Ugrás a tartalomhoz

Lóhangya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Lóhangya
Szőrös lóhangya (Camponotus aethiops)
Szőrös lóhangya (Camponotus aethiops)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Hangyaszerűek (Formicoidea)
Család: Hangyák (Formicidae)
Alcsalád: Vöröshangyaformák (Formicinae)
Nemzetség: Lóhangyarokonúak (Camponotini)
Nem: Lóhangya (Camponotus)
Mayr, 1861
Alnemek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lóhangya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lóhangya témájú kategóriát.

Camponotus schulzi feje elölnézetben
Ligeti lóhangya (Camponotus fallax)
Lóhangyák (Camponotus sp.) temetőbogár (Nicrophorus sp.) és döglégy (Lucilia sp.) lakmároznak egy cickányféle (Soricidae) tetemén

A lóhangya (Camponotus) a vöröshangyaformák (Formicinae) alcsaládjában a lóhangyarokonúak (Camponotini) nemzetség névadó neme.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

A nem alapvetően kozmopolita;[1] fajai a legtöbb erdőben feltűnnek.

Magyarországi fajok:

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Ebbe tartoznak a legnagyobb magyarországi hangyák — közülük is legnagyobb az óriás lóhangya. Major és minor dolgozóik mérete feltűnően különbözik: előbbiek csaknem háromszor akkorák, mint a minorok. A legkisebbek és legnagyobbak között többféle átmeneti alak is előfordul (Brehm).

Életmódja, élőhelye

[szerkesztés]

Bolyait többnyire erdőkben építi és mindig viszonylag nedves helyeken — a talaj szárazságára igen érzékeny. Több faj száraz fatönkökben rágja ki járatait (Brehm). Magyarországon is jól ismertek a faodvasító lóhangya Camponotus ligniperda) és a fekete lóhangya (Camponotus vagus) fába rágott fészkei. Sokszor károkat okoz az az élőfák kirágásával, de tarvágás után szívesen látják, mert a földben maradt tuskókat és gyökereket gyorsan szétporlasztja, talajosítja.

Gazdasági jelentősége

[szerkesztés]

Sokszor károkat okoz azzal, hogy az élőfákat is kirágja, tarvágásokon azonban szívesen látják, mert a földben maradt tuskókat és gyökereket gyorsan szétporlasztja.[2]

Rendszertani felosztása

[szerkesztés]

A több száz fajt nyolc alnembe csoportosítják.

Ismertebb fajok (a Magyarországon honosakon túl):

A Brazília őserdőiben élő kertészhangya (Camponotus femoratus) nagy fák csúcsgallyaira, biztonságos magasba függeszti nagy gonddal szőtt hálóját. A hálót a fára felhordott talajjal tölti meg, és abban alakítja ki fészkét — a földlabdát pedig hamarosan függőkertté alakítják a róla kihajtó broméliafélék (Bromeliaceae) és más epifitonok (Brehm).

Az ugyancsak Dél-Amerikában élő lombjáró lóhangya (Camponotus senex) a szövőhangyákhoz hasonlóan szövi fészkeit levelekből (Brehm).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Antmaps: Camponotus
  2. Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0
  3. Hangyafarm: Camponotus lownei

Források

[szerkesztés]