Lemgo
Megjelenés
Lemgo | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
Járás | Lippe járás | ||
Irányítószám | 32657 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | LIP | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 40 531 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 401,89 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 100 m | ||
Terület | 100,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 52° 01′ 40″, k. h. 8° 54′ 15″52.027681°N 8.904300°EKoordináták: é. sz. 52° 01′ 40″, k. h. 8° 54′ 15″52.027681°N 8.904300°E | |||
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
Lemgo weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lemgo témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lemgo település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 40 531 fő (2023. december 31.).[1] Lemgo Kalletal, Dörentrup, Blomberg, Detmold, Lage, Bad Salzuflen és Vlotho községekkel határos.
Fekvése
[szerkesztés]A Bega partján, Bad Salzuflentől délkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Az 1200 körül alapított település rendkívül gazdag műemlékekben. Lemgo tagja volt a Hanza-szövetségnek, a 17. század pedig számos boszorkányper színhelye volt, ezért a középkorban hírhedt boszorkánytanyaként emlegették. A település csaknem teljesen megőrizte középkori városképét.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A Szent Miklós-templom (St. Nikolaikirche) a 13–15. századból való, román-gótikus, egyenlőtlen tornyokkal.
- Valóságos építészeti gyöngyszeme a Városháza (Rathaus). A nyolc különböző homlokzatú épületből alakítottak ki egységes utcafrontot. Központja a Rataskammer, ahol egykor a boszorkánypereket tartották. A 15. századi gótikus, lépcsős oromzatú épületegyüttest jelentős reneszánsz elemekkel egészítették ki a 16. században, így többek között művészi frízekkel, erkélyekkel.
- Az itteni favázas építkezés szép példájának számít a Mitterstrassén található, 1587-ben épült Ó-Lemgo-ház (Haus Alt-Lemgo). A városnak ezenkívül több mint 200 hasonló épülete van.
- A kőépítésű polgárházak közül a legérdekesebb az 1571-ből való a Boszorkányos polgármester háza (Hexenbürgermeisterhaus), melyet Cothmann egykori hírhedt polgármesteréről neveztek el, aki valóságos megszállottja volt a boszorkányüldözésnek. A Breite Strassén található ház ma helytörténeti múzeum (Heinmatmusum), melyben a többi között a boszorkányüldözéshez használatos kínzó eszközöket is kiállították.
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Cothmann a város egykori hírhedt polgármestere volt.
Galéria
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
A népesség alakulása 1975 és 2023 között
Lakosok száma | 39 664 | 40 871 | 40 696 | 40 345 | 40 594 | 40 531 |
1975 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
Források
[szerkesztés]- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma 1980) ISBN 963 243 025 5
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (német)