Koszmosz–255

Koszmosz–255
Típus	Zenyit–2
Indítás dátuma	1968. november 29.
Indítás helye	Pleszeck űrrepülőtér 41. indítóállása
Hordozórakéta	Voszhod hordozórakéta
COSPAR azonosító	1968-105A
SCN	03574
Sablon • Wikidata • Segítség

Koszmosz–255 (oroszul: Космос 255) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műszaki műhold-sorozat tagja. Első nemzedékű Zenyit–2 (oroszul: Зенит-2) felderítő műhold.

Küldetés

Kialakított pályasíkja mentén fotó technikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. Technikai eszközeivel meteorológiai előrejelzést elősegítő fotófelvételeket is készített.

Jellemzői

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. A Zenyit–2 GRAU-kódja (11F61) ember szállítására kifejlesztett űreszköz, hasznos terében helyezték el a műszereket. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.

1968. november 29-én a Pleszeck űrrepülőtér indítóállomásról egy Voszhod (11A57) hordozórakétával juttatták alacsony (LEO = Low-Earth Orbit) Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89,5perces, 65,4 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 195 kilométer, az apogeuma 312 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 12 nap.

Koszmosz–253 programját folytatta. Teljes hossza 4.3 méter, átmérője 2.3 méter, mindkét végét kúpforma zárja, Hővédelemmel (árnyékolás módszere) látták el a kamerák (fényképező készülék) és a műszeres egységet, sűrített nitrogénnel biztosították a működési stabilitást. Az orrkúpban kapott helye a műszeres egység, a farkúpban a motoregység (manőverezés, fékezés). Fotóegysége a Ftor-2R (oroszul: Фтор-2Р), SA–10 (felbontás 30-50 méter) és SA–20 (felbontás 10 méter) kamera. 500 filmkazetta biztosította a képrögzítést. A fedélzeten elhelyezett rádióadók (Kust-12M; oroszul: Куст-12М) által sugárzott jelek fáziskülönbségének méréséből következtetéseket lehet levonni az ionoszféra szerkezetéről. Az éjszakai ionoszféra F-rétege magasságbeli és kiterjedésbeli inhomogenitásainak mérése a 20 MHz-es fedélzeti adó jeleinek fluktuációváltozásaiból történt. Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak.

1968. december 7-én 7 napos szolgálat után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

• Koszmosz–255. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
• Koszmosz–255. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
• Koszmosz–255. zarya.info. (Hozzáférés: 2013. május 29.)

Elődje: Koszmosz–254

Koszmosz-program 1968

Utódja: Koszmosz–256