Kotsis Attiláné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kotsis Attiláné
Személyes adatok
BecenévGabi néni
Születési dátum1928. május 31.[1]
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum2023. augusztus 17. (95 évesen)[2]
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Profi klubok1
IdőszakKlubMeccs (pont)*
1948Magyarország Partizán SE
1949–1954Magyarország BRE
1954–1956Magyarország Ganz
1957–1963Magyarország Vasas Turbó
Válogatottság
1949–1957Magyarország Magyarország26
Edzőség
IdőszakKlub
1950-?Magyarország Ganzvillany
?-1958Magyarország Lendület
1956–1958Magyarország Vasas Turbó
1961–1970Magyarország Magyarország, női junior
1970–1976Magyarország Magyarország, női
1977–1980Magyarország Budapesti Spartacus
1980–1985Magyarország Magyarország, női
1985–1990Magyarország KSI/Budaörs
1990–1992Magyarország Ganz
1992–1995Magyarország BVSC
1995–1998Magyarország BSE, ifjúsági
–2009Magyarország BRDSE, ifjúsági
–2009Magyarország TFSE
Díjak, elismerések
mesteredző (1977), Prima Primissima (2019)
1 A profi egyesületekben játszott meccsek és pontok csak a bajnoki meccsek adatait tartalmazzák.
* Meccsek (pontok száma)

Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella (Budapest, 1928. május 31.Budapest, 2023. augusztus 17.) magyar röplabdázó, edző. Játékosként háromszoros magyar bajnok, illetve huszonhatszoros válogatott. A magyar röplabdasport egyik legsikeresebb edzője, a magyar női válogatottal háromszor egymás után szerepelt olimpián (1972, 1976, 1980), ezalatt kétszer ért el olimpiai negyedik, egyszer ötödik helyezést.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született, gyermekkorát a Wekerletelepen töltötte. Édesapját a második világháborút követően elvitték, sosem tért haza. Kezdetben a Vasasban atletizált, illetve a MAC-ban kosárlabdázott. Civilben először a rendőrség sporttisztje volt, de családi háttere miatt eltávolították. 1948-ban Németh Imre gerelyhajító, akivel együtt atletizáltak a Vasasban, vette magához titkárnőként a Ganz-gyárba.

1948-ban kezdett el röplabdázni, amikor Prohászka László leigazolta a Partizán SE-be. 1949-ben a BRE játékosa lett, innen került be a magyar női röplabda-válogatottba. 1954 és 1956 között a Ganz, majd 1963-ig a Vasas Turbó játékosa volt. Játékos-pályafutása alatt huszonhat alkalommal játszott a válogatottban, 1950-ben és 1955-ben szerepelt az Európa-bajnokságon 6. helyezett, valamint az 1952-es világbajnokságon szintén 6. helyet szerzett csapatban. Az 1950-es évek röplabdájának egyik jegyzett játékosa volt. Eközben elvégezte a Testnevelési Főiskola testnevelő tanári, később szakedzői szakát. Tanári diplomájának megszerzése után a röplabdázás mellett egy kőbányai iskolában tanított.

Korán kezdett edzősködni, először a Ganz Villany, később a Lendület SE és a Vasas Turbó edzőjeként dolgozott. 1961-ben kinevezték a magyar női junior válogatott szövetségi edzőjévé, majd 1970-től a felnőtt válogatott szövetségi kapitánya lett. Első sikerét hamar elérte, amikor az 1970. évi világbajnokságon 4. helyet ért el a válogatottal. Az 1975-ös Eb-n ezüstérmet szerzett, majd az 1976. évi nyári olimpiai játékokon a magyar röplabda történetének addigi legnagyobb sikerét érte el a negyedik helyezéssel. Ezt követően távozott a válogatott éléről, és a Budapesti Spartacus edzője lett.

Az 1980. évi nyári olimpiai játékok előtt a Magyar Röplabda-szövetség visszahívta a válogatott élére, ahol ismét a negyedik helyet sikerült elérni. A válogatott élén 1985-ig maradt. Ezt követően a KSI, a Ganz és a BVSC vezetőedzője volt. 1995-ben elvállalta a BSE ifjúsági csapatának edzését, majd Budaörsön és a TFSE különböző korosztályait edzette egészen 2009-ig.

Élete utolsó éveiben a Vasas utánpótlásának szakmai tanácsadója volt. Szövetségi kapitánysága idején az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedagógiai és pszichológiai diplomát is szerzett.

Férje Kotsis Attila jogász volt, akit 1948-ban internálótáborba vittek, később eltűntnek nyilvánították. Második férje Havasi Gyula röplabdázó volt, emiatt a sajtóban Havasi Gyuláné néven szerepelt. Egy fiúgyermekük született. Időközben az internálótáborok felszámolását követően kiderült, hogy Kotsis Attila él, így visszatért hozzá.

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Játékosként[szerkesztés]

BRE
Vasas Turbó
magyar női röplabda-válogatott
  • világbajnoki 6. helyezés: 1952
  • Európa-bajnoki 6. helyezés: 1950, 1955

Edzőként[szerkesztés]

magyar női röplabda-válogatott
  • olimpiai 4. helyezett: 1976, 1980
  • olimpiai 5. helyezett: 1972
  • világbajnoki 4. helyezett: 1970
  • világbajnoki 6. helyezett: 1974
  • Európa-bajnoki 2. helyezett: 1975
  • Európa-bajnoki 3. helyezett: 1981, 1983

Egyéni díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]