Lemgo

	Lemgo
	; Lemgo címere
	; Lemgo címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Lippe járás
Irányítószám	32657
Körzethívószám	05261; 05266;
Rendszám	LIP
Testvérvárosok	Lista Vandœuvre-lès-Nancy (1979–); Stendal;
	Népesség
Teljes népesség	40 871 fő (2017. dec. 31.); 39 664 fő (1975. dec. 31.) +/-;
Népsűrűség	405,27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Terület	100,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Lemgo Pozíció Németország térképén
	é. sz. 52° 01′ 38″, k. h. 8° 54′ 42″Koordináták: é. sz. 52° 01′ 38″, k. h. 8° 54′ 42″
	Lemgo Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Lippe járás térképén
	Lemgo weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lemgo témájú médiaállományokat.

Lemgo település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 40 871 fő (2017. december 31.).^[1] +/- Lemgo Kalletal, Dörentrup, Blomberg, Detmold, Lage, Bad Salzuflen és Vlotho községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

A Bega partján, Bad Salzuflentől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Az 1200 körül alapított település rendkívül gazdag műemlékekben. Lemgo tagja volt a Hanza-szövetségnek, a 17. század pedig számos boszorkányper színhelye volt, ezért a középkorban hírhedt boszorkánytanyaként emlegették. A település csaknem teljesen megőrizte középkori városképét.

Valóságos építészeti gyöngyszeme a Városháza (Rathaus). A nyolc különböző homlokzatú épületből alakítottak ki egységes utcafrontot. Központja a Rataskammer, ahol egykor a boszorkánypereket tartották. A 15. századi gótikus, lépcsős oromzatú épületegyüttest jelentős reneszánsz elemekkel egészítették ki a 16. században, így többek között művészi frizekkel, erkélyekkel.

Az itteni favázas építkezés csodálatos példájának számít a Mitterstrassén található 1587-ben épült Ó-Lemgo-ház (Haus Alt-Lemgo). A városnak ezenkívül több mint 200 hasonló épülete van. A kőépítésű polgárházak közül a legérdekesebb az 1571-ből való a Boszorkányos polgármester háza (Hexenbürgermeoisterhaus), melyet Cothmann egykori hírhedt polgármesteréről neveztek el, aki valóságos megszállottja volt a boszorkányüldözésnek. A házban ma helytörténeti múzeum található.

Nevezetességek[szerkesztés]

Szent Miklós-templom (St. Nikolaikirche) a 13–15. századból való, román-gótikus, egyenlőtlen tornyaival kívül-belül megtekintésre érdemes.

Boszorkányos polgármester háza (Hexenbürgermeoisterhaus)

Helytörténeti múzeum

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Cothmann - a város egykori hírhedt polgármestere volt. A róla elnevezett ház (Hexenbürgermeisterhaus) a város egyik nevezetessége, mely 1571-ből való. Az egykori polgármester valósággal megszállottja volt a boszorkányüldözésnek. A Breite Strassén található ház ma helytörténeti múzeum (Heinmatmusum), melyben a többi között a boszorkányüldözéshez használatos kínzó eszközöket is kiállították.