Lengyel–lovagrendi háború (1435)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Német Lovagrend és Lengyelország háborúi
1309 · 1326–30 · 1331–32 · 1401–04 · 1409–11 · 1414 · 1422 · 1431–32 · Huszita háborúk · 1435 · Tizenhárom éves háború · 1519–21

Az 1435-ös lengyel–lovagrendi háború a Teuton Lovagrend és Lengyelország konfliktusa, a még 1431-ben kirobbant teuton-lengyel háború folytatása.

Közvetlen előzménye 1433-ban a német lovagok ellen intézett közös táborita-lengyel hadjárat, mely feldúlta Kelet-Pomerániát és Konitz térségét.

A német lovagok elfoglalták Nieszawát, de a lengyelek bevették Neumarkot (ma Nowa Marchia, Lengyelország). Ekkor a lovagok feladták Nieszawát, s a vilkomiri csatában a kardtestvérek segítette Švitrigaila felett is győzelmet arattak a lengyelek. Még az év végén békét kötöttek II. (Jagelló) Ulászlóval Brześć Kujawskiban. Ez a békeszerződés is, akárcsak a melmoi az 1411-es toruńi megerősítése volt, de a vereség immár negyedik csapás volt 1410 után a német lovagrend katonai erejére, amely seregét már főleg német zsoldosokból toborozta.

Forrás[szerkesztés]

  • Weiszhár Attila–Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Athenaeum kiadó, 2004