Láni Illés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Láni Illés
A Biccsei evangélikus egyházkerület püspöke
Született 1570
Tótpróna
Elhunyt 1618. november 5. (47-48 évesen)
Nagybiccse
Felekezet evangélikus kereszténység
Püspökségi ideje
1610 – 1618
Előző püspök
Következő püspök
nem volt
Hodik János

Láni Illés, Eliáš Láni (Turóc vármegye, 1570. – Bittse, 1618. november 5.) evangélikus püspök.

Életútja[szerkesztés]

Tanulmányait a nérei gimnáziumban fejezte be, melynek 1595-ben segédtanára lett. Mint ilyen jelen volt a késmárki kollokviumon. 1597-ben mossóczi lelkésznek hívták meg és itt 1602-ben a túróci egyházmegye esperessé választotta. Miután 1608-ban Bittsére ment, hol Thurzó György udvari papja lett, már 1609. január 21-én trencséni esperessé, az 1610-es zsolnai zsinaton pedig az akkor szervezett bittsei egyházkerület első superintendensévé választatott. Lány, máskép Török Illés és testvére Dániel 1609. november 22-én II. Mátyás királytól Pozsonyban kelt címeres nemes levél által nemesíttettek meg és címeres levelük 1614-ben Turóc-megyében hirdettetett ki. (Az eredeti armalis Nógrádmegye levéltárában van meg.) Kiváló buzgalommal folytatta hivatalát és az egyházi szervezkedés nagy munkájában maradandó érdemeket szerzett. A lutheránus tanoknak tollal és szóval egyiránt védelmére kelt; különös eréllyel lépett fel a Moschovinus János lengyel prédikátortól Magyarországon is hirdetni kezdett photinusi tanokkal szemben, amelyek ellen 1616. február 28-án zsinatot is tartott Bittsén. Nevét Lanius Eliásnak is írták.

Munkái[szerkesztés]

  • Scvtvm Libertatis Christianae in Vsv Ceremoniarum, nomimatim autem Imaginum: oppositmum Disceptationi D. Thomae Fabricii Tholnensis, Ministri Patakini, de Christianorum imaginibus. Per ... Bartphae, 1595.
  • Defensio Libertatis Christianae in Vsv Imaginvm Historico: quam Pro Asserendo Scvto Svo, Adversvs Exarmationem Thomae Fabricij Pastoris Patachini, scripsit ... U. ott, (1595.).
  • Kázanj Pohrébnj Pri Pohrbu Oswejeceneho a Weliko mocného Pána... Girijho Thurzy... Prága, 1617.

Ifj. Jeszenszky Károly, Régi hangok. Bpest, 1890. cz. munkájában kiadta L. tót énekeiből magyar fordításban a következőket: Thurzó György özvegyének gyásza, Oh mi védőnk..., Bár szivem..., Bárha tüntet... és Isten birám...

Luther katechismusát is kiadta tótul 1612-ben, Abrahamides és Melik püspök társaságában; 1634-ben új kiadásában függelék gyanánt több tótul írt egyházi éneke van felsorolva.

Kézirati munkája a Magyar Nemzeti Múzeum kézirati osztályában: De quaestione an imagines in templis christianorum, vel etiam privatim ad aliquos sacros usu habendae et tolerande sint? 8rét 216 levél.

Források[szerkesztés]