Korenicai csata
| Korenicai csata | |||
| Magyar–török háború (1513–20) | |||
| Dátum | 1520. május 20. | ||
| Helyszín | Korenica és Bihács között, a Pljesevica síkon, Észak-Bosznia | ||
| Eredmény | Horvát pürrhoszi győzelem | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
A korenicai csata vagy pljesevicamezei csata (horvátul Bitka kod Korenice, Bitka na Plješevici) a horvátok és a törökök közötti ütközet a Korenica és Bihács közti Pljesevica síkon, Boszniában. Ez volt a déli végeken 1513 óta zajló ún. kis háború utolsó csatája, mely bár horvát győzelemmel végződött, de elveszett egy tehetséges hadvezér Beriszló Péter.
Előzmények[szerkesztés]
Beriszló Péter éveken át harcolt a betörő törökökkel a bosnyák-horvát végvidéken, ahol jelentős sikereket ért el, többek között Zrínyi Miklóssal. Helyzetét nehezítette, hogy Bakócz Tamással ellentétei voltak, aki megakadályozta, hogy ő kerüljön Zágráb püspöki székébe.
1513-ban Hrvatska Dubica mellett, majd Jajca alatt kerekedett felül a boszniai törökön.
A csata[szerkesztés]
A törökök Bosznia oszmán részéből 800 fős csapat élén behatoltak az észak-bosnyák területekre. Velük szemben Beriszló 300 katonával állt Bihács közelében. A csata során a lova felbukott, de fiatal szolgája felsegítette és átadta neki a sajátját. Miután a törökök megfutamodtak, ő hatvan lovas üldözésére indult. Korenica mellett Korenica-pataknál az utolért törökök ellen vívott kézitusában vesztette életét.
A következmények[szerkesztés]
A háború a végvidéken befejeződött, de minden arra mutatott, hogy a keresztények elvesztették. Beriszló halálával a győzelmeknek nem lett semmi foganatjuk, mert ő volt szinte az egyetlen, aki valamire vihette volna a törökök ellen.
1521-ben I. Szulejmán már nyílt háborút kezdett Magyarország és Horvátország ellen, s a mohácsi csatában megsemmisítő vereséget mért a királyi hadra.
