Kossuth-címer
A Kossuth-címer a magyar nemzeti címer egy változata, amelyen nem szerepel a Szent Korona, alakja pedig a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.
A címer bal oldala piros alapon zöld hármas-halmon arany koronát és a korona felett fehér apostoli kettőskeresztet ábrázol, míg a jobb oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott ún. árpádsávos.
Az 1849. április 14-i trónfosztást, illetve a Függetlenségi Nyilatkozat április 19-iki közzétételét követően váltotta fel a koronás címert, ezért kötik Kossuthhoz. Ekkortól a honvéd hadsereg zászlóin ezt alkalmazták, fölé a korona helyett babérkoszorúban kardot hímeztek.
1918 novemberétől, a köztársaság kikiáltásától 1919 augusztusáig hivatalos állami címer volt. (A Tanácsköztársaság nem rendelkezett külön a címerhasználatról). 1946-49 között, majd az 1956-os forradalom idején ismét hivatalossá vált. Konkrét formában 1956. október 29-én a Szabad Nép (az uralkodó párt központi lapja) címoldala és a többi lap a Kossuth-címerrel jelent meg, hirdetve, hogy Magyarország címere hivatalosan is újra a köztársasági címer lett.
1990-ben komoly vita volt, hogy az új Köztársaság címere a Kossuth-címer vagy a korábbi koronás címer (eredetileg ún. kiscímer) legyen, végül az Országgyűlés az utóbbi mellett döntött.