Koszmosz–427

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–427
TípusZenit-4MK
Indítás dátuma1971. június 11.
Indítás helyePlesetsk Cosmodrome Site 43/4
HordozórakétaVoszhod hordozórakéta

COSPAR azonosító1971-055A
SCN05289
SablonWikidataSegítség

Koszmosz–427 (oroszul: Космос 427) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Harmadik generációs , továbbfejlesztett, manőverezésre képes Zenyit-4M felderítő műhold.

Küldetés[szerkesztés]

A Zenyit–2M (GRAU-kódja:11F691) továbbfejlesztett, nagyobb felbontású fényképezőgéppel ellátott, harmadik generációs műhold, katonai és állami célokat szolgált.

Jellemzői[szerkesztés]

Az OKB–1 tervezőirodában fejlesztették ki, sorozatgyártása Kujbisevben folyt. Üzemeltette a Honvédelmi Minisztérium (oroszul: Министерство обороны – МО).

Megnevezései: Koszmosz–427; Космос 427; COSPAR: 1971-055A; kódszáma: 5289.

1971. június 11-én a Pleszeck űrrepülőtérről, az LC–133 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 89,7 perces, 72,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 211 kilométer, apogeuma 337 kilométer volt.

Tömege 6300 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Fényképezőgépe a Ftor–6 volt. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 24 nap.

1971. június 23-án, 12 nap szolgálati idő után földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Elődje:
Koszmosz–426

Koszmosz-program
1969–től

Utódja:
Koszmosz–428