Koós Kovács István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Koós Kovács István
Élete
Született 1910. augusztus 17.
Zilah
Elhunyt 1937. szeptember 12. (27 évesen)
Kolozsvár
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza

Koós Kovács István (Zilah, 1910. augusztus 17.Kolozsvár, 1937. szeptember 12.) író, költő, újságíró, szerkesztő.

Életútja[szerkesztés]

Középiskolát szülővárosában és Nagykállóban végzett, a kolozsvári egyetem magyar szakos hallgatója volt. A kolozsvári Friss Újság, majd a Keleti Újság és Magyar Újság munkatársa, a Hitel 1935-ös első évfolyamát felelős szerkesztőként és kiadóként jegyezte.

Első verseivel még diák korában az Ifjú Erdély és a Szilágyság hasábjain jelentkezett, első novelláját (Ficsúr) 1927-ben a nagykállói hetilap közölte. Parasztművész c. kisregényét a Keleti Újság jelentette meg. Versei jelentek meg az Erdélyi Helikonban, ugyanitt elbeszélései is, köztük az Isten szegény költője, ezeknek hősei lelki konfliktusokkal küzdő, a tragikum felé sodródó kisemberek. Ugyanez a világa a Keleti Újságban Négyszemközt rovatcím alatt megjelent publicisztikájának is. Korai halála választékos stílusművész pályáját törte ketté. Az Erdélyi Helikon költői c. antológia (1973) négy versét közölte újra (A föld hibás, Aranyom, nem én; Bozótban; Beszéd egy tengerikagylóhoz; Szerelem).

Társasági tagság[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Szenczei László: K.-K. I. 1910-1937. Erdélyi Helikon, 1937/8.
  • Kovács Károly: Katona és Koós. A Hét, 1977/36.

Források[szerkesztés]