Korzikai csuszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Korzikai csuszka
Pica-soques cors (Sitta whiteheadi) (cropped).jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Csuszkafélék (Sittidae)
Nem: Sitta
Faj: S. whiteheadi
Tudományos név
Sitta whiteheadi
Sharpe, 1884
Elterjedés
Sitta whiteheadi map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Korzikai csuszka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Korzikai csuszka témájú kategóriát.

A korzikai csuszka (Sitta whiteheadi) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a csuszkafélék (Sittidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Richard Bowdler Sharpe angol ornitológus írta le 1884-ben.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

A Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi lombhullató erdők. Magassági vonuló.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 12 centiméter, testtömege 12–14,4 gramm.[3] Kicsi,kis fejű és rövid csőrű. Fehér szemöldöksávja erősen elüt a fekete fejtetőtől (a hím esetében, a tojó fejteteje kékesszürke), a hím szemsávja fekete a nőstényé szürke. Alsó teste szürkés sárgásbarna,torka fehérebb. Tollazatából hiányzik a vörösesbarna szín.

SittaWhiteheadi.svg

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de magvakat is fogyaszt.[3] Fenyők csúcsán táplálkozik általában cinege módjára,az ágak végén.

Hangja[szerkesztés]

Amikor nyugtalan egy rekedt elnyújtott, ˝psehr˝ hangot ismételget (kissé egy ideges seregély hangjára emlékeztetően). Éneke tiszta, hangos,gyors, ˝didididididi˝ trilla nagyon hasonlít a havasi sarlósfecske hangjára (de mélyülő és lassuló,tempója kissé változhat). Hasonló trillákat kapcsolattartásra is használhat.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe kicsi, a fakitermelés és a erdőtüzek miatt ez is csökken, egyedszáma 4400 példány alatti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]

Források[szerkesztés]

  • Lars Svensson, Killian Mularney: Madárhatározó

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. augusztus 16.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. augusztus 16.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. augusztus 15.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. augusztus 15.)

További információk[szerkesztés]