Koreai esküvői hagyományok
.jpg)
A koreai esküvői hagyományok ötvözik a történelmi hagyományokat és a modern, nyugatról átvett szokásokat. Dél-Koreában 19 éves kortól tekinthető bárki felnőttnek, legkorábban 18 évesen lehet házasságot kötni, ekkor csak szülői (gondviselői) engedéllyel.[1] Dél-Koreában a polgári házasságkötést nem ünneplik ceremónia formájában, mint Magyarországon, a lakóhely szerinti városházán történő regisztráció bármikor megejthető.[2] Észak-Koreában a legális életkor a házasságkötéshez férfiaknál 18, nőknél 17 év.[3]
Esküvő a történelmi államokban
[szerkesztés]A három királyság előtti államok
[szerkesztés]A három királyság időszaka
[szerkesztés]Korjo
[szerkesztés]A Korjo () királyságban a nőket férjhez menetel után sem tekintették a férj családjához feltétel nélkül tartozónak. A nők és a férfiak szabadon vegyülhettek, az esküvőt pedig általában a menyasszony házában tartották, és gyakran a férj hosszabb-rövidebb időre ide is költözött. Egy férfinak három-négy felesége is lehetett, a válás is megengedett volt, és a későbbi szokásokkal ellentétben az özvegyeknek is szabad volt újra férjhez menniük. A férfiak átlagosan 20, a nők 17 évesen kötöttek házasságot. A nemesi családok nem csak az apai, de az anyai ágon is számon tartották felmenőiket és nagy hangsúlyt fektettek a klánjuk (본관, pongvan ()) származási helyére.[4]
Csoszon
[szerkesztés]Észak-Korea
[szerkesztés]Dél-Korea
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Civil Act (angol nyelven). Korea Law Translation. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
- ↑ Getting married in Korea (angol nyelven). U.S. EMBASSY & CONSULATE IN THE REPUBLIC OF KOREA. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
- ↑ Changing Trends in Dating, Wedding in N. Korea (angol nyelven). KBS World. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
- ↑ Seth 96-97. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Seth: Michael J. Seth. A History of Korea: From Antiquity to the Present. Rowman & Littlefield Publishers (2010). ISBN 9780742567177
