Koszmosz–1620

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Koszmosz–1620
Ország  Szovjetunió
Gyártó NPO
NSSDC ID 1985-003D
Típus Sztrela
Rendeltetés Távközlési műhold
Küldetés
Indítás dátuma 1985. január 15. 14:50 UTC
Indítás helye Pleszeck űrrepülőtér, LC132/1. sz. indítóállás
Hordozórakéta Ciklon–3
Tömeg 225 kg
Pályaelemek
Pálya alacsony Föld körüli pálya
Pályamagasság 1389/1415 km
Inklináció 82.6°
Periódus 113.83 perc
COSPAR azonosító1985-003D
SCN15472

Koszmosz–1620 (Sztrela–3) az első orosz új típusú, második generációs egység kommunikációs műhold.

Jellemzői[szerkesztés]

Fejlesztésének, szolgálatba állításának célja, hogy leváltsa az első generációs Sztrela–1M, majd a Sztrela–2M egységeket. Feltöltött állapotban 12 műhold biztosította a folyamatos és nagy kapacitású kommunikációt.

Küldetés[szerkesztés]

Készítette az (NPO) Tudományos Termelési Egyesülés (NPO) (НПО–прикладной механики им. акад. М. Ф. Решетнёва). Üzemeltetője a Moszkvai Honvédelmi Minisztérium (oroszul: Министерство обороны (МО) СССР), az Orosz Űrvédelmi Erők Parancsnoksága” (Космические войска Российской Федерации–КВРФ; KVRF jelenleg VVKO). Egyszerre hat műholdat indítottak pályára: Koszmosz–1617; Koszmosz–1618; Koszmosz–1619; Koszmosz–1620; Koszmosz–1621; Koszmosz–1622.

Megnevezései: GRAU-kódja: 17F13 (17Ф13); COSPAR: 1985-003D; SATCAT kódja: 15472.

1985. január 15-én a Pleszeck űrrepülőtérről, az LC132/1 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Ciklon–3 hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális pályája 113,83 perces, 82,6° hajlásszögű, geocentrikus pálya perigeuma 1389 kilométer, az apogeuma 1415 kilométer volt.

Stabilitását a Föld mágneses tengelyéhez igazították. Stabilitást egy passzív rúd is segítette. Alakja hengeres test, magasság: 1,50, átmérője: 1,00 méter. Tömege 225 kilogramm. Szolgálati idejét 5 évre tervezték. Telemetriai egysége a felszerelt antennák segítségével képes volt vevő és adó pozícióban dolgozni. Tároló kapacitása 12 Mbit adat, lejátszó sebessége 2,4 kbit/másodperc. Az űreszköz felületét napelemek borították (50 W), éjszakai (földárnyék) energia ellátását újratölthető nikkel-hidrogén (NiH2) kémiai akkumulátorok biztosították.

Források[szerkesztés]

Elődje:
Koszmosz–1619

Koszmosz-program
1967–

Utódja:
Koszmosz–1621