Kenti csér
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Thalasseus sandvicensis (Latham, 1787) | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Sterna sandvicensis | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 Az elterjedési területe
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kenti csér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kenti csér témájú médiaállományokat és Kenti csér témájú kategóriát. |
A kenti csér (Thalasseus sandvicensis) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1787-ben, a Sterna nemhez Sterna sandvicensis néven.[3]
Előfordulása[szerkesztés]
Európa tengerpartjain, a Fekete-tengernél, a Kaszpi-tengernél, az Indiai-óceán partvidékén, Afrika északi részén, valamint Észak-Amerikában és a Karibi-térségben költ. A szárazföld belsejébe, csak kóborló példányai jutnak. Telelni délre vonul, az európai állomány Afrika nyugati és déli tengerpartjára.[4]
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon rendkívül ritka kóborló.[5]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 36–41 centiméter, szárnyfesztávolsága 95–105 centiméter, testtömege pedig 215–275 gramm.[5] Elegáns ezüstszürke köpönyegtollazata alul túlnyomórészt fehér, akár az arca és a nyaka. Fekete kalapja és tarkóbóbitája van. Csőre fekete, hosszú és hegyes. A lába fekete, rövid és zömök. Ujjai között úszóhártya feszül.
_(2925462750).jpg) |
Életmódja[szerkesztés]
Tápláléka 5-8 centiméter nagyságú halakból áll, valamint megeszi a rovarokat és garnélarákot és a kis méretű tintahalakat is.
Szaporodása[szerkesztés]
A költési időszak április végétől júniusig tart. Fészkét a puszta földre rakja, kevés növényi anyagokból. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen a két szülő felváltva kotlik 21-29 napig. A kikelt fiókák 28-30 nap múlva válnak önállóvá.
 |
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül, egyedszáma nagyi és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
További információk[szerkesztés]
- Ritka madarak hazai előfordulásai
- Képek az interneten a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
