Közraktárak
| Közraktárak | |
| (4 épület) | |
 | |
| A volt Közraktárak két épülete a közéjük épült „Bálna” csarnokkal (2012) | |
| Település | Budapest IX. kerülete |
| Cím | 1093 Budapest, Fővám tér 11-12. |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1881 |
| Rekonstrukciók évei | 2009–2013 |
| Lebontás éve | a négy épületből egy 1945 körül elpusztult |
| Építési stílus | eklektikus építészet |
| Védettség | a pesti Duna-part világörökségi védőzónájában található, de maguk a Közraktár épületek nem védettek |
| Tervező | Basch Gyula és Krajovics Lajos |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épületegyüttes |
| Tulajdonos | Magyarország (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) |
| Elhelyezkedése | |
 Közraktárak
Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 01″, k. h. 19° 03′ 39″47.483660°N 19.060730°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 01″, k. h. 19° 03′ 39″47.483660°N 19.060730°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Közraktárak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Közraktáraknak nevezték a budapest–ferencvárosi Duna-parton a 19. században megépült négy kereskedelmi épületet, amely a vízi szállítás kiszolgálására épült. A négy épületből napjainkra három maradt meg, és ezek felújítva az úgynevezett „Bálna” épületegység részeit képezik.
Történetük
[szerkesztés]Az Osztrák–Magyar Monarchia kiemelkedően fontos szállítási útvonala volt a Duna. A magyar gabona igen jelentős hányadát ugyanis vízi úton szállították. Ennek a forgalomnak a kiszolgálására épült a ferencvárosi Duna-parton 1870-1874 között a Fővámpalota, a Sóház és mellette Basch Gyula és Krajovics Lajos tervei alapján a Közraktárak[1] négy csarnoka, valamint az Elevátor-ház. A négy raktár felhúzása a Duna Fővám tér és a Boráros tér közötti partfalának 1879–1881 között tartó kiépítésével közel azonos időben, 1881-re készült el.[2][3] Két évvel később épült meg mellette – a Boráros térnél – az Elevátor-ház, a gabonaszállító hajók rakodóállomása.[4]
_t%C3%A9r_a_K%C3%B6zrakt%C3%A1rak_fel%C3%A9_n%C3%A9zve._Fortepan_79961.jpg)
A négy épület mindegyike 4500 m²-es alapterületűre készült, kapacitásuk 30.000 q áru tárolását tette lehetővé. Ennek ellenére már a 20. század elején felmerült bővítésüknek gondolata, ám a tervet munkálatok nem követték.[5] A második világháború alatt az épületek jelentős mértékben sérültek, egy el is pusztult közülük.[6]
Az 1980-as években bolhapiac működött a területén. A század végére a három megmaradt közraktár erősen lepusztult állapotba került. Benedek Ádám építészhallgató diplomadolgozatot készített az épületek megmentésének gondolatáról, szorgalmazta azok műemléki védettség alá kerülését. Ezt követően a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Benedek munkájára épülő kiállítást nyitott meg.[5]
A Közraktárak elbontása végül nem történt meg. 2009 és 2013 között felújították, és egy „Bálnának” nevezett üvegszerkezettel kapcsolták őket össze, így napjainkban látogathatók is.[7]
Egyéb
[szerkesztés]- A Közraktárakról nyerte a nevét a mellettük futó Közraktár utca.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Közraktárak, CET. egykor.hu. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
- ↑ Garami Tibor, dr. Gőbel József, Párnay Zoltán - Budapest székesfőváros árvízvédelme és az 1940-41. évi árvizek
- ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
- ↑ A közraktárak mellett álló Elevátor-ház a ferencvárosi Duna-parton az 1900-as évek elején. budapest-anno.blog.hu. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
- ↑ a b http://nol.hu/archivum/archiv-16950-6316
- ↑ http://www.balnabudapest.hu/cikk/kozraktarak-ma-es-a-xix-szazadban
- ↑ https://tervlap.hu/cikk-nezet/hivatalosan-is-megnyilik-a-balna
