Ugrás a tartalomhoz

Kopula (valószínűségszámítás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kopula a valószínűségszámításban egy függvény, ami különböző valószínűségi változók peremeloszlásai és közös eloszlása között állít fel kapcsolatot. Segítségével szabadabban lehet modellezni a valószínűségi változók közötti kapcsolatot, mint korrelációval.

Definíció

[szerkesztés]

A kopula egy többváltozós eloszlásfüggvény, melynek egydimenziós peremeloszlásai egyenletes eloszlásúak -ben. Ez a következőket jelenti:

  • többváltozós eloszlásfüggvény, így:
  • ,
  • n-növekvő, azaz minden téglán a C-térfogat nemnegatív, , ahol ,
  • egydimenziós peremeloszlásai egyenletesek a intervallumon: .

Az utolsó követelmény motivációja a következő: Egy rögzített számra az tetszőleges folytonos eloszlású valószínűségi változók esetén egyenletes eloszlású az intervallumon.

Sklar tétele

[szerkesztés]

A továbbiakban a valós számok kiterjesztése.

Legyen -dimenziós eloszlásfüggvény, az egydimenziós peremeloszlásokkal. Ekkor van egy -dimenziós kopula, hogy minden esetén

Ha minden folytonos, akkor a kopula egyértelmű.

Fréchet-Hoeffding-korlátok

[szerkesztés]

Minden -változós kopulára teljesülnek az

és az

korlátok.

A felső korlát szintén kopula, az alsó viszont csak esetén.

Példák

[szerkesztés]

A legegyszerűbb kopula a függetlenségi kopula:

.

A kopula szerinti eloszlás valószínűségi változók függetlenségét jelzi. Jelben:

A felső Fréchet-Hoeffding-korlát is kopula:

.

Tökéletes pozitív összefüggést ír le.

Az alsó Fréchet-Hoeffding-korlát kétváltozós esetben kopula:

.

Két valószínűségi változó tökéletes negatív összefüggését írja le.

A normális vagy Gauß-kopula definiálható a normális eloszlás eloszlásfüggvényével, amit itt jelöl. A

kopula azt jelzi, hogy két standard normális eloszlású valószínűségi változó közös eloszlása, korrelációs együtthatóval. Ha a együtthatóval generálunk pontokat, akkor a szögfelező mentén fognak koncentrálódni.

A Gumbel-kopula definíciójához exponenciális függvényt és logaritmust használnak:

,

ahol paraméter. Ha eszerint generálunk pontokat, akkor az pont körül fognak koncentrálódni.

Arkhimédészi kopula

[szerkesztés]

Az arkhimédészi kopulák a kopulák egy osztályát alkotják.

Legyen folytonos, monoton csökkenő függvény, ahol . Jelölje ennek pszeudoinverzét , azaz

és segítségével definiálják a

kétváltozós függvényt. akkor és csak akkor kopula, ha konvex. Ekkor a kopula generátora. nyilván szimmetrikus, azaz ha .

Gyakran használnak arkhimédészi kopulákat, mivel használatuk egyszerű. Néhány példa:

  • Gumbel-kopula: Generátora az mfüggvény, ahol paraméter.
Ezzel így a Gumbel-kopula ahogy fent.
  • Clayton-kopula: Generátora a függvény, ahol .
Ezzel így a kétváltozós Clayton-kopula:
  • Frank-kopula: Generátora a függvény, ahol .

Szélsőértékkopula

[szerkesztés]

Egy kopula szélsőértékkopula, ha egy többváltozós szélsőérték-eloszlás kopulája. Azaz van egy többváltozós szélsőérték-eloszlás, egydimenziós peremeloszlásokkal, úgy, hogy .

Egy kopula akkor és csak akkor szélsőértékkopula, ha és esetén .

Ha szélsőértékkopula, és egyváltozós szélsőérték-eloszlások, akkor is szélsőérték-eloszlás.

Alkalmazások

[szerkesztés]

Arra használják a kopulákat, hogy célzottan modellezzék az összefüggést különböző valószínűségi változók között, vagy következtessenek függetlenségükre. Így például hitelek kockázatosságát vizsgálják, hogy egyfajta hitel adósainak tömeges csődkockázatáról tegyenek kijelentéseket. Hasonlóan alkalmazzák a biztosításban is, a különféle káresetek együttes előfordulására, mint például árvíz és vihar okozta károkra.

Források

[szerkesztés]
  • Joe, Harry: Dependence Modeling with Copulas (Monographs on Statistics and Applied Probability 134). CRC Press, 2015, ISBN 978-1-4665-8322-1
  • Mai, J.-F., Scherer, M.: Simulating Copulas (Stochastic Models, Sampling Algorithms and Applications). World Scientific, 2012, ISBN 978-1-84816-874-9
  • Nelsen, Roger B.: An Introduction to Copulas (Lecture Notes in Statistics). Springer Verlag, 2006, ISBN 0-387-28659-4
  • Sklar, A.: Random variables, distribution functions, and copulas – a personal look backward and forward in Rüschendorf, L., Schweizer, B. und Taylor, M. (eds) Distributions With Fixed Marginals & Related Topics (Lecture Notes - Monograph Series Number 28), 1997, ISBN 0-940600-40-4
  • Fischer, Rico: Modellierung von Abhängigkeiten mit Hilfe von Copulas: Anwendung bei der Bestimmung des Value at Risk, Logos Berlin, 2009, ISBN 3-8325-2142-9

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Copula (Mathematik) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.