Lendvai István
| Lendvai István | |
| Született | Lehner István József 1888. július 5. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1945. március 15. (56 évesen) Szombathely |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | költő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lendvai István, Lehner István József (Budapest, 1888. július 5.[2] – Szombathely, 1945. március 15. körül) újságíró, költő.
Életrajza[szerkesztés]
Lehner Péter fűszerkereskedő és Schuchmann (Lutz) Jozefa fiaként született. Középiskolai tanulmányai után Kalocsán az érseki tanítóintézetben szerzett tanítói oklevelet. Szegeden, majd Budapesten több lapnak is munkatársa volt. Versei az Életben és a Nyugatban jelentek meg. Az első világháború után a „keresztény-nemzeti” irányzat képviselője és a Horthy-korszak egyik jellegzetes alakja volt. 1914-től az Új Nemzedék munkatársa, 1919-től a Központi Sajtóvállalat lapjaiba írt. 1923-ban Cegléden fajvédő programmal képviselővé választották. A második világháború idején elfordult korábbi elveitől, a Magyar Nemzet munkatársa lett, ahol Nomád írói néven a német fasizmust bíráló cikkeket írt. 1944. július 18.-án a nyilasok elfogták és Tapolcára, Zalaegerszegre, végül Szombathelyre hurcolták. Itt a börtönben meghalt.
Felesége Hesz Mária Anna volt, akivel 1911. szeptember 8-án Székesfehérváron kötött házasságot.[3]
Főbb munkái[szerkesztés]
- Fáklyafüst (versek, Budapest, 1918)
- Szüreti versek (Budapest, 1925)
- Róma tornyai alatt (riportkönyv, Budapest, 1934)
- A kereszténység a horogkereszt árnyékában (Budapest, 1937)
- Világ és magány (versek, Budapest, 1938)
- Nomád leveleiből (Budapest, 1942)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ A budapest-ferencvárosi róm. kath. plébánia keresztelési anyakönyve, 601/1888. folyószám.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a székesfehérvári polgári házassági akv. 223/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. október 26.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének . . . évi jelentése. Bp., 1940-1943
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7