Ladányi Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ladányi Péter
Született1929. január 30.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1961. június 13. (32 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafilozófus
IskoláiBerzsenyi Dániel Gimnázium (–1946)
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (A parcella, 3. sor, 37. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Ladányi Péter (Budapest, 1929. január 30.Budapest, 1961. június 13.) magyar filozófus, könyvtáros.

Életpályája[szerkesztés]

A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tanult; 1947-ben érettségizett[2]. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte el; Lukács György tanítványa volt; Heller Ágnes, Hermann István és Vitányi Iván köréhez tartozott. Ezután a Lenin Intézetben adjunktus volt; filozófiatörténetet adott elő. 1956 után kutatómunkát végzett, majd az Országos Rabbiképző-intézet könyvtárában dolgozott. Öngyilkos lett.

Kutatási területe a görög és indiai filozófia, valamint a logika.[3]

Családja[szerkesztés]

Szülei: Ladányi Ferenc és Keszler Olga voltak. 1955-ben, Budapesten házasságot kötött[4], Fein Judittal, aki a Lenin Intézet hallgatója volt.[5]

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.[6]

Művei[szerkesztés]

  • Vico (Giambattista) helye a filozófiatörténetben (Budapest, 1955)
  • A görög és az ind filozófia kapcsolatainak problémájához (Antik Tanulmányok, 1959)
  • A kérdőmondatok logikai analíziséhez. Egy interrogatív logika vázlata (Budapest, 1962)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]