Komlóssy Ferenc (festő)
| Komlóssy Ferenc | |
 | |
| Született | 1817. december 17.[1] Temesvár[1] |
| Elhunyt | 1892. július 14. (74 évesen)[1] Bécs[2] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Johanna Catharina Bousifet de Moricourt |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | végelgyengülés |
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komlóssy Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Komlóssy Ferenc Xavér Károly (Temesvár, 1817. december 17. – Bécs, 1892. július 14.) festőművész.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Komlóssy Ferenc (1780–1875) és Steiner Zsuzsanna (1789–1873) voltak. Temesváron tanulta a festészetet. 1839-ben felvették a Waldmüller bécsi iparművészeti akadémiára. 1845-ben Pestre költötött. 1846-ban hazalátogatott Törökkanizsára. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szerbek megtámadták, mindenéből kifosztották. Az 1850-es években Pesten szerette volna festészetre tanítani növendékeit, de eltávolítatták az iskolából, majd amikor új iskolát szervezett, azt is bezáratta az Akadémia. 1854-ben visszatért szülőföldjére. 1861-ben Temesváron magániskolát vezetett. A festészetből azonban itt sem tudott megélni. 1865-ben Bécsben telepedett le. 1868-ban belépett a képzőművészeti Társulatba. 1887-ben Benczúr Gyula iskolájának a tagja volt. 1889-től súlyos idegi bántalmak gyötörték.
Eleinte szentkép- és portréfestésből élt. Különösen tájkép- és virágfestő volt.
Családja[szerkesztés]
1847. június 2-án Geiersbergben feleségül vette Bossifet de Moricourt Johannát (1818–1909). Nyolc gyermekük született: Izabella (1848–1890), Komlóssy Irma (1850–1919) virágfestő; Franciska Xavéria (1853–1923) operaénekes, Károly Elemér (1854–1933), Ferenc Xavér (1857–1912) festőművész, Emil (1859–1932), Komlóssy Ede (1862–1942) festőművész és Komlóssy Júlia (1860–1932) zongoraművész.
Festményei[szerkesztés]
- Cigányfalu Olaszországban (1847)
- Thüringi erdőrészlet
- Tengeri táj
- Vízesés
- Tivoli vízesés szerelmesekkel
- "Rózsa album" (1868)
- Játszó gyermekei (1887)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- ↑ a b c Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2019. február 25.)
- ↑ 109, Károly-templom, halotti anyakönyv, 2023. november 8., https://data.matricula-online.eu/de/oesterreich/wien/04-st-karl-borromaeus/03-15/?pg=111, 15