Lapusnyik Béla

Lapusnyik Béla
Született	1938. január 1. Endrőd
Elhunyt	1962. június 4. (24 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tiszthelyettes
Halál oka	mérgezés
Sablon • Wikidata • Segítség

Lapusnyik Béla (Endrőd, 1938. január 1. – Bécs, 1962. június 4.) magyar hírszerző, aki Ausztriába disszidált és a csehszlovák titkosszolgálat megmérgezte.

Élete

1938-ban született Endrődön, szegény paraszti család hatodik, legkisebb gyerekeként. 1945-ben családja Budakalászra költözött, Béla itt járt általános iskolába. 1953-tól a Budakalászi Textilműveknél dolgozott, előbb segédmunkásként, majd hengerszerelőként; 1954-ben segédművezetővé nevezték ki. 1951-tól tagja volt a Dolgozó Ifjúság Szövetségének, 1957-ben belépett ennek utódszervezetébe a KISZ-be, majd az MSZMP-be is. Rövid ideig tagja volt a Munkásőrségnek. 1958-tól a Honvédségnél polgári alkalmazottként a Páncélos és Gépjárműtechnikai Csoportfőnökség parancsnokságán a teherautók nyilvántartását vezette. Jól futballozott, a Budapesti Honvédnél játszott.

1959 augusztusában Jamrich József, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályának hírszerző alezredese ajánlására operatív beosztottként felvették a főosztályra. Feladata a nyugati országokból érkezett turisták, delegációk megfigyelése volt. Ehhez be kellett jutnia a nyugati turisták kedvelt szórakozóhelyeire is, ezért elegáns ruhákat kapott, megtérítették a költségeit és beköltözhetett a Belügyminisztérium egyik konspirációs lakásába is. Életmódja alapvetően megváltozott, sokat költött a szórakozóhelyeken (szolgálaton kívül is, ezért ismerőseitől kölcsönkéregetett), válogatás nélkül bonyolódott szexuális kalandokba (diáklányoktól rendőr őrnagy feleségén keresztül vendégszereplő párizsi jégrevü táncosnőjéig gyűjtötte a trófeákat), tanulmányait elhanyagolta. Homoszexuális férfiakkal ismerkedett, majd amikor azok kezdeményeztek nála, megmutatta rendőrigazolványát és megzsarolta őket (a törvény ekkor büntette a "természet elleni fajtalanságot"). Két éves szolgálata alatt négyszer kapott megrovást fegyelmezetlenségért és parancsmegtagadásért. 1962 januárjában határozat született az elbocsátásáról. A folyamat hónapokig elhúzódott, azalatt Lapusnyik (aki nem kapta az általa kért minisztériumi futári állást, helyette gyári munkásnak küldték volna) előkészítette disszidálását. Futballedzőjétől kölcsönkérte motorkerékpárját, magához vette bátyja pisztolyát, majd május 8-án az osztrák határ felé indult. Este 9-re ért Hegyeshalomra, ahol az őt korábbról már ismerő határőrtisztnek elmondta, hogy egy nyugatnémet állampolgárt vár, őt kell Győrbe kísérnie. Éjjel háromnegyed 12-kor Lapusnyik váratlanul átugrotta a határsorompót és a határőrökre lőve (egyiküket vállon találta) átfutott Ausztriába és ott politikai menedékjogot kért.

Bécsbe szállították, ahol a politikai rendőrség kihallgatta. Lapusnyik rendkívül értékes hírszerzési információkkal szolgált nekik, a kabátja bélésébe varrva magával hozta a magyar Belügyminisztérium Ausztriában működő titkosügynökeinek névsorát, elárulta az általuk használt módszereket, a valutacsempész eljárását, a titkos átjárókat a határzáron. Disszidálása súlyos károkat okozott a magyar hírszerzésnek, amely ezután visszahívta valamennyi ügynökét, akikről Lapusnyik tudhatott és lefújta a nyugati fedett akciókat is.

Június 2-án a rendőrségi fogházban formális őrizet alatt tartott Lapusnyik rosszul lett. Kórházba szállították, de állapota folyamatosan romlott és június 4-én meghalt. Az orvosok szerint halálát agyvérzés okozhatta, de a sajtóban már akkor mindenki mérgezésként kezelte az ügyet. 1966-ban a disszidáló hírszerző tiszt, Szabó László meghallgatásán elárulta, hogy Lapusnyikot a csehszlovák hírszerző szolgálat mérgezte meg. A rendszerváltás után kiderült, hogy a tettes valószínűleg a Szegymicska fedőnevű ügynök volt, akire szovjet közvetítéssel bízták az ügyet. 1981-ben a bécsi Kurier azt közölte, hogy a gyilkos a csehszlovák titkosszolgálat 7. számú ügynöke volt. 2010-ben Borisz Volodarszkij volt KGB-ügynök könyvében azt állította, dimetil-szulfátot használva mérgezték meg a disszidens magyar belügyest.

Források

• Palasik, Mária (2015). „A Budapest Táncpalotától a bécsi boncasztalig. A Lapusnyik-ügy–avagy egy titkosszolga disszidálása és halála a kádári konszolidáció kezdetén” (magyar nyelven). Betekintő 9 (2), 1–17. o. (Hozzáférés: 2020. január 28.)  
• VII. The Case of Bela Laposnyik, In: Hearings Before and Special ReportsMade by Committee on Armed Services of the House of Representatives on Subjects Affecting the Naval and Military Establishments (angol nyelven), Washington: US Government Printing Office, 5349–5351. o. (1966). Hozzáférés ideje: 2020. január 28. 
• A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 0017. számú PARANCSA Budapest, 1962. május 24-én. Állambiztonsági parancsgyűjtemény. (Hozzáférés: 2020. január 28.)

További információk

• Megtalálták a szökevény magyar ügynök gyilkosát, 2010. október 4., hétfő. múlt-kor. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
• Dési András: Megmérgezhették a Bécsbe szökött magyar ügynököt, 2010. október 4., hétfő. NOL. (Hozzáférés: 2020. január 28.)