Káposztamoly
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Plutella xylostella imágója
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Plutella xylostella L., 1787 (P. maculipennis néven Curtis, 1832) | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Káposztamoly témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Káposztamoly témájú médiaállományokat és Káposztamoly témájú kategóriát. |
A káposztamoly (Plutella xylostella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó tarkamolyfélék (Plutellidae) családjának egyik, hazánkban általánosan elterjedt faja.
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Eredetileg európai faj volt, de a 20. században az egész világra széthurcolták. Magyarországon mindenütt és mindig megtalálható.
Megjelenése[szerkesztés]
A lepkék első szárnyán egy csipkézett sáv vonul végig, egy sötét külső és egy világos belső részre osztva a szárnyat. Fesztávolsága 11–16 mm.
Életmódja[szerkesztés]
Szélsőségesen változó számú (2–10) nemzedéke kel ki egy-egy évben. Hazánkban 3–4 nemzedéke van úgy, hogy ezek összefolynak. A csúcsrajzása többnyire nyárra, de egyes években az ősz első felére esik. A bábok telelnek át, de lepkékkel a téli hónapokban is találkozhatunk. Mivel a káposztamoly migráló faj, a téli hónapokban talált lepkék migráló és esetenként telelő példányok is lehetnek.
Polifág faj, de tápnövényeinek nagy többsége a keresztesvirágúak (Brassicaceae avagy Cruciferae) családjába tartozik. Legfontosabb gazdanövényei a káposztafélék (a Brassica oleracea különféle változatai és formái). Gyakori tápnövénye még:
- tarlórépa,
- repce, főleg a (káposztarepce),
- mustár, (fehér mustár, Sinapis alba)
- torma (Armoracia rusticana),
- repcsény (Erysimum),
- zsázsa (Lepidium),
- borbálafű (Barbarea),
- pásztortáska (Capsella).
További tápnövényei:
- saláta (Lactuca sativa) – őszirózsafélék családja (Asteraceae avagy Compositae),
- bagolyborsó (Cicer arietinum) – pillangósvirágúak családja (Fabaceae avagy Papilionaceae),
- homoki ballangó (Salsola kali) – libatopfélék családja (Chenopodiaceae),
- különböző rezedafélék (Rezedaceae),
- különböző mákfélék (Papaveraceae)
- és más lágyszárúak is.
Egyes években tömegen elszaporodik, és jelentős károkat okoz.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
