Lócsér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Lócsér
Sterna-caspia-010.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Hydroprogne
Kaup, 1829
Faj: H. caspia
Tudományos név
Hydroprogne caspia
(Pallas, 1770)
Elterjedés
Hydroprogne caspia map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lócsér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lócsér témájú médiaállományokat és Lócsér témájú kategóriát.

Hydroprogne caspia in flight.jpg
Hydroprogne caspia

A lócsér (Hydroprogne caspia vagy Sterna caspia) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó Hydroprogne nem egyetlen faja.

Egyes rendszerezések a Sterna nemhez sorolják, Sterna caspia néven.

Elterjedése[szerkesztés]

Mind az öt kontinensen honos, elsősorban a partvidékeken.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 47–54 centiméter, szárnyfesztávolsága 130–145 centiméter, testtömege pedig 500–750 gramm. Feje és tarkója fekete, tollazata kékesszürke és fehér.

Életmódja[szerkesztés]

6-8 méteres magasból figyeli vizet és onnan csap le a halakból álló táplálékára, de megeszi a rovarokat, valamint a gerincteleneket is.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét kisebb-nagyobb telepekben, nyílt, köves, homokos, esetleg kevés alacsony növényzettel benőtt területekre építi. A fészakalja 2-3 tojásból áll, melyen mindkét szülő, felváltva 20-22 napig kotlik. A fiókák 30-35 nap után válnak önállóvá, de még a vonulási területen is etetik öket.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Vonulása idején fordul elő Magyarországon, rendszeres vendég, a legtöbb megfigyelés a Duna-Tisza közén, illetve halastavaknál fordult elő.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]