Kis farontólepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Kis farontó lepke
Zeuzera pyrina imágója
Zeuzera pyrina imágója
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Cossoidea
Család: Farontó lepkefélék
(Cossidae)
Nem: Zeuzera
Faj: Z. pyrina
Tudományos név
Zeuzera pyrina
Linnaeus, 1761
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis farontó lepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis farontó lepke témájú médiaállományokat és Kis farontó lepke témájú kategóriát.

Kis farontó lepke kitolt bábja

A kis farontó lepke, kis farágólepke vagy almafarontó lepke (Zeuzera pyrina) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó farontó lepkefélék (Cossidae) családjának a Kárpát-medencében is honos faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Ez az eurázsiai faj a Kárpát-medencében mindenhol gyakori, és nemcsak Európában, de Ázsiában és Észak-Afrikában is jelentős kártevő. Dél-Afrikába és Észak-Amerikába úgy hurcolták be, és mindkét helyen meghonosodott; Észak-Amerika egész atlanti partvidékén jelentős kártevővé vált.

Megjelenése[szerkesztés]

Fehér alapszínű szárnyait sűrű szürkés-kékes foltok tarkázzák. A szárny fesztávolsága 30–90 mm.

Életmódja[szerkesztés]

Egy-egy nemzedéke két év alatt fejlődik ki úgy, hogy mindkétszer a hernyó telel át. A második tél után a hernyók májusjúniusban, a károsított fában bábozódnak. A lepkék nyáron (június–júliusban), éjszaka rajzanak. Keveset mozognak, de a mesterséges fény vonzza őket.

Petéiket egyesével helyezik el az ágvillákban és a hajtások tövében.

A hernyó polifág, de leginkább az almafát és az orgonát kedveli. Megjelenhet még a következő gyümölcsfákban, illetve bogyós gyümölcsökben:

A nagy farontólepkétől eltérően ez a faj nem az öreg törzsekben, hanem a fiatal fák törzsében és vastagabb ágaiban él. A károsított részek könnyen törnek. Faiskolában az almafákat többnyire a talajhoz közel, 5–15 cm magasságban károsítja, és ezt nehéz észrevenni. A hernyó ezekre a helyekre többnyire a sebhelyeken, az oldalhajtások eltávolításának nyomain rágja be magát.

Képgaléria[szerkesztés]

Kifejlett példány felülről
Kifejlett példány oldalról
Petéket rakó példány

Külső hivatkozások[szerkesztés]