Második Marica menti csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Második Marica menti csata
Időpont 1371. szeptember 26.
Helyszín Marica folyó, a mai Ormeino mellett (ma Görögország)
Eredmény oszmán-török győzelem a szerbek felett
Szemben álló felek
Szerb címer (Lazarevics idejéből).jpg Szerb Királyság Fictitious Ottoman flag 1.svg Oszmán Birodalom
Parancsnokok
 Vukašin Mrnjavčević, szerb despota
 Uglješa Mrnjavčević, szerb despota
Fictitious Ottoman flag 1.svg Lala Sahin, ruméliai pasa
Fictitious Ottoman flag 1.svg Gázi Evrenos, bég
Szemben álló erők
20 000-70 000 fő Körülbelül 10-15 000 fő
Veszteségek
több ezer fő csekély
Térkép
Második Marica menti csata (Görögország)
Második Marica menti csata
Második Marica menti csata
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 40° 43′ 50″, k. h. 26° 02′ 06″Koordináták: é. sz. 40° 43′ 50″, k. h. 26° 02′ 06″

A második Marica menti csata (törökül: Çirmen Muharebesi) 1371. szeptember 26-án zajlott le a Marica folyó mentén, Ormenio település közelében, a mai Görögország területén a Szerb Királyság és az Oszmán Birodalom között, megsemmisítő szerb vereséggel.

A csata lefolyása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A támadást a szerbek indították. Céljuk a török főváros, Edirne (Drinápoly) elfoglalása volt. A szerb hadsereg létszámára vonatkozóan eltérő becslések léteznek, ezek általában 20 és 70 ezer fő közé teszik a létszámukat. Annyi biztos, hogy a szerbek többszörös létszámfölényben voltak a lényegesen kisebb létszámú török haddal szemben, amelynek nagyságát Laonikosz Khalkokondülész, bizánci görög történetíró 800 fősre teszi.

A szerbek nem véletlenül indították ekkor a támadást, hiszen I. Murád szultán seregével együtt éppen Kis-Ázsiában tartózkodott. A török parancsnoknak, Lala Sahin ruméliai pasának mindezek ellenére egy éjszakai rajtaütéssel sikerült pánikot keltenie az ellenség táborában. A szerb katonák fejvesztve menekültek el a helyszínéről. A törökök közben több ezer katonát lemészároltak és a menekülők közül több ezren belefulladtak a Marica folyóba. A csatában Vukašin Mrnjavčević és Uglješa Mrnjavčević szerb despoták is életüket vesztették.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csata következtében Makedónia és több görög terület került török kézre. Mivel a csata szerb részről óriási emberveszteséggel járt, ezért képtelen volt megállítani az Oszmán Birodalom további terjeszkedését a Balkán-félszigeten. A csatavesztés pedig előre vetítette a Szerb Királyság bukását.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Maritsa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.