Lampa Antal
| Lampa Antal | |
 | |
| Született | 1868. január 17.[1] Pest[2] |
| Elhunyt |
Bécs[3] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lampa Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lampa Antal (Anton Lampa) (Pest, 1868. január 17.[4] – Bécs, 1938. január 28.) magyar-osztrák fizikus.
Életpályája
[szerkesztés]Matematikát és fizikát tanult a Bécsi Egyetemen. 1892-ben doktorált a fény zavaros közegben való elnyeléséről szóló disszertációjával, amelyet Franz Serafin Exner felügyelete alatt a Fizikai Kabinetben (igazgató: Viktor von Lang) végzett.[5] Habilitációja 1897-ben következett, majd 1909-ben kinevezték a prágai Német Egyetem megüresedett kísérleti fizikai tanszékére és a Fizikai Intézet igazgatójává, Ernst Lecher utódjául. 1904-ben a Leopoldina tagjává választották. Itt kampányolt Albert Einstein kinevezéséért. Az első világháború után nem volt hajlandó Prágában maradni, és 1918-ban visszatért Bécsbe, ahol nem kapott megfelelő magánelőadói állást. Az Oktatási Minisztérium Nemzeti Nevelési Osztályának első tanácsadója lett, majd 1921-től egyetemi tanárként dolgozott a Bécsi Egyetemen. 1921-ben kinevezték egyetemi docensnek. Nyugdíjba vonult 1934-ben. A hütteldorfi temetőben temették el a tiszteletére felavatott sírba.[6]
Jelentősége
[szerkesztés]Az elsők között volt, aki felismerte a fiatal Albert Einstein relativitáselméletének nagy jelentőségét. Közreműködésének köszönhető, hogy Albert Einsteint 1911-ben kinevezték a prágai német egyetem professzorává. Nagy hatással volt rá Ernst Mach, akinek filozófiájához Mach életrajzának részeként ismert bevezetőt írt. Rendkívül rövid elektromágneses hullámok előállítására és mérésére szolgáló készüléket épített, és különösen az elektromos hullámok diffrakciós viselkedése érdekelte. Az egyes anyagok törési együtthatójával kapcsolatos munkája a nagyon rövid elektromos hullámok esetében nemzetközi figyelmet keltett.
Tudományos munkája mellett különösen elkötelezett volt a felnőttoktatás iránt. Egészen 1929-ig kritikusan közreműködött a Hohenrodter Bund éves dialógusköreihez, 1927–1936 között pedig az Uránia Ismeretterjesztő Társaság elnöke volt. A Duna-parti városban a Lampaweg 1973 óta állít emléket a fizikusnak és népnevelőnek. 1901-ben egyik alapítója volt a Wiener Volksheimnek, a bécsi felnőttképzési központok elődjének.
Művei
[szerkesztés]- Naturkräfte und Naturgesetze. Gemeinverständliche Vorträge (1895)
- Ernst Mach (1918)
- Das naturwissenschaftliche Märchen. Eine Betrachtung (1919)
- Wie erscheint nach der Relativitätstheorie ein bewegter Stab einem ruhenden Beobachter? (1924)
- Die Kant-Laplacesche Theorie (1925)
- Die Physik in der Kultur (1925)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. július 23., PIM132519
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Familysearch.org
- ↑ Mathgenealogy.org
- ↑ Find a Grave
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Anton Lampa című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- https://www.biographien.ac.at/oebl_4/417.pdf
- https://www.deutsche-biographie.de/gnd118832352.html#ndbcontent
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor