között a gyöngyösi Táncsics Mihály Laktanya, majd 1961. szeptembertől a Hatvan-Nagygombosi laktanya.
A 83. felderítő zászlóalj 1950-ben és 1952-ben tiszti és tiszthelyettesi állományának részleges átadásával vett részt a 12. valamint a 2. felderítő zászlóaljak felállításában.
1956. októberében a felderítő zászlóalj Gyöngyös helyőrségben tartózkodott.
Az első felderítő képzés 1950. november 1–én kezdődött. A kiképzési év nyári (május 1.- október 15.) és téli kiképzési időszakokból állt. 1955-ig a nyári kiképzés tábori körülmények között történt, majd ezt követően felállították a 2-4 hetes kihelyezéseket.
Az 1960-as évek elején megkezdődött a zászlóalj technikai eszközeinek felváltása korszerűbb eszközökkel, melynek eredményeként a felderítő századok fő technikai eszköze a BRDM lett. Megjelentek az R-20 és R-30-as vezetékes híradó eszközök, megkezdődött a szovjet gyártmányú kézifegyverek lecserélésének előkészítése. 1962-ben került felállításra a mélységi felderítő szakasz, melyet a következő évben századdá fejlesztettek; ekkor kezdődött meg a mélységi képességek kialakítása.
Eger (1963-2007)[szerkesztés]
A nagy változást 1962 ősze jelentette, amikor a felderítő századot felderítő zászlóaljjá szervezték át 1962. november 1-től. A többi hadosztály felderítő zászlajai is ekkor álltak fel. S ez után kapta a Magyar Néphadsereg 24. Felderítő Zászlóalj elnevezést. Szintén abban az évben helyőrségváltást hajtott végre. A békeállomáshelye az egri Dobó István Laktanya lett.
Az új helyőrségben megkezdődött a MN 24. Felderítő Zászlóalj újjászervezése, amely nem csak állománytáblája alapján, hanem anyagi–technikai téren is minőségi fejlődést jelentett az alakulat számára.
Rendszeresítésre kerültek az AK-63 és AMD-65 gépkarabélyok, RPG-7-es kézi páncéltörő fegyverek, PA–63 pisztolyok valamint különböző éjszakai irányzékok (NSZP-2, PPN-2). Az egyik felderítő század PT-76-os úszó harckocsikra lett átfegyverezve (korábban BRDM-ek voltak rendszerben); a logisztikai támogatás hatékonyabbá tétele érdekében pedig rendszeresítésre kerültek a Csepel-344, Csepel-346 és GAZ-69-es teherautók.
Az 1960-as években a sorállomány kiképzésének folytatása mellett megkezdődött a 2 éves tartalékos felderítő tisztképzés, majd annak 1971-es megszűnése után létrehozták a felderítő rajparancsnoki képzést, amely az MN szintjén biztosította a hivatásos felderítő tiszthelyettesek képzését. Ezen kívül Egerben folyt a felderítő katonák át- és továbbképzése is. 1968-ban, a csehszlovákiai bevonulás idején a felderítő zászlóalj és a MN 4. Gépkocsizó Lövészhadosztály közvetlen géppisztolyos zászlóalj állományából felállításra került a „ZÚGÓMADÁR” nevű harccsoport, melynek feladata a bevonulásban részt vevő magyar erők Budapestről induló logisztikai oszlopainak harcbiztosítása volt.
1974 tavaszán a zászlóalj katonái részt vettek a Sajó és a Tarna menti, majd 1979-ben a Szolnok környéki árvízvédelmi munkákban.
1983-ban rendszeresítésre került 3 darab BMP-1-es valamint 1 darab BRM-1K harcjármű. A technikai eszközök jelentős része azonban egyre rosszabb állapotban került, mivel a fedett tároló helyek és a technikai kiszolgáló állomások egyre rosszabb állapota kerültek.
1987-ben a RUBIN-feladat keretében megszüntetésre került a hadsereg/hadosztály/ezred szervezet. Helyébe a hadsereg/hadtest/zászlóalj szervezet lépett. Ennek megfelelően a gyöngyösi MN 4. Gépesített Lövészhadosztály felszámolásra került és a 24. Felderítő Zászlóalj a 3. Gépesített Hadtest közvetlen alárendeltségébe került. A MN 15. Gépesített Lövészhadosztály alá tartozó MN 67. Felderítő Zászlóalj beolvasztásra került a 24. Felderítő Zászlóaljba. Problémaként jelentkezett, hogy a nyíregyházáról átvezényelt hivatásos állomány lakáshelyzete nem oldódott meg. Az átszervezések során a 24. Felderítő Zászlóalj anyagi technikai eszközök terén is fejlődésen ment keresztül. Más alakulatoktól átvett 40 db PSZH-t, 17 db Rádiófelderítő (RÁF) különleges gépkocsit, valamint nagy mennyiségű különböző típusú kézifegyvereket. A fejlesztések során a korábbi 6 ÖFJ számát 12-re, a 6 FCS számát 9-re növelték, valamint felállításra került a Rádiófelderítő (RÁF) század.
Az 1990-es évek elejétől kezdve jelentős változások következtek be. A Varsói Szerződés megszűnt, és ezáltal a Magyar Néphadsereg Magyar Honvédséggé alakult. Ez nem csak a korábbi szövetségi rendszer megszűnését jelentette, hanem a felkészülést is az önálló ország védelemre, majd később a csatlakozási folyamatok megkezdését; belépést a NATO-ba.
1991 augusztusában a tartalékos tiszti hallgatók felavatásával, a másodéves tiszthelyettes hallgatók kibocsátásával megszűnt a MH érdekű felderítő képzés. Ezzel párhuzamosan ünnepélyes keretek között új csapatzászlót kapott az alakulat. A csapatzászló átvételét követően a zászlóalj megnevezése a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj-ra változott.
Szintén az 1991-es évben megkezdődött az 1. és 2. csapatfelderítő századok feltöltése. 1991. szeptemberben a MH 35. Dobó István Harckocsi Dandár Kalocsa helyőrségbe települt át, ezért a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj parancsnoka átvette a laktanya parancsnoki és helyőrség parancsnoki beosztást is. Az elöljáró erre vonatkozó parancsa alapján megalakításra került a MH 210. Területvédelmi Ezred valamint a MH 133. Mélységi Felderítő Tartalékképző Zászlóalj „M” előkészítő részlegei.
A következő évben a délszláv válság idején 119 fővel, 18 gép- illetve harcjárművel a zászlóalj részt vett a déli határszakasz megerősítésében. A kijelölt állomány a feladatát sikeresen végrehajtotta, majd visszatért az egri Dobó István Laktanyába.
Az 1990-es évek főleg a folyamatos tanulás és gyakorlatozás időszaka volt. A Magyar Honvédség csatlakozott a Partnerség a békéért programhoz, illetve a NATO-hoz való csatlakozás egyre fontosabb lett. Az alakulat állományából meglehetősen magas volt azoknak az aránya, akik különböző külföldi tanfolyamokon vettek részt. Számunkra különösen hasznos, hogy ezeken a felkészítéseken nemcsak a tiszti és tiszthelyettesi, hanem a tisztesi állomány is részt vett.
1999. márciustól júliusig, a kosovoi háború kapcsán a zászlóalj jelentős erőkkel részt vett az ország déli határszakaszainak megerősítésében.
2003-tól évente Romániában, hegyi- és szakharcászati kiképzést hajtott végre a zászlóalj állományából 25 fő. Szintén ekkortól, éves rendszerességgel szeptember-október hónapban 14 kiképzési napban felderítő és ejtőernyős közös szakharcászati kiképzést hajtottak végre a Romániából érkezett erőkkel.
2004-től minden januárban és februárban, 10 napos felderítő kiképzést hajtottak végre Franciaországban; a viszontlátogatásokra az említett évek novemberében került sor Egerben.
NATO tagságból adódóan elsősorban a németországi és az Egyesült Államokban végrehajtott különböző felderítő, Ranger stb. tanfolyamok minden szempontból nagyon hasznosak voltak a teljes személyi állomány részére.
1997-től katonáink megkezdték a részvételt a különböző nemzetközi missziókban, amely a Sínai-félszigeten és ciprusi ENSZ csapatok kötelékében került végrehajtásra, majd ezt követték a balkáni, iraki, afganisztáni stb. szerepvállalások.
A 70-es és 80-as évek árvízvédelmi tevékenységéhez hasonlóan a zászlóalj részt vett a 90-es évek, valamint a 2006-os árvíz elleni védekezésben is.
Az ezredfordulót követően, a szerződéses haderőre történő áttérésre történő felkészülés során felújításra került a gyengélkedő, az étkezde, három legénységi épület, valamint a harcjármű tárolók. Négy gyakorló téren, több mint 600 hektáros területen kialakításra került az ejtőernyős földi gyakorlópálya, valamint a felderítő akadálypálya.
A különböző szervezeti változások következtében a térségben található különböző helyőrségek folyamatosan felszámolásra vagy a 24. BGFZ-ba beolvasztásra kerültek. Elsőként a MH 35. Dobó István Harckocsi Dandár, majd a MH 80. Török Ignác Gépesített Lövészdandár, valamint más kisebb szervezeti elemek és bázisok felszámolásával valamint átcsoportosításával a gyöngyösi, abasári, verpeléti, mezőkövesdi helyőrségek gyakorlóterei és üdülői. A zászlóalj nagyságát, fontosságát és speciális feladatrendszerét jelzi, hogy a 3. Gépesített Hadosztály alárendeltségében, majd a hadosztály szervezet megszűnése után a Szárazföldi Vezérkar, majd annak jogutód szerveinek a közvetlen alárendeltségébe tartozó saját állománytáblával rendelkező önálló ezred szintű szervezetként szerepelt a hadrendben.
2007-ben a MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalja felszámolásra került, jogutódja a MH 5. Bocskai István Lövészdandár MH 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj lett Debrecenben.
Feladatköre jelentősen megváltozott. Tervbe van véve az ún. "ISTAR" vagy "ISR" képesség létrehozása a 24. BGFZ bázisán. Több szerepet kap a hírszerző és elektronikai harcszázati tevékenység, a jelenlegi hagyományos felderítő képességek mellett.
Sajnálatos módon viszont a Magyar Honvédség az alakulat önállóságának megszüntetésével egy újabb képességét veszítette el. A magasabb egységek harcászati-hadászati felderítő képességét teljes mértékben felszámolták. A tragikus átdiszlokálás során pedig nagytudású és nagy tapasztalattal bíró személyek váltak ki a Magyar Honvédség kötelékéből, mert nem vállalták az új helyőrségbe való áttelepülést.
2018. január 1-vel a Magyar Honvédség Katonai Egységes Felderítő Rendszer kialakításának részeként a zászlóalj kivált a debreceni MH 5. Bocskai István Lövészdandár állományából és vissza nyerte önállóságát. Új megnevezése MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred[1]
A felderítő ezred 2023. január 1-jétől új megnevezéssel Magyar Honvédség Bornemissza Gergely 2. Felderítőezred néven folytatja tevékenységét.[2]
Parancsnokok[szerkesztés]
| Név | Rendfokozat | Parancsnoki beosztás |
|---|---|---|
Szervezeti felépítése Egerben[szerkesztés]
| Parancsnokság | |||
|---|---|---|---|
| Végrehajtó alegységek | Harcbiztosító alegységek | Logisztikai alegységek | |
|
|
| |
Szervezeti felépítése Debrecenben[szerkesztés]
| Parancsnokság | |||
|---|---|---|---|
| Végrehajtó alegységek | Harcbiztosító alegységek | Logisztikai alegységek | |
|
|
| |
Szervezeti felépítése Debrecenben ezredként[szerkesztés]
| Parancsnokság | |||
|---|---|---|---|
| Végrehajtó alegységek | Harcbiztosító alegységek | Logisztikai alegységek | |
|
|
| |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2018. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 20.)
- ↑ https://honvedelem.hu/alakulat/magyar-honvedseg-bornemissza-gergely-2-felderitoezred.html
- ↑ http://www.bocskaidandar.hu/new/index.php/hirek/dandar-hirek/358-felderitok-mennek
- ↑ http://www.bocskaidandar.hu/new/index.php/hirek/dandar-hirek/428-bornemissza-gergely-emlekezete
- ↑ Archivált másolat. [2018. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 20.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 20.)
Források[szerkesztés]
- MH 5. Bocskai István Könnyű Lövészdandár – hm.gov.hu
- [1]
- Somkutas Róbert - Álcaruhában. Fejezetek a hadműveleti-harcászati csapatfelderítés történetéből (1945-2000), Zrínyi Kiadó 2014, ISBN 978 963 327 631 0