Kerkradei dialektus
| Kerkradei dialektus Kirchröadsj Plat | |
| Beszélik | Hollandia, Németország |
| Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Germán nyelvek nyugati germán nyelvek |
| Írásrendszer | Latin írás |
A kerkradei dialektus (kerkradeiül: Kirchröadsj Plat; hollandul: kerkraadse dialect; németül: Kerkrader Platt) a ripuari dialektus egy változata, amelyet az 1815-ös Bécsi kongresszusnak köszönhetően Herzogenrathot két részre, a hollandiai Kerkradére és a németországi Herzogenrathra szakított városokban beszélnek.
A kerkradei dialektus az Aachen közeli Kerkrade nevét hordja magában magyarul, hollandul és németül, kerkradeiül pedig a Kirchröadsj Plat nevet viseli.[1]
A kerkradei dialektust még mindig meglehetősen széles körben beszélik az élet minden területén. A kerkradei dialektus a kontinentális nyugatnémet nyelvjáráscsoporthoz, azon belül a ripuari-frank nyelvjáráshoz tartozik. A ripuari név a latin „ripa” szóból származik, amely partot jelent. Ebben az esetben a Rajna jobb partjáról van szó. A rómaiak a Közép-Rajna és közvetlen környezetében élő frank törzseket nevezték „ripuariaknak”. A közeli Aachenben még beszélt úgynevezett aacheni dialektus rendkívül hasonló a ripuarihoz, csakúgy mint a bocholtzi és a vaáli.[2]
A kerkradei nyelvjárás még mindig élő nyelv, ezt bizonyítja hogy dalszövegekben, könyvekben, versekben, történetekben, színdarabokban a mai napig használják. A kerkradei nyelvjárás elválaszthatatlanul kapcsolódik a karneválhoz. Számos egyesület foglalkozik a kerkradei dialektus életben tartásával annak minden formájában, mint például a „Dialekverain Kirchröadsjer Plat” és a „Dialekverain d'r Wauwel”.
Annak érdekében, hogy a nyelvjárást rögzítsék, hogy megmaradjon az utókor számára, és hogy megakadályozzák a nyelvjárás ellaposodását, anyaggyűjtést kezdtek. Ennek eredménye végül a „Kirchröadsjer Dieksjoeneer” Alapítvány kerkradei nyelvű könyvének kiadása volt.[2]
Később nyomtatásban is megjelentettek egy átfogó holland-kerkradei szótár, két évvel később pedig a „Kirchröadsjer Zagenswies” című könyvben örökítették meg a jellegzetes kerkradei kifejezéseket.[3]
A Kirchröadsjer Dieksiejoneer Alapítvány nagy sikerrel adta ki a holland - kerkradei dialektus szótárát, a Kirchröadsjer dieksiejoneert. A sikeren felbuzdulva ugyanazon az úton folytatták tevékenységüket. Az összegyűjtött adatok gazdag tárháza kiválóan alkalmas volt ehhez a folytatáshoz.[4]
Hangtan
[szerkesztés]Az alább bemutatott, meghatározóan holland alapú kerkradei helyesírás alapja a Kirchröadsjer dieksiejoneer, a kerkradei nyelvjárás egyetlen szótára használja. Hivatalos német, vagy angol alapú helyesírás nem létezik.
| Betűzés | Fonéma | Kiejtés | Példa |
|---|---|---|---|
| a | /a/ | [ɑ] | bakke |
| /aː/ | [aː] | jape | |
| aa | kaat, sjaa | ||
| ai | /aɪ/ | [aɪ] | fain |
| ao | /ɔː/ | [ɔː] | kaod |
| auw | /aʊ/ | [aʊ] | kauw |
| äo | /œː/ | [œː] | kräoche |
| äu | /ɔɪ/ | [ɔɪ] | vräud |
| b | /b/ | [b] | |
| [p] | |||
| ch | /x/ | [ç] | |
| [χ] | maache | ||
| [j] | |||
| [ʁ] | |||
| d | /d/ | [d] | |
| [t] | |||
| dz | /dz/ | [dz] | ködzele |
| dzj | /dʒ/ | [dʒ] | pieëdzje |
| e | /ɛ/ | [ɛ] | sjtek |
| [æ] | |||
| /ə/ | [ə] | oavend | |
| /eː/ | [eː] | dene | |
| ee | deer | ||
| eë | /eə/ | [eə] | keëts |
| ei | /ɛɪ/ | [ɛɪ] | knei |
| ij | jekkerij | ||
| eu | /øː/ | [øː] | meun |
| è | /ɛː/ | [ɛː] | nès |
| f | /f/ | [f] | |
| [v] | |||
| /v/ | [f] | wief | |
| g | /ɣ/ | [ʁ] | |
| [j] | zeëgblad | ||
| [χ] | |||
| [ç] | zeëg | ||
| gk | /ɡ/ | [ɡ] | herregke |
| h | /ɦ/ | [ɦ] | |
| i | /e/ | [e] | rikke |
| ie | /i/ | [i] | |
| /iː/ | [iː] | ||
| ieë | /iə/ | [iə] | |
| j | /j/ | [j] | jód |
| /ɣ/ | zeëje | ||
| k | /k/ | [k] | |
| [ɡ] | |||
| /ɡ/ | [k] | herrek | |
| l | /l/ | [l] | |
| m | /m/ | [m] | |
| [ɱ] | |||
| n | /n/ | [n] | |
| [m] | |||
| [ɱ] | |||
| [ŋ] | |||
| ng | /ŋ/ | ||
| o | /ɔ/ | [ɔ] | |
| /oː/ | [oː] | ||
| oa | /oə/ | [oə] | |
| oe | /u/ | [u] | |
| /uː/ | [uː] | ||
| oeë | /uə/ | [uə] | |
| oo | /oː/ | [oː] | |
| ouw | /ɔʊ/ | [ɔʊ] | |
| ó | /o/ | [o] | |
| ö | /œ/ | [œ] | |
| öa | /œə/ | [œə] | |
| p | /p/ | [p] | |
| [b] | |||
| r | /r/ | [ʁ] | |
| s | /s/ | [s] | |
| [z] | |||
| /z/ | [s] | ||
| sj | /ʃ/ | [ʃ] | |
| [ʒ] | |||
| /ʒ/ | [ʃ] | ||
| t | /t/ | [t] | |
| [d] | |||
| ts | /ts/ | [ts] | |
| [dz] | |||
| tsj | /tʃ/ | [tʃ] | |
| u | /ø/ | [ø] | |
| /yː/ | [yː] | ||
| uu | |||
| ui | /œʏ/ | [œʏ] | |
| ü | /y/ | [y] | |
| üe | /yə/ | [yə] | |
| v | /v/ | [v] | wieve |
| [f] | |||
| w | /β/ | [β] | |
| z | /z/ | [z] | |
| [s] | |||
| zj | /ʒ/ | [ʒ] |
Kapcsolódó nyelvjárások
[szerkesztés]A Kerkrade település északi részén található Eygelshovenben egy külön kelet-limburgi nyelvjárást, az egelzi dialektust beszélik. A két nyelvjárás közötti legnagyobb különbség a kerkradei nyelvjárásban a magasnémet mássalhangzóeltolódás jelenléte, valamint a limburgi nyelvjárásban a ⟨g⟩ írott hang kiejtése; Eygelshovenben úgy ejtik, mint a limburgi és a déli standard hollandban (mint hangzó veláris frikatívumot), míg a kerkradei dialektusban úgy ejtik, mint a kölniben, mint palatális közelítőhangot (ahol ⟨j⟩-vel írják), kivéve a hátsó magánhangzók után, ahol rhotacizálódik hangzó uvuláris frikatívummá, ami a /r/-vel való fonetikai egyesülést eredményezi.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gemeente Kerkrade | Kirchröadsj Plat. web.archive.org, 2015. február 21. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ a b Kirchröadsjer Dieksiejoneer http://www.kerkrade.nl/de_stad_kerkrade/kerkrade_toen_en_nu/kirchroadsj_plat/kirchroadsjer_dieksiejoneer/kirchroadsjer_dieksiejoneer
- ↑ Gemeente Kerkrade | Kirchröadsj Plat. web.archive.org, 2015. február 21. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ Kirchröadsjer Zagenswieshttp://www.kerkrade.nl/de_stad_kerkrade/kerkrade_toen_en_nu/kirchroadsj_plat/kirchroadsjer_zagenswies/kirchroadsjer_zagenswies
Források
[szerkesztés]- Jürgen Erich Schmidt, Robert Möller, Historisches Westdeutsch/Rheinisch (Moselfränkisch, Ripuarisch, Südniederfränkisch), sub-chapter Das Ripuarische; in: Sprache und Raum: Ein internationales Handbuch der Sprachvariation. Band 4: Deutsch. Herausgegeben von Joachim Herrgen, Jürgen Erich Schmidt. Unter Mitarbeit von Hanna Fischer und Birgitte Ganswindt, volume 30.4 of Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft (Handbooks of Linguistics and Communication Science / Manuels de linguistique et des sciences de communication) (HSK), Berlin/Boston, 2019
- Grammatik der ripuarisch-fränkischen Mundart von Ferdinand Münch. Bonn, 1904
Irodalom
[szerkesztés]- Hans Bruchhausen und Heinz Feldhoff: Us Platt kalle un verstonn - Mundartwörterbuch Lützenkirchen-Quettingen. Bergisch Gladbach 2005. ISBN 3-87314-410-7
- Leo Lammert und Paul Schmidt: Neunkirchen-Seelscheider Sprachschatz, herausgegeben vom Heimat- und Geschichtsverein Neunkirchen-Seelscheid 2006. (ca. 7300 Wörter)
- Manfred Konrads: Wörter und Sachen im Wildenburger Ländchen, Rheinland-Verlag, Köln, 1981
- Maria Louise Denst: Olper Platt - Bergisches Mundart-Wörterbuch für Kürten-Olpe und Umgebung. Schriftenreihe des Bergischen Geschichtsvereins Abt. Rhein-Berg e. V. Band 29. Bergisch Gladbach 1999. ISBN 3-932326-29-6
- Theodor Branscheid (Hrsg): "Oberbergische Sprachproben. Mundartliches aus Eckenhagen und Nachbarschaft." Band 1, Eckenhagen, 1927.
- Heinrichs, Werner: Bergisch Platt - Versuch einer Bestandsaufnahme, Selbstverlag, Burscheid, 1978
- Georg Wenker: Das rheinische Platt. 1877. (Sammlung deutsche Dialektgeographie Heft 8), Marburg, 1915.
- Georg Cornelissen, Peter Honnen, Fritz Langensiepen (editor): Das rheinische Platt. Eine Bestandsaufnahme. Handbuch der rheinischen Mundarten Teil 1: Texte. Rheinland-Verlag, Köln. 1989. ISBN 3-7927-0689-X
- Helmut Fischer: 'Wörterbuch der unteren Sieg. Rheinische Mundarten. Beiträge zur Volkssprache aus den rheinischen Landschaften Band 4. Rheinland Verlag, Köln, 1985. ISBN 3-7927-0783-7
- Ludewig Rovenhagen: Wörterbuch der Aachener Mundart, Aachen, 1912.
- Prof. Dr. Will Herrmanns, Rudolf Lantin (editor): Aachener Sprachschatz. Wörterbuch der Aachener Mundart. Beiträge zur Kultur- und Wirtschaftsgeschichte Aachens und Seiner Umgebung, Band 1. Im Auftrag des Vereins „Öcher Platt“ für den Druck überarbeitet und herausgegeben von Dr. Rudolf Lantin. 2 Bände. Verlag J. A. Mayer, 1970. ISBN 3-87519-011-4
- Adolf Steins: Grammatik des Aachener Dialekts. Herausgegeben von Klaus-Peter Lange. Rheinisches Archiv Band 141. Böhlau-Verlag, Kölle, Weimar, Wien, 1998. ISBN 3-412-07698-8
- Dr. Karl Allgeier, Jutta Baumschulte, Meinolf Baumschulte, Richard Wolfgarten: Aachener Dialekt - Wortschatz, Öcher Platt - Hochdeutsch und Hochdeutsch - Öcher Platt. Öcher Platt e.V. Aachen, 2000.