Kaukázusi gímszarvas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kaukázusi gímszarvas
Kaukázusi gímszarvas bika egy iráni nemzeti parkban
Kaukázusi gímszarvas bika egy iráni nemzeti parkban
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae)
Nemzetség: Cervini
Nem: Cervus
Faj: C. elaphus
Linnaeus, 1758
Tudományos név
Cervus elaphus maral
J. E. Gray, 1850
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kaukázusi gímszarvas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaukázusi gímszarvas témájú kategóriát.

A kaukázusi gímszarvas vagy maralszarvas (Cervus elaphus maral)[1][2] az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó gímszarvas (Cervus elaphus) egyik európai alfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A kaukázusi gímszarvas a Kaukázusban, Anatóliában és a Kaszpi-tengertől délre eső vidékeken fordul elő. Északnyugat-Iránban is vannak állományai.[3] A magyar honfoglalás korában még a Kárpát-medencében is élt és vadászták.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Ez az alfaj a legnagyobb a gímszarvasalfajok között. Télen bundája szürkés, jól látható sárga tükörrel. Nyáron színezete vöröses. Combja, marja és testének alsó része fekete vagy sötétbarna. Nyaksörénye nincsen. Agancsának mérete vetekedhet a sziklás-hegységi vapitiéval.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Encyclopedia of Meat Sciences: 3-volume set. Elsevier Science, 194. o. (2014. július 22.). ISBN 978-0-12-384734-8 
  2. The Encyclopaedia of sport & games. W. Heinemann, 262. o. (1911) 
  3. The Encyclopaedia of sport & games. J.B. Lippincott company, 76. o. (1911) 
  4. Petkes 2017 99. o.

Források[szerkesztés]

  • Petkes 2017: Petkes Zsolt (szerk) – Sudár Balázs (szerk): Hétköznapok a honfoglalás korában. Budapest: Helikon. 2017. = Magyar őstörténet, 5. ISBN 978-963-227-994-7  

További információk[szerkesztés]