Lencsehegyi bányarobbanás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lencsehegyi bányarobbanás
Adatok
Dátum 1988. december 4. 11:15
Üzemeltető Dorogi szénbányák
A katasztrófa oka Szabálytalan robbanószer-használat
Érintett terület Dorog, Lencsehegy
Halottak száma 11
Sebesültek száma 28
Térkép
A katasztrófa helyszíne (Magyarország)
A katasztrófa helyszíne
A katasztrófa helyszíne
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 46′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 46′ 39″

Az 1988. december 4-i lencsehegyi bányarobbanás a magyarországi szénbányászat egyik utolsó nagy balesete volt. A nem engedélyezett szénomlasztást követő szénporrobbanásban 11 bányász halt meg.

A robbanás[szerkesztés]

1988-ban a Dorogi Szénbányák Lencsehegy II. bányaüzemében igen feszített ütemben dolgoztak. Az aktuális terv eléréséhez december hónapban 50000 tonna jó minőségű szenet kellett felszínre hozniuk, ezért a termelést több műszakban folytatták. A robbanás előtt mintegy két héttel a feszített ütemű termelés miatt már volt egy üzemzavar a későbbi történések helyszínén, az 52-es kamrafejtésben. A munkavezetők szénomlást előidéző, ún. provokációs robbantást kívántak végrehajtani. A robbantáshoz egy robbantólyukat fúrtak a szénbe, a fúrás során nagy mennyiségű CO áramlott a járatba, emiatt az érintett bányaterületről 60 bányászt ki kellett vonni.

A lencsehegyi bányaüzem 1988. december 4-én termelő műszakot tartott. Az 52-es számú csapat kamrafejrésében a szokottnál is gyorsabban kívántak haladni a termeléssel. A kamrafejtésben tartózkodó vezető vájár és főaknász úgy gondolta, hogy a gyorsabb szénomlasztás elérése érdekében ismét egy provokációs robbantást kellene végrehajtani. Ilyen műveletet végrehajtani csak a bánya vezető mérnökének tudtával és engedélyével lett volna szabad, ám az ő engedélyét ezúttal mellőzték. A munkát irányító diszpécser tudott a műveletről, azonban ő sem tiltotta meg a művelet elvégzését, mindössze különböző követelményeket támasztott vele szemben. A robbantómester összeállította a robbantáshoz szükséges berendezéseket, majd 11:15-kor végrehajtotta a provokációs robbantást. A robbantó által előidézett detonációt egy hatalmas erejű erejű második megrázkódtatás, egy szénporrobbanás követte. Az óriási erejű detonáció a bánya 800 méternyi távolságban lévő részein is a földre döntötte az ott dolgozókat,[1] a szénpor robbanásától 200 méteres távolságig égtek meg a bányászok.[1] A lángok nyomán nagy mennyiségű szén-monoxid szabadult fel. A robbanás tönkretette a járatok világítását, a bánya telefonhálózatát és jelentős károkat okozott a berendezésekben. A járatok nagyon rövid idő alatt megteltek füsttel.[2]

Mentési műveletek[szerkesztés]

A robbanás után azonnal megkezdődött a mentés. A személyes életvédelmi készülékeknek és a korábbi mentési gyakorlatoknak köszönhetően a mélyben dolgozó bányászok nagy része saját maga, illetve bajtársai segítségével el tudta hagyni a járatokat. Bányamentő csapatok érkeztek Oroszlányból, Tatabányáról és Dorogról, az odalent terjedő mérgező gázok miatt a katasztrófával sújtott 52-es kamrafejtésbe csak ezek a speciálisan felszerelt egységek tudtak lemenni. Ők találták meg az áldozatok holttesteit, az utolsó holttestet este hét órára tudták a felszínre emelni. A helyszínre nagy számú mentőautó is érkezett, amelyek a győri, esztergomi és budapesti kórházakba szállították a sérülteket.[3] Az áldozatok többségével valójában nem maga a robbanás, hanem a szén-monoxid-mérgezés végzett.[4] A robbanásban 9 magyar és két lengyel bányász halt meg.[5] A kórházakba kerülteknek különböző fokú égési sérülései voltak, illetve metán- és CO-mérgezést szenvedtek.[6]

A balesetet előidéző bányászok egyike sem élte túl a katasztrófát, ellenük eljárás nem folyt. A magyar áldozatokat azokon a településeken temették el, ahol éltek. A szerencsétlenség két lengyel áldozatát Lubinban, bányász tiszteletadásal, a magyar bányászok képviselőinek jelenlétében búcsúztatták december 10-én.[7]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b „Tragédia után”, Dolgozók Lapja, 1988. december 6., 3. oldal (magyar nyelvű) 
  2. „Robbanás Lencsehegyen”, Dolgozók Lapja, 1988. december 5., 1-2. oldal (magyar nyelvű) 
  3. Kórházban a Lencsehegyi bányaszerencsétlenség sérültjei”, Magyar Televízió Híradó, 1988. december 4. (Hozzáférés ideje: 2016. április 21.) (magyar nyelvű) 
  4. Lencsehegyi bányaszerencsétlenség: három sebesült bányász túlvan az életveszélyen.”, Magyar Televízió Híradó, 1988. december 8. (Hozzáférés ideje: 2016. április 21.) (magyar nyelvű) 
  5. „Tragikus bányaszerencsétlenség Lencsehegyen”, Népszava, 1988. december 4., 1. oldal (magyar nyelvű) 
  6. „Megkezdődött a termelés, folytatódik a vizsgálat Lencsehegyen”, Népújság, 1988. december 6., 1. oldal (magyar nyelvű) 
  7. „Bányásztemetés Dorogon és Lubinban”, Somogyi Néplap, 1988. december 12., 3. oldal (magyar nyelvű)