Lëkurësi vár
| Lëkurësi vár | |
 | |
| A lëkurësi vár a délkeleti körbástyával | |
| Ország |  Albánia |
| Mai település | Saranda |
| Állapota | felújított, részben átépített |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Lëkurësi vár
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 39° 51′ 57″, k. h. 20° 01′ 33″Koordináták: é. sz. 39° 51′ 57″, k. h. 20° 01′ 33″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lëkurësi vár témájú médiaállományokat. | |
A lëkurësi vár vagy Lëkurës vára (albán kalaja e Lëkurësit) egy középkori eredetű vár alapjain a 18. század végén emelt, mára részben átépített erődítés Délnyugat-Albániában, Vlora megyében, a Saranda Lëkurës nevű városrésze fölötti dombon, a Gjashtai-hágó (Qafa e Gjashtës) déli oldalán.
Története[szerkesztés]
A történészek feltételezése szerint már I. Szulejmán építtetett itt egy erődítést 1537-ben, amikor a velencei uralom alatt álló Korfu szigetét ostromolta meg az oszmán sereg. Annyi bizonyos, hogy a hágó stratégiai szempontból kiváló helyszínül adódhatott, a dombtetőről ugyanis nem csak a Sarandai-öböl kikötőjét, Korfu szigetét és a Korfui-szorost, de a Butrinti-tavat és a Butrint–Saranda közötti utat is ellenőrizni lehetett. Régészeti feltárások alapján tudni lehet, hogy a középkor évszázadaiban valóban volt egy kisebb település a dombtetőn, lakóházak és egy kisebb templom alapjai is előkerültek. Felteszik, hogy eredetileg ez a település volt maga Lëkurës, a domb lábánál fekvő mai városnegyed ugyanis csak a 19. század utolsó harmadában alakult ki.
A feltételezett 16. századi vár alapjain a 18. század végén Ali Tepeleni pasa, a Portától függetlenedett dél-albániai hadúr épített egy erődöt, amely mintegy kétszáz katona helyőrségeként a 20. századig funkcionált, a kommunizmus évtizedeiben pedig laktanyaként működött. Az 1897-es görög–török háború során a vár körüli falut lakói elhagyták.
1970-ben a lëkurësi vár műemléki védelmet kapott, a rendszerváltás után, 1994–1995-ben azonban panorámateraszos étteremmé és bárrá alakították át az épületet. Az étkezési lehetőség mellett a vár gyakran helyszíne koncerteknek és egyéb szabadtéri programoknak.
Leírása[szerkesztés]
A vár épületét az 1990-es évekbeli felújítás során részben átépítették. Különösen a várudvar szenvedett el nagyobb átalakítást, térkővel burkolt teraszokat alakítottak ki a vár teljes területén, az északi oldalra pedig egy éttermet építettek. A vár külső megjelenésében azonban megőrizte eredetiségét: a déli és keleti fal, a délkeleti bástya az épület eredeti szerkezeti elemei. A másik két falat rekonstruálták, illetve az északnyugati tornyon oda nem illő mellvédet alakítottak ki.
A vár maga közel négyzet alaprajzú, a tornyokat nem számítva falainak külső oldalai egy 42×44 méteres területet zárnak közre. A kőből épült falak 6,70–7 méter magasak, szélességük eléri a 2 métert. Az eredeti délkeleti torony szintén 7 méter magas. A várkapu a keleti oldalról nyílik, tőle jobbra, még a vár területén kívül egy késő bizánci kori templomot tártak fel, 17–18. századi freskókkal. Az ásatások alapján feltehető, hogy a vár 18. századi építésekor a templom már romos volt, a keleti várfalat ugyanis a főhajón keresztbeépítették.
Források[szerkesztés]
- Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. 77. o. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713
- Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 258–259. o. ISBN 9781780760698
- Limos Didani: Kalaja e Lëkurësit. sarandaweb.net