Kugler Pál Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kugler Pál Ferenc
Született1836. július 11.[1]
Sopron[2]
Elhunyt1875. április 11. (38 évesen)[1][3]
Bécs[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszobrász
SablonWikidataSegítség

Kugler Pál Ferenc (Sopron, 1836. február 12.Bécs, 1875. április 11.) szobrász, Kugler Henrik cukrász és Kugler Mihály mérnök testvére.

Életútja[szerkesztés]

Bécsben folytatott művészeti tanulmányokat 1860 és 1862 között, majd Olaszországban képezte magát tovább. Ezután Budapesten élt. Leginkább arcképek mintázásával tűnt ki, melyek közül különösebben Liszt Ferenc mellszobra fehér márványban és Dank Agáp Szent Ferenc-rendi házfőnök domborművű hasonmása válnak ki. Kugler készítette a Pulszky-család fehér márványba faragott domborművű síremlékét is. A reneszánsz kori szobrászat alkotásainak hatása alatt áll, másik domborműve, Szent István hitterjesztő útja, melyet Ormós Zsigmond Temes vármegyei főispán megrendelésére készített. Kora politikusai, művészei és műkedvelőnek képmását is elkészítette (Engel József, Lotz Károly, Madarász Viktor, Ormos Zsigmond stb.) Több műve megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában, valamint soproni és kassai múzeumokban.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
  2. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  3. Pal Ferenc Kugler, http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00101728

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely-Sümeg, Haáz Rezső Alapítvány, 2003.