Kun Béla (újságíró)

Kun Béla
Született	1878. november 3. Nagyvárad
Elhunyt	1954. május 12. (75 évesen) Hódmezővásárhely
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus, újságíró
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.) Hódmezővásárhely főispánja (1918. november 23. – 1919. március 13.) magyarországi parlamenti képviselő (1922–1926) magyarországi parlamenti képviselő (1926–1931) magyarországi parlamenti képviselő (1931–1935) magyarországi parlamenti képviselő (1935–1939)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kun Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kun Béla, olykor Kún (Nagyvárad, 1878. november 3. – Hódmezővásárhely, 1954. május 12.) magyar újságíró, lapszerkesztő, főispán, Hódmezővásárhely kezdetben Justh-párti, majd kisgazdapárti országgyűlési képviselője.

Élete

Hódmezővásárhelyen járta ki a gimnáziumot, az iskolai önképzőkör elnöke volt. 1898-ban Debrecenben beiratkozott a jogakadémiára, s 2 évvel később már a jogász ifjúsági egyesület elnökeként működött, és szervezte az első országos diákkongresszust, amelynek elnökének is megtették 1900-ban. Akadémiai évei alatt Debrecenben újságíró is volt, a Debreceni Főiskolai Lapok c. periodika felelős szerkesztője (1897 és 1898 között), majd miután befejezte tanulmányait, Hódmezővásárhelyen létrehozta ügyvédi irodáját. 1906-ban Szegváron indult a választásokon, függetlenségi párti programmal, ám Mezőfi Vilmos győzött a választókerületben. 1910-ben Justh-párti programmal indult, ezúttal Hódmezővásárhely képviselőjeként bejutott a parlamentbe. 1918-ban a város főispánja lett, később kormánybiztos főispán. A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása előtt kilépett hivatalából. A kommün bukása után ismét a törvényhozásban tevékenykedett, s bár kezdetben (1922-1926) pártonkívüli volt, nagyatádi Szabó István elveit képviselte, és harcot indított a kisgazdák érdekeiért, 1926-ban a 48-as Kossuth Párt platformjával jutott be a nemzetgyűlésbe. 1930-ban belépett az újonnan létrejövő Független Kisgazdapártba, és 1931-ben ismételten Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője lett, immáron kisgazda programmal. Pártjának választójoggal kapcsolatos törvénytervezete miatt elhagyta a pártot, 1935-ben már függetlenként jutott mandátumhoz.

1903. október 1. és 1905. augusztus 27 között a Hódmezővásárhely c. hetilap alapító felelős szerkesztője volt, ezután (1905 és 1944 között) a Vásárhelyi Reggeli Újságot szerkesztette, annak tulajdonosa is volt egyben. 1903-ban ódát írt Deák Ferencről, a haza bölcse 100 éves születési évfordulója kapcsán, ezért a következő évben a Magyar Tudományos Akadémia Bulyovszky-díjjal tüntette ki. Versei és cikkei a Debreceni Ellenőr, a Debreceni Protestáns Lapban, a Debrecenben, a Tanulók Lapjában, a Kolozsvári Egyetemi Lapokban, a Magyarországban, a Budapesti Hírlapban, a Debreceni Független Újságban, a Sárospataki Református lapokban, Arad és Vidékében jelentek meg.

Források

• Kun Béla. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940., 574-575. o.

További információk

• Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002.
• Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873-1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerk. Kovács István. Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2003.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
• A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub