Lee Child
| Lee Child | |
 |
|
| Lee Child | |
| Születési név | Jim Grant |
| Született | 1954. október 29. (62 éves) Coventry, Anglia |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | angol |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Díjak |
|
|
|
|
 |
|
| Lee Child aláírása | |
|
|
|
| Lee Child weboldala Lee Child az IMDb-n |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lee Child témájú médiaállományokat.
|
|
Lee Child (eredetileg Jim Grant Coventry, 1954. október 29. – ) angol író, az Amerikai Egyesült Államokban él.[1] Felesége a New York-i Jane,[2][3] akivel együtt élnek New York államban. Első regénye (angol címe: Killing Floor, magyarul Elvarázsolt dollárok címmel jelent meg), megnyerte az Anthony Award „Legjobb első regény” díját.
Lee Child minden regénye egy egykori amerikai katonai rendész, Jack Reacher kalandjait követi, aki szerte az Egyesült Államokban vándorol.
Tartalomjegyzék
Fiatalkora[szerkesztés]
Coventryben született, azonban négyéves korában szüleivel és három másik testvérével Handsworth Woodba, Birminghambe költöztek a gyerekek jobb taníttatása érdekében.[4] A birminghami King Edward's School-ba járt.[5] Apja köztisztviselő volt,[3] öccse Andrew Grant, aki szintén író.
Munkássága elején olyanok voltak hatással írásaira, mint Alistair Maclean, Enid Blyton és W.E. Johns.
1974-ben, 20 éves korában, (míg Grant a Sheffield-i jogi Egyetemre járt) kezdett el egy színházban különböző háttérmunkákat végezni, azonban nem volt szándéka jogi pályára lépni.[3] Az egyetem elvégzése után egy kereskedelmi televíziónál helyezkedett el.[6]
Karrier[szerkesztés]
Grant a Granada Television-nál, Manchesterben látott munkához mint gyártásvezető. Több tv-sorozat elkészítésében részt vett, a csatornán leadott munkáinak hossza meghaladja a 40 000 órát.[7] A Granadánál maradt egészen 1995-ig,[3] ahol az utolsó két évben már a szakszervezetben is töltött be pozíciót.[8]
A cég átszervezése után elbocsátották, akkor elhatározta, hogy regényeket fog írni, mondván a regény „a szórakoztatás valódi formája”.[9] Első regénye 1997-ben jelent meg Killing Floor címmel. Grant 1998 nyarán költözött az Egyesült Államokba.[2]
Hobbijai[szerkesztés]
Hivatalos honlapján azt írja, hogy szabadidejét olvasással, zenehallgatással, illetve a Yankees, az Aston Villa vagy a Marseilles focimeccseinek nézésével tölti.
Regényei és díjai[szerkesztés]
- Elvarázsolt dollárok (Killing Floor 1997, magyarul 1999)
- Anthony Award
- Barry Award
- Dilys Award jelölt
- Macavity Award jelölt
- Ne add fel könnyen (Die Trying 1998, magyarul 1999)
- A pók hálójában (Tripwire 1999, magyarul 2001)
- A titokzatos látogató (Running Blind - az Egyesült Királyságban The Visitor címmel jelent meg 2000, magyarul 2002)
- Lángoló sivatag (Echo Burning 2001, magyarul 2003)
- Hiba nélkül (Without Fail 2002, magyarul 2004)
- Dilys Award jelölt
- Ian Fleming Steel Dagger Award jelölt
- Kétélű fegyver (Persuader 2003, magyarul 2006)
- Eltűnt ellenség (The Enemy 2004, magyarul 2005)
- Dilys Award jelölt
- Csak egy lövés (One Shot 2005, magyarul 2006)
- Macavity Award jelölt
- Rögös út (The Hard way 2006, magyarul 2007)
- A baj nem jár egyedül (Bad Luck and Trouble 2007, magyarul 2008)
- Theakston’s Old Peculier Crime Novel of the Year Award felkerült a díj listájára 2009.[10]
- Nincs mit veszítened (Nothing to Lose 2008, magyarul 2008)
- Elveszett holnap (Gone Tomorrow 2009, magyarul 2009)
- 61 óra (61 Hours 2010, magyarul 2010)
- Megérte meghalni (Worth Dying for 2010, magyarul 2011)
- Az ügy (The Affair 2011, magyarul 2012)
- Összeesküvés (A Wanted Man 2012, magyarul 2013)
- Nincs visszaút (Never go back) (2013, magyarul 2014 január)
- Bosszúvágy (Personal) (2014, magyarul 2015)
- Néma város (Make me) (2015 szeptember)
Egyéb díjai[szerkesztés]
- 2005, The Bob Kellogg „jó polgár” díj az internet írásközösségért tett kiemelkedő közreműködéséért.
Források[szerkesztés]
- ↑ David Smith: Sacked at 40 and on the scrapheap. Now Brummie tops US book charts. guardian.co.uk. (Hozzáférés: 2008. július 8.)
- ^ a b Interview in Writers' Write Journal, August 2001. (Hozzáférés: 2007. október 7.)
- ^ a b c d Interview in January Magazine, May 2003. (Hozzáférés: 2007. október 7.)
- ↑ Bob Cornwell: A Reacher Moment...or Two. twbooks.co.uk. (Hozzáférés: 2007. február 18.)
- ↑ David Smith: Sacked at 40 and on the Scrapheap: Now Brummie tops US Book Charts. guardian.co.uk. (Hozzáférés: 2008. június 22.)
- ↑ Claire White: A Conversation with Lee Child. Writers Write, 2001. augusztus 1.
- ↑ Author's Publisher: Lee Child Biography. BookBrowse, 2004. május 1.
- ↑ Interview with Tangled web Books, 2005. (Hozzáférés: 2007. október 7.)
- ↑ Readers Digest: Select Editions. RD.com. (Hozzáférés: 2007. február 18.)
- ↑ Shortlist for Theakston’s Crime Novel of the year Award 2009. digyorkshire.com, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2009. június 17.)
Interjúk újságokkal[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Lee Child's & Jack Reacher's Official Web Site, featuring Lee Child's blog & reader forum
- Reacher's Official UK Web Site - featuring publisher competitions, information on the books and news from Lee Child
- Reacher Creatures Fan Site
- Lee Child's books from U.S. Publisher Bantam Dell
- Dutch Book Covers
- Lee Child at the Internet Book List
- Macavity Awards Site
- Podcast interview with Lee Child
- General Press Kiadó
|
