Kertay Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kertay Nándor
Született1892. május 27.
Budapest
Elhunyt1963. február 7. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1919)
SírhelyeFarkasréti temető (9/1-1-74/75)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Kertay Nándor Ferenc (1940-ig: Kerbler Nándor) (Budapest, 1892. május 27.[3] – Budapest, 1963. február 7.[4][5][6][7]) magyar állatorvos-mikrobiológus, egyetemi tanár, az állatorvos-tudományok kandidátusa (1953). Az Országos Bovin Tbc Bizottság elnöke.

Életpályája[szerkesztés]

1919-ben állatorvosi, 1922-ben állatorvos-doktori oklevelet szerzett Budapesten, az Állatorvosi Főiskola hallgatójaként. 1919–1933 között az Állatorvosi Főiskola Bakterológiai Intézetének szakasszisztense, kutató-állatorvosa volt. 1933–1952 között az Állami (később Magyar, majd Phylaxia) Oltóanyagtermelő Intézetben dolgozott, 1943–1944 között állategészségügyi főtanácsosi rangban. 1944-től címzetes egyetemi tanár volt. 1952–1963 között az Országos Korányi TBC Intézet mikrobiológiai laboratóriumának munkatársa volt.

A Bakteriológiai Intézetben kezdte el oltóanyagokkal kapcsolatos kutatásait. Munkássága jelentős mértékben hozzájárult a kutyák veszettségének és a szarvasmarha- tuberkulózisnak magyarországi visszaszorításához.

Családja[szerkesztés]

Szülei Kerbler Lajos postatiszt és Csernyi Hermin voltak. 1929. február 12-én, Budapesten házasságot kötött Sulyok Máriával.[8] Két gyermekük született: Cecília és ifj. Kertay Nándor.[4]

Sírja a Farkasréti temetőben található (9/1-1-74/75).[9]

Művei[szerkesztés]

Kerbler Nándor néven[szerkesztés]

  • A házinyúl szemének mellékszervei (Állatorvos-doktori értekezés; Budapest, 1922)
  • Konzerválás cukoroldattal. – Új zsigerkonzerválási eljárás (Állatorvosi Lapok, 1926)
  • Bacillus suipestifer eredetű húsmérgezés (Állatorvosi Lapok, 1928)
  • Vizsgálatok a galambok paratyphusáról (Csontos Józseffel; Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928)
  • A Rohchloramin és a Streuchloramin baktériumölő hatásáról (Mezőgazdasági Kutatások, 1929)
  • A kutyák veszettség ellenes védőojtása alkalmával tapasztalt helyi reakciókról. – A veszettség fix vírusának termeléséről. (Állatorvosi Lapok, 1930)
  • A magyarországi fix veszettségi vírus fontosabb biológiai tulajdonságai. 1–2. (Aujeszky Aladárral; Állatorvosi Lapok, 1932 és külön, egy füzetben: A Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola Bakteriológiai Intézetének Kiadványai. 3. Budapest, 1932)
  • A veszettség fix vírusának a liquor cerebrospinalisban való előfordulásáról. – Szabályrendelet az ebek kötelező veszettség elleni védőojtásáról. (Állatorvosi Lapok, 1932)
  • Kísérleti állatoknak egészben, ép és kóros szerveknek természetes színben való konzerválása. – Baktérium- és gombatenyészetek állandósítása. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1933)
  • A kutyák Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei veszettség elleni kötelező oltásáról (Keszthelyi Tivadarral) – A vér és a tej lyssavírus-tartalmáról. (Állatorvosi Lapok, 1934)
  • Veszettséggel fertőzött állatok védőoltásának egyszerűsítéséről. – A veszettség elleni védőoltások újabb eredményei (Köves Jánossal; Állatorvosi Lapok, 1936)
  • A lyssa. (Gyógyászat, 1938 és külön: Budapest, 1938)
  • Tuberkulin készítése synthetikus tenyésztőtalajok felhasználásával (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1940)

Kertay-Kerbler Nándor néven[szerkesztés]

  • A háziállatok veszettség elleni sorozatos védőoltásának újabb egyszerűsítése (Magyar Állatorvosok Lapja, 1946)
  • A glycerin hatása a veszettség fix vírusára. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1949; németül: Acta Veterinaria, 1951)

Kertay Nándor néven[szerkesztés]

  • Kísérletek fertőző sertésbénulás elleni védőoltás kidolgozására (Elek Pállal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1951; németül: Acta Veterinaria, 1951)
  • Vizsgálatok az emlős gümőbacillusok új típusával. – A rágcsálók elleni bakteriológiai harc, mint a fertőző betegségek prophylaxisa. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
  • Vizsgálatok a mycobacterium tuberculosis madártípusával. (Magyar Belorvosi Archívum, 1952 és A tuberkulózis kérdései, 1952)
  • A szarvasmarhák tüdőgümőkórjának megállapítása gümőbacillusok kimutatásával – A tuberkulinok hatásosságának megállapítása szerológiai eljárással (Almássy Károllyal és Elek Pállal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
  • Az ellenanyag-termelés alakulása gümőkóros szarvasmarhákban a tuberkulin-reakció folyamán (Elek Pállal és Szabó Szűcs Jánossal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1954)
  • A bovin és a humán tuberkulózis kérdéséről (Ferenczi Györggyel; Útmutató a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat előadói számára. 17. Budapest, 1955)
  • A bovin tuberkulózis jelentőségéről és hazai elterjedéséről (Népegészségügy, 1956)
  • Egy község szarvasmarha-állományának vizsgálata gümőkórra szerodiagnosztikai és allergiás próbákkal (Szabó Szűcs Jánossal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
  • Az emberi és állati tuberkulózis kapcsolatai (Ferenczi Györggyel; Természettudományi Közlöny, 1957)
  • Az állatok gümőkórjának közegészségügyi jelentősége. (Gümőkór. Budapest, 1959)
  • Rezisztencia-vizsgálatok budapesti új betegek tuberkulózis baktériumaival. – Tisztított tuberkulin termelése egyszerűbb eljárással (Medveczky Endrével; Tuberkulózis, 1959)
  • A tuberkulinról és újabb, egyszerű készítéséről (Medveczky Endrével; Gyógyszerészet, 1959)
  • A Mycobacterium tuberculosis típusainak meghatározása gümőkóros sertésekben (Jirkovszky Margittal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
  • Újabb adatok a bovin típus szerepéről az emberi extrapulmonalis tuberkulózisban (Szabó Istvánnal) – A bovin típus okozta gyermekkori tuberkulózis járványtani és klinikai jelentősége (Dolozselek Gyulával és Makádi Margittal; Tuberkulózis, 1960)
  • A tengerimalacok gümőkóros megbetegedésének befolyásolása dextránnal (Fodor Tamással) – Az intrakután beoltott dextrán hatása a tengerimalac kísérleti gümőkórjára (Fodor Tamással; Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1961)
  • A mycobacterium tuberculosis bovin típusának előfordulása az emberek gümőkóros megbetegedésében, a Kiskőrösi járásban. Horváth Józseffel és Vén Ferenccel. A mycobacterium tuberculosis előfordulása tejben és tejkészítményekben (Népegészségügy, 1961)
  • A gyermekkori bovin tuberkulózis epidemiológiai és klinikai jelentősége (Dolozselek Gyulával és Makádi Margittal; 32. Tbc Nagygyűlés. Előadások. Budapest, 1962)
  • A dextrán hatása a házinyulak kísérleti gümőkórjára (Fodor Tamással) – A mycobacterium tuberculosis kimutatása és típusának meghatározása extrapulmonalis műtéti anyagból (Joós Mártával; Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1962)
  • Összehasonlító bakteriológiai vizsgálatok a Marton-féle váladékvevővel nyert köhögtetéses hörgőváladékkal a gümőbaktériumok kimutatására (Marton Sándorral; Orvosi Hetilap, 1962. 12.)
  • Adatok a lógümőkór oktanához (Vizy Lászlóval; Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
  • Dezoxi-ribonukleinsav hatása a tbc baktériumokkal intrakután fertőzött tengerimalacok gümőkórjára (Fodor Tamással és Tárnok Ivánnal; Tuberkulózis és Tüdőbetegségek, 1963)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Halálhír (Népszabadság, 1963. febr. 13.)
  • K. N. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963)
  • In memoriam K. N. (Orvosi Hetilap, 1963. 10.)
  • Fodor Tamás: Megemlékezés K. N.-ról (Pneumologia Hungarica, 1983).
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kertay_Nándor&oldid=26761221”