Koltai Virgil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Koltai Virgil
Koltai Virgil.jpg
Született Chromecsek Virgil
1857. március 22.
Csorna magyar
Elhunyt 1907. február 28. (49 évesen)
Budapest magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pedagógus,
irodalomtörténész,
műfordító,
költő,
újságíró
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Koltai Virgil témájú médiaállományokat.

Koltai Virgil, teljes nevén Koltai Virgil Antal, eredeti nevén Chromecsek Virgil (Csorna, 1857. március 22.Budapest, 1907. február 28.) középiskolai tanár, irodalomtörténész, műfordító, költő, újságíró.

Pályája[szerkesztés]

Iskoláit 1867–1873-ban Győrött, majd a Benedek-rendbe lépve Pannonhalmán végezte. 1879-ben áldozópappá szentelték föl, utána gimnáziumi tanár volt Esztergomban. 1882-ben Budapestre ment tanulmányainak kiegészítése végett. 1883 januárjában bölcsészdoktori oklevelet nyert. Komáromban, majd Győrött tanította a magyar irodalmat, egyszersmind a győri jogakadémián a bölcselet magántanára volt (1887–1890). 1890-ben kilépett a rendből és a fővárosban a László-féle főgimnáziumban és a IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában kapott tanári állást. 1892-ben szervezte a Röser-féle gimnáziumot, melynek azután három évig igazgatója volt. 1893-ban felvételt nyert a Könyves Kálmán szabadkőműves páholyba. 1894-ben Budapesten a VII. kerületi, 1895-ben a VIII. kerületi gimnáziumba helyezték, utóbbiban ideiglenes az igazgatói teendőket és az új gimnázium szervezését is végezte. 1896-ban a budapesti kereskedelmi akadémián a magyar nyelvi tanszék rendes tanára lett. Chromecsek családi nevét 1877-ben változtatta Koltaira.

Cikkei a Katholikus Hetilapban (1879. Pannonhalma ünnepe), az Esztergomban (1880-1881. Ányos Pál élete és költészete), a Figyelőben (XI. 1881. Ányos Pál, XII. 1882. Adalékok Baróti Szabó Dávid munkásságához, XIII. Baróti Szabó Dávid soros versei, Korszellem és Költészet, XVII. 1884. A specificus magyar műdal kifejlődése XXVI. 1889. Dr. Kovács Pál kiadatlan versei); a Közoktatásban (1881-83. A középiskolai magyar irásbeli dolgozatok, A magyar irodalmi oktatás középiskoláinkban és könyvism.); a M. Koronában (1882. 348. sz. Cuczor Gergely, 1885. 13. sz. A Csikváry család); a Fővárosi Lapokban (1883. A teljes Hunyadiász terve, Költői igazságszolgáltatás népdalainkban); a Győri Közlönyben (1884. 104. sz. Cuczor kisebb elbeszélő költeményei, 1887. 89. sat. sz. Petőfi és a szabadságharc, 1889. 24. sz. Költészetünk vallásos jelleme a középkorban, 152. sz. Takácsi Józsa, egy ismeretlen kath. költő); a Győri Hiradóban (1885. Kisfaludy Sándor és a balatonfüredi színház, Petőfi és Arany); a Győri Hirlapban (1886. 4., 5. sz. Győr száz év előtt, 1887. 47. és köv. sz., Középkori verses elbeszélés, 1889. 7. és köv. sz. Dr. Kovács Pál és a győri magyar szinészet, 1891. 20. sz. Irodalomtörténetünk nagy alakjai, gr. Zrinyi Miklós és Gyöngyösi István); a Reményben (1887. Vörösmarty, Petőfi, Arany mint hazafias költők); a Pesti Naplóban (1888. 36. sz. Kisfaludy Károly emlékezete 1892. 19., 20. A hirlapirodalom Győrött); az Egyházi közlönyben (1889. Katholikus papságunk nemzeti irodalmunk ujjászületése korában); a Nemzetben (1890. 295. sz. Egy pillantás nemzeti szinészetünk első küzdelmeire); a IX. ker. polg és kereskedelmi iskola Értesítőjében (1892. Petőfi és Arany, ismertetve Szigetvári Ivántól az Egyetemes Philologiai Közlönyben 1893. 772. lap); az Életben (1893. Lamennais Ferenc); írt még az Egyetemes Közoktatási Szemlébe (1892. tanügyi cikkek); a Szépművészeti Lapokba (1891. A szépművészetek minisztériuma); a Hazánkba (1894. 86. sz. Kossuth és Petőfi); a M. Hirlapba (1891-92. szépirodalmi közlések és költemények): a Nyugatmagyarorsági Hiradóba (1892. 132. sz. A magyar nemzet loyalitása költészetében); a László-féle főgymnasium Értesítőjében (1891. Nemzeti irodalomtörténetünk korszakos felosztásáról, ism. Egyet. Philol. Közlöny); az Egyetértésben (1891. 246. sz. Emlékezés a Radió költőjére); a budapesti VIII. ker. gymnasium Értesítőjében (1896. Egy új ezredév küszöbén); a budapesti kereskedelmi akadémia Értesítőjében (1898, Tiz halhatatlan); írt még az Előkelővilág, Természet, Magyar Salon, Ország-Világ, Soproni Napló c. lapokba. Szerkesztette a Győri Hiradót 1885-ben és a Magyar Nők Lapját 1893 májustól 1894 elejéig Budapesten.

Álnevei, jegyei: Karsai Virgil. (Kath. Hetilapban 1875-79.), Aristides, Gyula, Gyöngyösi Gyula, Julius, Szatir, XY, i-l és -l (Győri Hiradó, Esztergomi Közlöny. M. Korona.)

Munkái[szerkesztés]

Márczius c. versének első versszaka (1898)
A prózai írásművek elmélete (1908-as kiadás)
  • Ányos Pál élete és költészete. Bölcsészettudori értekezés. Bpest, 1882.
  • Stilisztika. I. rész Irálytan, II. Szerkesztéstan, U. ott, 1883-84. (I. r. 2. jav. kiadás. U. ott, 1886. 3 átdolg. k. U. ott, 1893. 4. k. U. ott, 1896. II. r. 2. kiadás. U. ott, 1893.)
  • A költői műfajok rövid elmélete. Győr, 1884.
  • Irodalomtörténeti s aesthetikai tanulmányok. Bpest, 1885. (Ism. Magyar Korona 6. sz. Tanáregylet Közlönye 1886. Válasz, Közoktatás 8. sz.)
  • Czuczor Gergely élete és munkái. U. ott, 1885. (Ism. Egyetértés 59. szám, Pesti Napló 74 sz., Nemzet 148. sz., Századok 1886.)
  • A verses elbeszélés története. 1887. (Ism. P. Napló 213. sz.)
  • Arany János élete és költészete. Irodalomtörténeti vázlat. Győr, 1886. (Különny. a győri főgymn. Értesítőjéből. Ism. P. Napló 1885. 183., Egyetértés 197. sz. Remény 1. sz., Egyet. Philol. Közlöny 1887.)
  • A verses elbeszélés története I. rész. A legrégibb időtől a XVI. századig Bpest, 1887. (Ism. P. Napló 213. sz. Századok, Egyet. Philol. Közlöny 1888.)
  • Fáy András élete és működése. Győr, 1888. (Ism. Egyetértés 181., Főv. Lapok 216. sz.)
  • Ujabb angol költők. Angolból. Győr. 1888. (Egyetemes Könyvtár 5. Tennyson, Browning Clough, Arnold, A. Ch. Swinburne, Longfellow.)
  • Burns élete. Carlye után ford. U. ott, 1889.
  • Kovács Pál élete és működése. U. ott, 1889.
  • Győr színészete. U. ott, 1889-90. Két kötet. (I. rész 1849-ig, II. rész 1849-től 1885-ig. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1890-91. és Századok 1891.)
  • Petőfi Sándor. Irodalomtörténeti tanulmány. Sopron, 1893. (Ism. Élet 473. l., Egyetemes Philologiai Közlöny 359. l.)
  • Hoffmann Ferencz elbeszélései. (René, óvakodjál az első ballépéstől, A valódi boldogság). Ugyanott, 1893.
  • Az özvegy és leányai. Regény. Schwarz Zsófia után fordítva. Budapest, 1894.
  • A sógornők. Regény. Schwarz M. Zsófia után ford. U. ott, 1894.
  • Baumbach Rudolf, Regék. Ford. U. ott, 1894.
  • Jókai Mór 50 éves írói jubileuma alkalmából. U. ott, 1895. (Ism. Egyet. Philologiai Közlöny.)
  • A Könyves Kálmán "Az előítéletek legyőzéséhez" cz. páholy története 1872-1896.
  • Egy új ezredév küszöbén. U. ott, 1896.
  • Robinson Crusoe. Campe és Hoffmann Ferencz után az ifjúság számára átdolgozta U. ott. (1897.)
  • Tükördarabok. Képek a deákéletből. U. ott, 1897.
  • Gulliver utazása. Swift-Fehleisen után. U. ott, 1897.
  • Az ezeregy éjszaka meséiből. Grimm után. U. ott, 1897.
  • Népmesék. Beschtein, Grimm, Andersen után. U. ott, 1897.
  • Münchhausen kalandjai. Höcker O. után. U. ott, 1897.
  • Az oktató mese. U. ott, 1901.
  • A szabadkőművesség és a nyilvánosság. A Könyves Kálmán [Páholy] 1904. márczius 29-én tartott díszmunkáján felolvasta - -, 1904.
  • Válogatott munkái. U. ott, 1908.
  • A prózai írásművek elmélete (retorika) és olvasmányok felső kereskedelmi iskolák számára. 1. r. Átdolg.: Zilahi György. 4. jav. kiad. U. o., 1911[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Petrik-magyar-konyveszet-17121920-2/19111920i-2A6AA/koltai-virgil-a-prozai-irasmuvek-elmelete-retorika-es-olvasmanyok-felso-kereskedelmi-iskolak-szamara-1-r-atdolg-zilahi-gyorgy-4-jav-kiad-u-2F3BD/

Források[szerkesztés]