Krasznay Mihály

Bécsi magyar népszínműtársulat vezető alakjai: Krasznay Mihály, Szentgyörgyi István, Mátrai Betegh Béla, Gyenes László és Szombathelyi Béla, akiket Erzsébet királyné 1880. május havában Schönbrunnban kihallgatáson fogadott. Forrás: Magyar színművészeti Lexikon 1. 1929.

Krasznay Mihály (Szilágysomlyó, 1832. szeptember 29. – Kolozsvár, 1892. augusztus 27.) színész, Kőrösi Mária színésznő férje.

Élete

François de la Mouche (később Mustárdira magyarosította nevét) francia emigráns, Krasznamegye főorvosa és dobokai Kolozsvári Julia fia. 1848-49-ben atyjával és három testvérével együtt Bem József hadseregében szolgált Erdélyben. 1855. novemberben Debrecenben színésznek állott be Csabai Pál társaságába, és vándorszínész lett; később Kolozsvárra szerződött és ezután kevés kivétellel az ottani színháznál működött.

Szinnyei szerint nem volt jó színész, szerelmes és társalgási szerepekben játszott; azonban még szerepeit se tanulta meg. Ismert alak volt az utcán, táncvigalmakban, társas lakomákon, választásokon, ünnepélyeken, majálisokon, kávéházban és mindenütt; ilyen társas-összejöveteleken jóformán nélkülözhetetlen volt. Múltjának gazdag tárházából ilyenkor halomszámra szedegette elő a vígabbnál vígabb humorisztikus történeteket, és előadta jóízű megjegyzésekkel tarkítva, hogy a társaságot mindig mosolyra derítette.

1877. október 10-én feleségül vette Philippovicsné Kőrösi Máriát. 1881. január 20-án ülte meg 25 éves jubileumát a Bánk bán-ban, Tiborc szerepében. 1887. május elején elméje elborult és a nagyszebeni kórházba szállították, ahonnét néhány hónap múlva javult állapotban tért ugyan vissza, de színészi pályája véget ért; mert elméjének teljes épségét, kedélyének régi frissességét nem tudta visszanyerni soha többé.

Fontosabb szerepei

• Költő Károly (Kintornás család);
• Kontra Friodlin (Tolonc);
• Bagó koldus (Sárga csikó);
• Rochester lord (Lowoodi árva);
• Szegény Tamás (Lear);
• Zrínyi Miklós;
• Feledi Lajos (Tóth E.: A falu rossza);
• Moór Károly (Schiller: Haramiák);
• Tiborc (Katona József: Bánk bán);
• Tamás (Shakespeare: Lear király);
• Mihály (Szigeti J.: Csizmadia mint kísértet);
• Ákos (Szigligeti E.: Mama).

Működési adatai

1857: Láng Boldizsár; 1858: Pozsonyi Alajos; 1859: Kétszeri József; 1860: Futó János, majd Szabó–Philippovics–Gyulai; 1861–64: Arad, Kassa; 1864: Szabó József; 1865: Latabár Endre; 1866: Károlyi György; 1867: Budai Népszínház; 1868: Egressy Ákos; 1869: Károlyi Lajos.

Munkája

• Miska biographiája. Egy eleven szinész élete. Irta Gabányi. Kolozsvár, 1881. (K. önéletrajza és adomáinak gyűjteménye.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. III. köt, 53. old.