Laufen (Salzach)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Laufen
LaufenSzach Rootmayrtstr.jpg
Laufen címere
Laufen címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Irányítószám 83410
Körzethívószám 08682
Testvérvárosok
Lista
Laufen
Népesség
Teljes népesség7192 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség203,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 394
  • 405
  • 423
m
Terület
  • 35,31
  • 35,28
km²
Időzóna CET, UTC+1
Laufen (Németország)
Laufen
Laufen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 56′, k. h. 12° 56′Koordináták: é. sz. 47° 56′, k. h. 12° 56′
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Laufen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Laufen témájú médiaállományokat.

Laufen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 7192 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/-

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

Pettingtől keletre, az osztrák határ közelében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Laufen már az ókorban is fontos helynek számított. A Salzach folyón átvezető folyami átkelőjét a római korban a Castellum ad Loffi nevű katonai erőd őrizte.

Nevét először egy 1041-ben keltezett oklevél említette. 1278-ban létrejött itt a hajósok céhe, amelynek tagjai sajátságos bárkáikon sószállítással foglalkoztak.

1403-ban a rendkívül kedvező helyen megtelepült városka (a Salzachba benyúló félszigeten feküdt) vásárrendezési jogot is kapott.

Laufen 1830-ig Salzburghoz tartozott, a salzburgi hercegérsek nyaralóhelye volt.

Leírása[szerkesztés]

A városba két masszív városkapu vezet. Bűbájos főutcájának régi házai közül a 48. szám alatt található Lővenbraurei sörfőzde kapuboltozata a gótika ritka emléke. Keskeny mellékutcáit pedig régi gyámívek kapcsolják össze.

Plébániatemploma (Pfarrkirche Mariä Himmelfahrt) Dél-Németország legöregebb gótikus csarnoktemploma. Az 1330-1332 közötti építésekor megőrizték a korábbi templom román stílusú tornyát. Az alacsony toronycsúcs szinte megbújik a meredek gótikus tetőszerkezet oldalábamn. A templom kívülről érintetlen maradt, belsőleg azonban 1770-ben barokkosították, majd 1843-ban neogótikus stílusban rendezték be. A templomot az 1633-ban épült barokk stílusú temetőkápolnával kívülről régi kerengőre emlékeztető oszlopos folyosó köti össze.

A temetőkápolna szomszédságában egy 1625-ben épült házban képtár (Gemäldesammlung im Dechantenhof) van berendezve, ahol az egykori hercegségi nyaraló több értékes festényét is elhelyezték.

Az egykori Hercegségi kastély-t 790-ben említették először. Újabb kori alakját a 17. században kapta. A kastélyt 1862-ben börtönné alakították át, a külső és belső átépítések az épületet tönkretették.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Városkapuk
  • Plébániatemploma (Pfarrkirche Mariä Himmelfahrt) - a templom legrégebbi és legértékesebb műkincsei az itt Laufenben született Johann Michael Rottmayr két munkája: egy 1690 körül készült oltárkép a hajósok oltárán, a másik az 1698-ból való és az orgona erkélye alatt elhelyezett festmény amely a Madonnát festő Szt. Lukácsot és az orgonán játszó Szt. Ceciliát ábrázolja.
  • Képtár

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Johann Michael Rottmayr barokk festő, az önálló osztrák festőiskola első generációjának jelentős alakja itt született 1656. december 11. -én.

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]