Lemgo
Lemgo | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
Irányítószám | 32657 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | LIP | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 40 696 fő (2019. szept. 30.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 403,53 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 100 m | ||
Terület | 100,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 52° 01′ 40″, k. h. 8° 54′ 15″Koordináták: é. sz. 52° 01′ 40″, k. h. 8° 54′ 15″ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
Lemgo weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lemgo témájú médiaállományokat. |
Lemgo település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 40 696 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/- Lemgo Kalletal, Dörentrup, Blomberg, Detmold, Lage, Bad Salzuflen és Vlotho községekkel határos.
Fekvése[szerkesztés]
A Bega partján, Bad Salzuflentől délkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Az 1200 körül alapított település rendkívül gazdag műemlékekben. Lemgo tagja volt a Hanza-szövetségnek, a 17. század pedig számos boszorkányper színhelye volt, ezért a középkorban hírhedt boszorkánytanyaként emlegették. A település csaknem teljesen megőrizte középkori városképét.
Valóságos építészeti gyöngyszeme a Városháza (Rathaus). A nyolc különböző homlokzatú épületből alakítottak ki egységes utcafrontot. Központja a Rataskammer, ahol egykor a boszorkánypereket tartották. A 15. századi gótikus, lépcsős oromzatú épületegyüttest jelentős reneszánsz elemekkel egészítették ki a 16. században, így többek között művészi frizekkel, erkélyekkel.
Az itteni favázas építkezés csodálatos példájának számít a Mitterstrassén található 1587-ben épült Ó-Lemgo-ház (Haus Alt-Lemgo). A városnak ezenkívül több mint 200 hasonló épülete van. A kőépítésű polgárházak közül a legérdekesebb az 1571-ből való a Boszorkányos polgármester háza (Hexenbürgermeoisterhaus), melyet Cothmann egykori hírhedt polgármesteréről neveztek el, aki valóságos megszállottja volt a boszorkányüldözésnek. A házban ma helytörténeti múzeum található.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Szent Miklós-templom (St. Nikolaikirche) a 13–15. századból való, román-gótikus, egyenlőtlen tornyaival kívül-belül megtekintésre érdemes.
- Boszorkányos polgármester háza (Hexenbürgermeoisterhaus)
- Helytörténeti múzeum
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Cothmann - a város egykori hírhedt polgármestere volt. A róla elnevezett ház (Hexenbürgermeisterhaus) a város egyik nevezetessége, mely 1571-ből való. Az egykori polgármester valósággal megszállottja volt a boszorkányüldözésnek. A Breite Strassén található ház ma helytörténeti múzeum (Heinmatmusum), melyben a többi között a boszorkányüldözéshez használatos kínzó eszközöket is kiállították.
Galéria[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 3.
- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma 1980) ISBN 963 243 025 5
|