Komplex derivált

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A komplex differenciálhatóság a valós-valós függvények deriválhatóság-fogalmának komplex általánosítása. Az f komplex függvényről tegyük fel, hogy értelmezve van a z0 komplex szám egy nyílt környezetében. Akkor mondjuk, hogy f komplex értelemben differenciálható a z0-ban, la létezik és egy komplex számmal egyenlő a következő határérték:

Ebben az esetben az ' számot a függvény -beli komplex deriváltjának nevezzük. A mindenhol értelmezett és mindenhol komplex differenciálható függvényeket holomorf függvényeknek nevezzük. A komplex analízis legjelentősebb eredménye, hogy a holomorf függvények végtelenszer komplex differenciálhatóak, sőt analitikusak, azaz minden pont egy környezetében a függvény előáll Taylor-sor formájában.

Szükséges és elégséges feltételek[szerkesztés]

Egy f = u + iv komplex függvény legyen értelmezve a z = x + i y szám egy környezetében. f akkor és csak akkor differenciálható komplex módon a z pontban, ha

1. f totálisan differenciálható az (x,y) pontban mint kétváltozós függvény és
2. az u, v komponensfüggvények teljesítik a Cauchy–Riemann-egyenleteket az (x,y) pontban.

Riemann megmutatta, hogy a komplex derivált létezéséhez elegendő ellenőrizni, hogy a függvény az adott pontban teljesíti-e a Cauchy–Riemann-egyenleteket és a parciális deriváltak folytonosak az adott pontban. Ennél azonban kevesebbet is elég vizsgálni. Looman tétele szerint ha a függvény folytonos és fennállnak rá a Cauchy–Riemann-egyenletek, a függvény már akkor is komplex deriválható.

Példák[szerkesztés]

1. Az f(z)= zn komplex hatványfüggvény differenciálhatósága ugyanúgy igazolható (például a binomiális tétel felhasználásával), mint a valós hatványfüggvényé:

hiszen rögzített z-re g(h) = például |h| < 1 esetén korlátos, hg(h) pedig h 0 esetén „korlátos szor nullához tartó”, azaz 0-hoz tart.

2. Az reciprok függvény ugyanúgy differenciálható (z ≠ 0) esetben, mint a valós reciprok.