Lemgo

	Lemgo
; Lemgo címere	; Lemgo zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Lippe járás
Irányítószám	32657
Körzethívószám	05261; 05266;
Rendszám	LIP
Testvérvárosok	Lista Vandœuvre-lès-Nancy (1979–); Stendal;
	Népesség
Teljes népesség	40 594 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	402,52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Terület	100,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 52° 01′ 40″, k. h. 8° 54′ 15″Koordináták: é. sz. 52° 01′ 40″, k. h. 8° 54′ 15″
	Lemgo Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Lemgo weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lemgo témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Lemgo település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 40 594 fő (2022. december 31.).^[1] Lemgo Kalletal, Dörentrup, Blomberg, Detmold, Lage, Bad Salzuflen és Vlotho községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

A Bega partján, Bad Salzuflentől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Az 1200 körül alapított település rendkívül gazdag műemlékekben. Lemgo tagja volt a Hanza-szövetségnek, a 17. század pedig számos boszorkányper színhelye volt, ezért a középkorban hírhedt boszorkánytanyaként emlegették. A település csaknem teljesen megőrizte középkori városképét.

Nevezetességek[szerkesztés]

A Szent Miklós-templom (St. Nikolaikirche) a 13–15. századból való, román-gótikus, egyenlőtlen tornyokkal.
Valóságos építészeti gyöngyszeme a Városháza (Rathaus). A nyolc különböző homlokzatú épületből alakítottak ki egységes utcafrontot. Központja a Rataskammer, ahol egykor a boszorkánypereket tartották. A 15. századi gótikus, lépcsős oromzatú épületegyüttest jelentős reneszánsz elemekkel egészítették ki a 16. században, így többek között művészi frízekkel, erkélyekkel.
Az itteni favázas építkezés szép példájának számít a Mitterstrassén található, 1587-ben épült Ó-Lemgo-ház (Haus Alt-Lemgo). A városnak ezenkívül több mint 200 hasonló épülete van.
A kőépítésű polgárházak közül a legérdekesebb az 1571-ből való a Boszorkányos polgármester háza (Hexenbürgermeisterhaus), melyet Cothmann egykori hírhedt polgármesteréről neveztek el, aki valóságos megszállottja volt a boszorkányüldözésnek. A Breite Strassén található ház ma helytörténeti múzeum (Heinmatmusum), melyben a többi között a boszorkányüldözéshez használatos kínzó eszközöket is kiállították.