Leporano

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leporano
Castello Muscettola
Castello Muscettola
Leporano címere
Leporano címere
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Puglia
Megye Taranto (TA)
Frazionék San Giovanni, Chiazzelli, Pegna, Lucignano, Spartifeudo, Crocefisso, Piano della Compra, Enfiteusi, Luogovivo, Porcile, San Marco, Lamastella, Saguerra, Lama, Piantata Grande, Gioiosa, Baracca, Perone, Saturo, Il Pizzo, Gandoli, Santa Lucia, Coccioli, Palumbo
Irányítószám 74020
Körzethívószám 099
Forgalmi rendszám TA
Népesség
Teljes népesség 8101 fő (2017. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 384,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 47 m
Terület 15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Leporano (Olaszország)
Leporano
Leporano
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 40° 23′, k. h. 17° 20′Koordináták: é. sz. 40° 23′, k. h. 17° 20′
Elhelyezkedése Taranto térképén
Elhelyezkedése Taranto térképén
Leporano weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Leporano témájú médiaállományokat.

Leporano község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Taranto megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Tarantótól északra fekszik, közvetlenül a város határában.

Története[szerkesztés]

A legrégebbi régészeti feltárások arra utalnak, hogy a vidéket a már a neolitikumban lakták. A rómaiak idején a településen át vezetett az Aqua Nimphalis vízvezeték, mely Tarentum vízellátását biztosította. A mai községhez tartozik Tarentum első kikötője Saturo, ennek feltárt részeit ma egy régészeti park mutatja be. Nevének eredete vitatott, valószínűleg a leporarium romano-ból ered, ami arra utal, hogy az ókorban a település mellett egy leprás kolónia állt. Első írásos említése azonban csak 736-ból származik. A települést védő várfalak a 13. század második felében épültek meg. Ebből az időből származik a Castello Muscettola is. A település a 19. század elején vált önálló községgé, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.

Népessége[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:


Főbb látnivalói[szerkesztés]

Legfőbb nevezetességei a Castello Muscettola valamint a Saturo-őrtorony (a névadó fokon épült fel) és a Pirrone-kikötő.

Források[szerkesztés]

  1. Istituto Nazionale di Statistica